Egy évvel a Fico-elleni merénylet után még megosztottabb a szlovák társadalom

Fico mintha szándékosan traumatizálta volna magát, amikor a nemzetbiztonsági tanács és a kormány ülését, valamint a pártja tüntetését is az ellene elkövetett merénylet helyszínére, Nyitrabányára (Handlová) szervezte. Közben az elkövető még mindig csak előzetesben ül, a rengeteg társadalmi probléma hatására pedig egyre kiélezettebb a hangulat Szlovákiában.

2024. május 15-én Nyitrabányán a szlovák kormány kihelyezett ülését követően, fényes nappal, Juraj Cintula közvetlen közelről öt lövést adott le Robert Fico kormányfőre, amiből négy célba talált.

A merénylőt a helyszínen elfogták, Ficot életveszélyes állapotban kórházba szállították. Még a merénylet estéjén a nyilvánosság elé került egy 21 másodperces videófelvétel, amelyen az elkövető bilincsben ülve fejezte ki egyet nem értését a kormány politikájával, különösen a közmédiával kapcsolatos tervekkel kapcsolatban.

Juraj Cintula továbbra is előzetes letartóztatásban van

Több nyomozás is indult az eseményeket követően. A kulcsesemények kapcsán Juraj Cintula azóta is előzetes letartóztatásban van, a Legfelsőbb Bíróság utoljára április elején erősítette meg az erről szóló határozatot.

A bírósági tárgyalás július 8-án kezdődik a besztercebányai Speciális Büntetőbíráságon. A vád védett személy ellen elkövetett terrortámadás, a gyanúsítottat életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetik.

Fico ellentmondásos fizikai állapota

Tavaly május 17-én indult az eljárás személyes adatokkal való visszaélés miatt a járási ügyész utasítására, miután a közösségi médiában a kormányfő állítólagos adatairól kezdtek információk keringeni, azután, hogy a besztercebányai Roosevelt kórházba szállították.

A Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal április végén leállította a kormányfő egészségügyi adatainak nyilvánosságra kerülése miatt indított eljárást.

Fico egészségügyi állapotáról egyedülálló módon nem az orvosok tájékoztatták a közvéleményt, hanem kormánypárti politikusok, különösen Fico jobbkeze, Robert Kaliňák honvédelmi miniszter, ami rengeteg találgatásra adott okot, a lakosság 13%-a szerint kérdéses, hogy egyáltalán valódi merénylet történt-e.

Tomáš Taraba miniszterelnök-helyettes az első nagy műtét után még az éjszaka azt nyilatkozta, hogy a kormányfő túl van az életveszélyen, másnap reggel azonban Kaliňák ezt cáfolva arról beszélt, hogy még mindig élet és halál között lebeg.

Kaliňák 2025 áprilisában, egy évvel az esemény után, egy interjú során mutatta be azokat a fényképeket, amelyeken lyukak és vérfoltok láthatók a miniszterelnök zakóján válaszul azokra a kételyekre, amelyek a merénylet valódiságát kérdőjelezték meg.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a ruhadarabokat nem saját célra tartotta meg, hanem azonnal átadta a hatóságoknak, és a fényképek is a nyomozati anyag részét képezik, a képeket pedig Fico engedélyével hozta nyilvánosságra.

Fico személyi kultusza szépen, lassan épül, a véres inget, illetve a Fico hasáról készült felvételeket kezdik ereklyeként tisztelni, nyilván ez már a következő választásokra való felkészülés jegyében is történik.

Fico rendszeresen játszik rá az emberek együttérzésére, amikor a sebhelyeire utalgatva érvel az ellenzék vagy éppen az újságírók kellemetlen kérdéseit elütve, máskor viszont éppen azt próbálja bizonygatni, milyen remek formában van, amikor rejtélyes eltűnései kapcsán fizikai alkalmasságát pedzik a kritikusai.

Május elsején lemondta egy szereplését, pedig korábban magát balközép politikusként pozícionálva ki nem hagyta volna a lehetőséget. Ezután jó autoriter vezető módjára az egyik közösségi oldalon közzétett egy fotót, amelyen a Dunában fürdőzés közben mutatja meg izmos felsőtestét.

Fico ellentmondásos lelkiállapota

Hogy lelkileg mennyire van jó állapotban, arról szintén megoszlanak a vélemények. Január 19-én 105 pszichológus és pszichiáter nyílt levelet írt, amelyben aggodalmukat fejezték ki Robert Fico viselkedése miatt.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke, Michal Šimečka egy nappal a merénylet évfordulója előtt, május 14-én szintén nyílt levélben fordult Ficohoz, és szólította fel lemondásra:

– Engedje meg, hogy kifejezzem sajnálatomat a Nyitrabányán történtek miatt. Ezt a példátlan és gyalázatos tettet azonnal elítéltem. Tudatában vagyok annak, hogy óriási traumát élt át, és veszélyben forgott az élete. Egy normális ember egy ilyen incidens után szakmai segítséget kérne – ez teljesen érthető lenne. Egy normális ember mindent megtenne azért, hogy egy ilyen szörnyű eset után hozzájáruljon a társadalmi légkör megváltoztatásához, de sajnos Ön az ellenkező utat választotta. Ahelyett, hogy enyhítette volna a megosztottságot és megváltoztatta volna a retorikáját, inkább olajat öntött a tűzre. A megbékélés lehetőségét eldobta, sőt, eltaposta… Ön alkalmatlan a kormányzásra. A gyűlölet és a bosszú nem segíti az embereket. Mondjon le, miniszterelnök úr. Jobb lesz Önnek is, de legfőképpen Szlovákiának. Ha nem képes erre, akkor a választásokon fogjuk legyőzni Önt”.

Szivárgás elhárítva?

Biztonságpolitikai elemzők egy nemrégi kormányülést kielemezve arra jutottak, hogy sokat javult a miniszterelnök védelme az egy évvel ezelőttihez képest. Ezt a tanulságot levonták a belügyben, de más esetekben már nem voltak ilyen következetesek.

A Juraj Cintuláról kiszivárgott videó ügyében indult eljárást 2025 áprilisában a belügyminisztérium belső ellenőrzési szolgálata leállította, pedig az egyik rendőr beismerte, hogy feljátszotta a merénylőt, lefényképezte a személyi igazolványát, és ezeket elküldte a közjogi méltóságok védelmét ellátó hivatal igazgatójának és két helyettesének.

A belső ellenőrzés nyolc hónap alatt képtelen volt kideríteni, hogyan szivároghatott ki a felvétel, amikor csupán négy gyanúsított volt. Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter tagadja, hogy beavatkozott volna a vizsgálatba.

Nem utolsósorban ez a hangfelvétel képezte az alapját az ellenzéki pártok, köztük a leggyakrabban emlegetett, az Eduard Heger exkormányfő által vezetett, parlamenten kívüli párt, a Demokraták állítólagos érintettségét, de a nyomozás nem erősítette meg ezt a feltételezést.

Ez sem akadályozza meg azonban a Smer képviselőit abban, hogy továbbra is hirdessék az ellenzék felelősségét. Ez a narratíva már a kezdetektől jelen van a közbeszédben, hiszen a parlamenti ülést azzal szakította meg Ľuboš Blaha alelnök a merénylet tényének bejelentésekor, hogy mindez az ellenzék műve.

A Smer és a szintén kormányzó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) választóinak 70%-a fogadja el ezt az állítást, a többi párt – például a szintén kormányzó Hlas – választói körében legfeljebb 30%-os az elfogadottsága ennek a magyarázatnak.

A kormány részéről egyedül a már emlegetett Kaliňák beszélt megbékélésről, de ez a pillanat már elmúlt, a társadalom megosztottabb mint a merénylet előtt.

Fico keresi a traumát

A szlovák kormány napra pontosan a tavaly május 15-én elkövetett merénylet után egy évvel az eset színhelyén, Nyitrabányán tartotta kihelyezett ülését, de Fico előtte az általa összehívott nemzetbiztonsági tanács ülését is levezényelte, majd a nap második felére pártjával tüntetést is szervezett ugyanide „Szlovákia a gyűlölet ellen” szlogennel.

A kormányfő a gyűlölködő megnyilvánulások számának növekedése miatt hívta össze a nemzetbiztonsági tanácsot, és úgy látta, hogy fennáll a veszélye egy újabb, legfőbb közjogi méltóság elleni merényletnek.

Hogy az ülés mennyire motivált politikailag, arra valószínűleg jól rávilágít, hogy bár PS képviselője elment rá, de nem vett rajta részt sem a köztársasági elnök, a kormánypárti Hlas alapítója, Peter Pellegrini, sem a belügyminiszter, a Hlas párt jelenlegi elnöke, Matúš Šutaj Eštok sem.

A parlament elnöke videóval igyekezett bizonyítani, hogy egy, a Demokraták vezetőivel fotózkodó, náci szimbólumokat viselő kommentelő Fico életét fenyegette a világhálóra felkészült felvételeken. Az érintett parlamenten kívüli párt vezetői szerint a videó szerkesztett és félrevezető.

Bár a koalíción belül megnyugodtak a kedélyek, különösen miután Richard Rašit, a Hlas alelnökét megválasztották a parlament elnökévé, de az országban nem oldódott meg minden gond.

Ficoék nem csak az egyéves évfordulóra való megemlékezéssel próbálják elterelni a figyelmet az olyan egyre aggasztóbb megoldandó társadalmi problémákkal, mint száj- és körömfájás kései kezelése, a tranzakciós adó bevezetése okozta feszültség, vagy az egészségügy, az oktatás, a gazdaság általános válságos helyzete.

Ezt a célt szolgálta Fico moszkvai útja, a civil szervezetek elleni törvény, valamint a vasárnapi politikai vitaműsorok betiltásának témája is, ahogy a COVID-amnesztia elfogadása is, amely alapján kártérítést kellene fizetni azoknak, akik megsértették a világjárvány idején érvényben lévő közegészségügyi intézkedéseket

Kerülőúton

Robert Fico szlovák miniszterelnök 2025. május 9-én Moszkvába utazott a második világháború befejezésének 80. évfordulójára szervezett megemlékezésre, ő volt az egyetlen uniós vezető, aki részt vett az eseményen. Útja komoly diplomáciai vitát váltott ki: Lengyelország ugyan engedélyezte a szlovák kormánygép átrepülését, élesen bírálta Fico részvételét.

A második vonal Moszkvában

A balti államok ugyanakkor megtagadták a légterük használatát, ezért a gép Magyarországon és Románián át, a Fekete-tenger fölött Grúzián keresztül repült Moszkvába, jelentősen meghosszabbítva az utazást.

Fico jelenléte a moszkvai ünnepségen komoly visszhangot váltott ki az Európai Unión belül is: Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a szlovák kormányfő „a történelem rossz oldalára állt”. Fico ezt visszautasította, és kijelentette, hogy Kallasnak nincs joga bírálni egy szuverén ország miniszterelnökét.

Szuverén levél

TISZTELT KAJA KALLAS ASSZONY, AZ EU KÜLÜGYEKÉRT FELELŐS FŐKÉPVISELŐJE

Kedves Kaja, ismételten tudomásul vettem azokat a nyilatkozataidat, amelyeket velem kapcsolatban tettél a mai moszkvai látogatásom és a bejelentett találkozóm kapcsán, amelyre nemcsak az Oroszországi Föderáció elnökével, Vlagyimir Putyinnal kerül sor. Azt állítod, hogy állítólag nem a történelem jó oldalán állok, vagy más hasonlóan mély geopolitikai megjegyzéseket teszel.

Először is, Moszkvában azért vagyok, hogy tisztelegjek több mint 60 000 vöröshadseregbeli katona előtt, akik Szlovákia felszabadítása során vesztették életüket. Nem látom, mi köze lenne ezeknek a bátor embereknek a jelenlegi nemzetközi helyzethez.

Egy évvel a Fico-elleni merénylet után még megosztottabb a szlovák társadalom 2

Másodszor, az Európai Bizottság magas rangú tisztviselőjeként semmiféle jogosultságod nincs arra, hogy kritizáld egy szuverén ország miniszterelnökét, aki minden európai kérdéshez konstruktívan áll hozzá.

Harmadszor, nem értek egyet az új vasfüggöny politikájával, amelyen te olyan intenzíven dolgozol.

Negyedszer, megkérdezem tőled: hogyan lehetne diplomáciát és külpolitikát folytatni, ha a politikusoknak nem szabad találkozniuk és normális párbeszédet folytatniuk azokról a kérdésekről, amelyekben eltérő nézeteket vallanak?

Tisztelettel:
Robert Fico

A látogatás során Fico kínai és brazil vezetőkkel is találkozott, ám nem vett részt a hivatalos katonai parádén, és ennek okát nem hozta nyilvánosságra.

Szlovákiában is komoly politikai és társadalmi reakciókat váltott ki a moszkvai út: több városban tüntetések zajlottak, a pozsonyi repülőtér közelében pedig egy óriási, 70 méteres „Zbohom Fico” (Isten veled, Fico) feliratot helyeztek el.

A kormánykoalíció egyes, főleg Hlashoz köthető tagjai is igyekeztek elhatárolódni az utazástól: volt, aki hangsúlyozta, hogy Fico pártelnökként vett részt az eseményen, nem miniszterelnökként. Samuel Migaľ beruházási miniszter például biztonsági és politikai szempontból is helytelennek nevezte a részvételt.

Orosz törvény

Magyar szemmel nézve már nem is tűnik olyan szigorúnak a civil szervezetek megregulázására hozott szlovák törvény, amelyet 2024. április 16-án fogadott el a szlovák parlament. Az SNS által kezdeményezett törvénymódosítást május 7-én Peter Pellegrini köztársasági elnök aláírta.

Az elnök szerint a cél a nonprofit szektor átláthatóságának növelése, és meggyőződése, hogy a nyilvánosságnak joga van tudni a civil szervezetek finanszírozásáról.

A módosítás alapján azok a nonprofit szervezetek, alapítványok vagy egyesületek, amelyek éves bevétele meghaladja a 35 ezer eurót, kötelesek lesznek részletes átláthatósági jelentést készíteni.

A jelentésnek tartalmaznia kell azokat a magánszemélyeket is, akik évente több mint 5000 euróval támogatták a szervezetet, valamint a szervezeti és testületi tagok nevét is.

A törvény szerint azokat a civil szervezeteket is kötelezi nyilvános elszámolásra, amelyek egyszeri állami támogatása meghaladja a 3330 eurót, vagy összességében több mint 10 ezer eurónyi közpénzhez jutnak.

Pellegrini hangsúlyozta, hogy a módosítás nem bélyegez senkit „külföldi ügynöknek”, és nem ad lehetőséget arra, hogy adminisztratív hibák miatt szervezeteket szüntessenek meg.

Ennek ellenére az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány élesen bírálta a jogszabályt, szerintük a törvény továbbra is a megfélemlítés és a civil szféra túlzott bürokratikus nyomás alá helyezésének eszköze marad.