Megérkeztek Boszniába az első kitoloncoltak az USA-ból

A bosznia-hercegovinai közvéleményt komolyan foglalkoztatja a Donald Trump által bejelentett kiutasítási hullám. Mint, azt a BALK-on korábban megírtuk, az USA illetékes hatóságai 181 személyt akarnak visszaküldeni a nyugat-balkáni Csodaországba, köztük több olyan személy neve is felmerült, akik súlyos bűncselekményeket követtek el az Óperencián túl, így ott nemkívánatos lett a jelenlétük.

Trump bűnelkövetőket utasított ki

A kiemelt állami vezetők védelméért és a veszélyes bűnözők elfogásáért felelős boszniai SIPA által közzétett nyilatkozat alapján első alkalommal, február 14-én egy személy, majd február 19-én további kettő érkezett az Egyesült Államokból Bosznia-Hercegovinába a velük szemben elrendelt idegenrendészeti kényszerintézkedés miatt.

Elsőként Muho Ahmetović érkezett vissza hazájába. A Milorad Dodik szűkebb pátriájának számító Laktašiban 1967-ben született Ahmetovićot korábban négy alkalommal ítélték börtönbüntetésre Kentucky államban. Ezek közül egy esetben betöréses lopás, a többi alkalommal pedig kábítószerrel való visszaélés miatt került rács mögé.

A második alkalommal érkező Aladin Muminović (szül. 1987. Cazin) és Hani El-Saher sem holmi tyúklopásért kerültek a kiutasítandók listájára.

Kapcsolódó cikk

Az amerikai kitoloncolások miatt lesznek visszatérők Boszniába is

Muminovićot New Hampshire-ben amiatt ítélték letöltendő szabadságvesztésre, mert egy heves szóváltást követően a hazájában megszokott módon akarta lezárni a vitát, így több ütést mért baseball ütővel a vele összetűző szomszédja autójára.

Miután ezzel nem sikerült dűlőre vinni a vitát, egy saját készítésű Molotov-koktélt hajított a járműre. Ezt megelőzően pedig már megjárta a börtönt kábítószerrel való visszaélés miatt, így megalapozottnak mutatkozott a kiutasítása.

Hani El-Saherről a „hangzatos” neve alapján megállapítható, hogy nem bosnyák nemzetiségű. Saher a szaúd-arábiai Dzsiddában született, majd boszniai állampolgárságot szerzett. Róla mindössze annyit említettek kezdetben, hogy szintén a börtönbüntetése kitöltését követően utasították ki, így „hazatérését” követően ő is szabadon távozhatott a szarajevói nemzetközi repülőtérről.

A büntetés kiszabásának okát azonban nem említették meg. Ekkor lépett színre a boszniai szalafista sejtek egyik szakértője, Dževad Galijašević, aki közölte a srpska365.net hírportálnak adott interjúban, hogy ismeretei szerint Saher még gyerekkorában amiatt kapott boszniai állampolgárságot, mert az apaja a bosnyák hadsereget támogat az Al-Mujahedin alakulat tagjaként, és a harcok során tanúsított helytállása után szerezte meg a boszniai papírokat.

Ettől függetlenül meg kell jegyezni, hogy Saher kiutasításának pontos oka továbbra sem ismert, és az amerikai hatóságok maguk is több esetben hangsúlyozták, hogy a kitoloncoltak jelentős része olyan személy, akik a szükséges okmányok hiányában akartak az USA területén maradni.

A boszniai hatóságok várják a kitoloncoltakat

Jelena Miovičić, a SIPA szóvivője az eddig Boszniába érkezettek személyről mindössze annyit közölt, hogy olyan férfiak, akik az amerikai jog szerint kiszabott börtönbüntetésüket még az USA-ban letöltötték, azonban a büntetett előéletük miatt megszűnt az amerikai területen való tartózkodáshoz való joguk.

A repülőtéren a SIPA emberei átvették az érintetteket az amerikai hatóságok képviselőitől, majd egy integrációs beszélgetés folytattak le velük.

A mostani és a jövőbeli kitoloncolások érintettjeinek mielőbbi társadalmi visszailleszkedése érdekében a boszniai határőrség és a bevándorlási hivatal külön munkacsoportokat állított fel.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy a korábbiakban a Kilx.ba által megírt 181 boszniai állampolgár hazatoloncolására ténylegesen sor kerülhet, akár már a közeljövőben.

A visszatérők biztonsági fenyegetést jelenthetnek

Slobodan Župljanin a banjalukai egyetem biztonságpolitikai karának dékánja a boszniai Szerb Köztársaság hírügynökségének számító SRNA-nak adott interjújában kiemelte, hogy a most Bosznia-Hercegovinába visszaküldött személyek között lehetnek olyanok, aki biztonsági fenyegetést jelenthetnek.

Tudomása szerint a boszniai hatóságok egyáltalán nem ellenőrizték azt, hogy kik hagyták el illegálisan a korábbi években az országot, ugyanígy azt sem, hogy ezek a személyek mely másik államokba léptek be illegálisan.

Százezrek, esetleg milliók lehetnek érintettek az amerikai MAGY KITOLONCOLÁSBAN. Trump 520 000 haiti migráns védelmét vonta meg, így őket máris kitoloncolhatják. A Pew Research Center szerint 2022-ben mintegy 700 ezer indiai tartózkodott illegálisan az Egyesült Államokban, és ez a szám azóta csak növekedett. Rájuk is hasonló sors várhat (Forrás: X platform)

Megítélése szerint helyes a boszniai Szerb Köztársaság vezetésének azon álláspontja, hogy az így kiutasított személyek közül senkit sem hajlandók elhelyezni a szerb entitás területén működő büntetés-végrehajtási intézetekben.

Župaljanin szerint a kiutasítás után Bosznia-Hercegovinába érkező személyek időszakos ellenőrzése komoly feladat elé állítja a helyi biztonsági szerveket, különösen akkor, ha rövid időn belül mind a 181 fő Bosznia-Hercegovinába érkezik.

Župljanin amiatt is szkeptikus az így visszaküldöttek ellenőrzése kapcsán, mert – mint mondta – az ISIS elleni harc során elfogott, majd Bosznia-Hercegovinába visszatoloncolt személyek ellenőrzése sem zajlik kellő hatékonysággal az információi szerint, annak ellenére sem, hogy ebben a tevékenységben az USA illetékes szervezetei nagyban segítik a bosnyák-horvát Föderáció rendőrségének munkáját.

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke igyekezett a vele szemben folyó büntetőeljárás végéhez közeledve a boszniai szerbség feltüzelésére felhasználni a kiutasítások hírét. A legfőbb boszniai szerb a minap adott nyilatkozatában megerősítette, hogy a szerb entitás börtöneiben nem kerül sor a kiutasított személyek, mint potenciálisan radikális iszlamisták elhelyezésére.