Srebrenica nem ismétlődhet meg, a szerb elnök angolul üzent

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Andrej Plenković horvát miniszterelnök – kezdjük az összefoglalót vele – elmondta, hogy azért érkezett Srebrenicába, hogy ismét tisztelegjen az 1995-ös népirtás áldozatainak emléke előtt, és figyelmeztessen arra, hogy ilyen bűntényeknek soha többé nem szabad megismétlődniük.

A megemlékezésen nem vettek részt a boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia hivatalos képviselői, viszont három szerbiai ellenzéki párt képviselője lerótta kegyeletét az áldozatok emléke előtt.

Igazság nélkül nincs őszinte megbékélés

– Először is azért jöttünk, hogy tisztelettel adózzunk az áldozatoknak, és részvétünket fejezzük ki az 1995-ös népirtásban meggyilkolt nyolcezer bosnyák családtagjainak. Azt akarjuk, hogy ilyen bűncselekmények, a legsúlyosabb bűncselekmények, soha többé ne fordulhassanak elő – mondta Plenković az újságíróknak, amikor megérkezett a potočari emlékkomplexumba.

Emlékeztetett arra, hogy Horvátország támogatta azt a határozatot, amellyel az ENSZ Közgyűlése július 11-ét a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapjává nyilvánította, és arra is felhívta a figyelmet, hogy Horvátország és Bosznia-Hercegovina egyaránt a Slobodan Milošević által vezetett rezsim agressziójának áldozata volt.

Srebrenica végleg arra kötelez minket, hogy az igazság őrei legyünk, hogy a bűncselekmények ne maradjanak büntetlenül, és hogy egyetlen áldozatról se feledkezzünk meg – írta a horvát miniszterelnök az X platformon

Az újságírók kérésére, hogy kommentálja egyes vezetők ellentmondásos kijelentéseit a srebrenicai bűncselekmények természetéről, Plenković azt mondta, hogy nincsenek kételyei ezzel kapcsolatban, és mindig világosan beszélt az elkövetett népirtásról. „Ezzel kapcsolatos nyilatkozataim mindig világosak voltak és a tényeken alapultak” – mondta a horvát miniszterelnök.

Hozzátette: igazság nélkül nincs őszinte megbékélés, mert a megbékélés csak a tények alapján lehetséges, ami egyben a történelmi gyakorlat is. Rámutatott, hogy Horvátország mindig is a legnagyobb szószólója volt Bosznia-Hercegovina európai útjának. Elmondta, hogy Bosznia-Hercegovina minőségi működése szempontjából messze az európai út a legjobb, mind a fejlődés és a politikai stabilitás, mind a megbékélés szempontjából.

Potočariban még harminc év után is temetnek

A srebrenicai népirtás 30-dik évfordulójával kapcsolatban zajlott megemlékezések keretében a potočari emlékkomplexumban még hét áldozat tetemét helyezték örök nyugalomra.

A helyszínen tartózkodó Marta Kos, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa úgy nyilatkozott, hogy „Srebrenica a legsúlyosabb bűncselekmény, amelyet Európában követtek el a második világháború óta.”

A biztos hozzáfűzte, hogy ma hét további áldozatot temettek el. „Hetet, akiket csak nemrégiben azonosítottak. A legfiatalabbak, Senajid Avdić és Hariz Mujić mindössze 19 évesek voltak. A legidősebb, Fata Bektić 67 éves volt. Remélem, hogy családjaik ezzel legalább részben békét találnak” – mondta Kos.

A megemlékezésen a szomszédos országok küldöttségein kívül, számos ország képviselői is megjelentek Törökországtól Japánig. Macron francia elnök üzenetét Benjamin Haddad, a francia európai ügyekért felelős miniszter tolmácsolta a megemlékezés résztvevőinek.

A legsötétebb fejezet

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozatot adott ki a srebrenicai népirtás 30. évfordulója alkalmából, amelyben leszögezte, hogy a srebrenicai népirtás Európa kollektív emlékezetének egyik legsötétebb fejezete.

– Harminc év telt el a bűntettek óta. Ma szeretném leróni tiszteletemet az áldozatul esett bosnyák fiúk és férfiak, mintegy 8300 ember emléke előtt, valamint azok iránt, akik máig eltűntként szerepelnek a nyilvántartásokban – jegyezte meg a bizottsági elnök.

Von der Leyen hangsúlyozta: „Kötelességünk emlékezni és megőrizni az igazságot, hogy a jövő generációi pontosan tudják, mi történt. Tudniuk kell, hogy 1995 nyarán az áldozatokat módszeresen kivégezték, majd tömegsírokba temették az ENSZ által kijelölt ‘biztonsági övezetben’, Srebrenicában – abban a városban, amelyben hitük szerint menedéket lelhettek volna a Bosznia-Hercegovinát elpusztító brutális háborúban.”

„Az Európai Unió soha nem felejti el, mi történt e városban. Nem fordítunk hátat a múltunknak, sem felelősségünknek abban, hogy nem tudtuk megakadályozni és megállítani a népirtást. Soha nem fogjuk megengedni, hogy a történelem egy másik – hamis – változata íródjék meg” – zárta nyilatkozatát az Európai Bizottság elnöke.

Szerb reakciók

Aleksandar Vučić szerb elnök részvétnyilvánítást küldött az X közösségi hálózaton található profilján keresztül, kedvenc Instagramját „ilyen alávaló dologra” nem használta.

Bár Vučić általában minden üzenetét szerb nyelven és cirill betűkkel írja a @predsednikrs X-profilon, az Instagramon nem, és néha angolul hozzáad valamit, ezúttal úgy döntött, hogy kizárólag angolul ír, így csak Szerbián kívüli követőit szólítja meg.

Az üzenet tehát nem az áldozatok hozzátartozóinak szól, ők valószínűleg jobban megértették volna a cirill, vagy netalán latin betűs szerb nyelvű üzenetet, mint az angolt.

– Ma harminc éve, hogy a szörnyű srebrenicai bűntényt elkövették – írta a szerb elnök, aki az elkövetők kilétét annak ellenére nem nevezte meg, hogy jól tudja, kik is voltak a tettesek, és azzal is tisztában van, hogy kik lehettek a felbújtók.

– A múltat nem tudjuk megváltoztatni, de a jövőt meg kell változtatnunk. Szerbia polgárai nevében ismét részvétemet fejezem ki a bosnyák áldozatok családjainak, és bízom abban, hogy hasonló bűntény soha többé nem fordul elő – írta angolul Vučić a hivatalos elnöki X-es profilon. (Ezt is kiikszelte.)

Vučić az esti órákban interjút adott az Informer televíziónak, és úgy nyilatkozott, hogy ki meri ő ezt mondani szerbül is, és elismételte az angolul tett bejegyzést szerbül is.

Kapcsolódó cikk

Horvát usztasák: gyorstalpaló tanfolyam

Vučić egyik legközelebbi munkatársa, a szerb nemzetgyűlés elnöke, az elradikalizálódott Ana Brnabić más megközelítés mellett döntött. Az Informer TV-nek adott nyilatkozatában azt mondta, hogy Srebrenicában nem történt népirtás.

– Ez egyáltalán nem népirtás, ami nem jelenti azt, hogy nem szörnyű háborús bűncselekmény. A népirtás az, ami a szerbekkel történt a Független Horvát Államban a második világháború alatt – mondta Brnabić, megjegyezve, hogy „az 1995. júliusi (srebrenicai) bűncselekménynek soha nem lett volna szabad megtörténnie.

Vojislav Šešelj szerb politikus és elítélt háborús bűnös – akit súlyos egészségi helyzetére hivatkozva engedtek szabadon Hágából, 11 évvel ezelőtt – valahogy ezt a napot választotta „Srebrenicában nem volt népirtás” című könyvének népszerűsítésére, immár második kiadásban.

Šešelj, dedikálta könyvének példányait az érdeklődőknek, és azt állította, hogy Srebrenicában nem népirtás történt, hanem foglyok kivégzése, és a meggyilkoltak számát is igyekezett kicsinyíteni.

Három szerbiai ellenzéki párt jelen volt

A megemlékezésen nem vettek részt a boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia hivatalos képviselői, viszont három szerbiai ellenzéki párt képviselője lerótta kegyeletét az áldozatok emléke előtt.

A Szabad Polgárok Mozgalom (Pokret slobodnih građana, PSG), élén Pavle Grbović pártelnökkel, hivatalos delegációval vett részt, és jelen volt Aleksandar Olenik a Vajdasági Szociáldemokrata Liga alelnöke is, aki interjút is adott a szarajevói Federalna (szövetségi) Televíziónak, és elfogadhatatlannak nevezte a népirtás ünneplését és tagadását.

Dobrica Veselinović a srebrenicai megemlékezésen (X platform)

A X platformon Srebrenicából posztolt Dobrica Veselinović a Zöld Baloldali Front elnökségi tagja, aki csak annyit írt a képek mellé, hogy „ez soha senkivel se történjen meg”.

Végezetül, ne feledkezzünk meg a hollandokról sem

Bár időközben igyekeztek magyarázni a bizonyítványukat – Mark Rütte akkori holland miniszterelnök, ma NATO főtitkár, kormánya 2022 nyarán kitüntette a „békefenntartókat” -, de soha senki nem mossa le a holland fegyveres erőkről azt a szégyent, hogy megfutamodtak a szerb támadók elől és sorsukra hagyták a védelmükre bízott lakosságot.

Igaz, a szerbek túlerőben voltak, igaz, hiába kértek légitámogatást, meg megbízatásuk sem volt a legvilágosabban megfogalmazva, de mégis. Az ember nem azért lesz katona, hogy megfutamodjon az ellenség elől.

Mondjuk Zrínyi Miklós holtbiztos nem hagyta volna garázdálkodni Ratko Mladić „Vastábornok” csapatait, hanem közéjük csap, lesz ami lesz.

Egy dán Leopard (NORDBAT2) A Wikipédia szerint dán vagy svéd katona nem halt meg a Tuzla körüli műveletben, a becslések szerint a szerb áldozatok száma elérte a 150-et.

Mondjuk emlékezetes a Tuzlát, illetve az ottani repülőteret védelmező dán zászlóalj esete, amely miután többször is felkérte a szerb felet, hogy hagyja abba a reptér elleni támadásokat, végül rommá lőtte a szerb állásokat (A Bøllebank-művelet, angolul: Operation Bully Bashing) olyannyira, hogy a szerbek azonnali fegyverszünetért könyörögtek.

Valahogy a repülőtér elleni szerb támadások ezután megszűntek.