Blokád Montenegróban, Kamo Śutra (Holnap merre?)

Talán nemcsak a balkáni események iránt érdeklődők követik figyelemmel a szerbiai fejleményeket. Mindenki számára ismerős lehet a novemberi újvidéki tragédia, vagy hogy a Szerb Haladó Párthoz köthető személyek támadtak a tüntetőkre Újvidéken, vagy éppen a belgrádi egyetemisták menete.

Ezzel párhuzamosan kevéssé ismert, de Montenegróban is zajlik egy, túlnyomórészt egyetemisták által kezdeményezett tüntetéssorozat. Cikk a montenegrói eseményekről és arról, hogy ott miért zárnak le az egyetemisták utakat.

Kamo Śutra (Holnap merre?)

A hétfői naptól minden nap, további intézkedésig lezárnak egy-egy utat a Kamo Śutra (Holnap merre?) informális egyetemista megmozdulásba tömörült csoportosulás tagjai. Ezt a tüntetők jelentették be, amikor szombaton lezárták a podgoricai Blaž Jovanović hidat.

A 23 perces blokádra történő felhívást hétfő este is közzétették, amikor az Állam- és Jogtudományi Kar előtti utat vették blokád alá Podgoricában, kedd este pedig a Capital Plaza előtti körforgalomnál volt útzár.

Kapcsolódó cikk

Három éve nem volt engedélye a kávézónak, ahol a cetinjei ámokfutás kezdődött

A 23 perces blokád szimbolikusan arra a 23 áldozatra emlékezik, akik az egykori fővárosban, Cetinjében vesztették életüket két külön ámokfutásban, 2022 augusztásában és idén januárban. Az üggyel és az előzményeivel részletesebben foglalkoztunk a BALK-on is, és beszámoltunk azokról a hiányosságokról, amelyek a két esemény kapcsán felmerültek.

Az informális diákcsoportosulásnak nem a mostani blokád az első feltűnése. Először egy január 5-ei tüntetés során léptek a nyilvánosság elé, közvetlenül a cetinjei tragédiát követően.

A cetinjei látogatás részeként a miniszterelnök januárban meghívta a tiltakozások szervezőit, hogy tartsanak egy találkozót a január 5-ével kapcsolatban megfogalmazott követeléseik megvitatására. A tüntetők akkor azonban arról tájékoztatták a miniszterelnökséget, hogy nem vesznek részt a tervezett találkozón.

Még januárban azonban tiltakozásuk jeleként benyújtották követeléseiket Milojko Spajićnak, az ország miniszterelnökének, amelyben a felelősök elszámoltatását, a fegyvertartásra vonatkozó szigorúbb törvényeket és az ellenőrző szervek hatékonyabb működését követelték.

A tüntetők ezt nem találták elégségesnek, így január végén bejelentették, hogy ha nem teljesítik a követeléseiket, akkor akár polgári engedetlenségre is készen állnak. A bejelentéssel egy időben a január 25-ei tüntetésükön felszólították a miniszterelnököt, hogy nyilatkozzon Danilo Šaranović és Aleksa Bečić felelősségre vonásával kapcsolatban.

Meddig tartanak a blokádok?

A tüntető egyetemisták követelései meglehetősen világosak voltak januárban. Ez arra vonatkozott, hogy a két fent említett politikus felelősségre vonása és lemondása történjen meg.

Danilo Šaranović belügyminiszteri, míg Aleksa Bečić miniszterelnök-helyettesi pozíciót tölt be a jelenlegi Spajić-kormányban.

Ugyanakkor a januári tüntetés során benyújtott követelésekre hivatalos miniszterelnöki válasz is érkezett, amelyben egy sor olyan intézkedés bevezetésére hangzott el ígéret, amelyekkel a jövőben megelőzhetők a hasonló tragédiák.

Tegnap este magában Cetinjében is volt felvonulás, de mivel Montenegró kis ország, így a felvonulások sem akkorák, mint Szerbiában (Forrás: X platform)

A jelek szerint azonban úgy tűnik, hogy a miniszterelnök január 31-ei válasza nem volt elegendő a diákoknak, hiszen a február eleji blokádok követelése már nem a két politikus lemondása, hanem „elbocsátása” volt, amely erős szintlépésnek tekinthető a diákok követeléseiben: a lemondást a politikusoktól követelik, az elbocsátást, vagyis a leváltást pedig a miniszterelnöktől.

A tüntetések során egyébként többször kiabálták a tüntetők: „Gyilkosok!”, „Lemondást kérünk!”, „Látsz minket, Danilo?”, „Nem adjuk fel!”. Ezek a jelszavak a követeléseken belül egyértelműen kijelölték, hogy kit tekintenek felelősnek azért, hogy Cetinje tragikus események színhelye lehetett.

Párhuzamok

Nehéz nem észrevenni a párhuzamokat a szerbiai és a montenegrói események között, már abban a tekintetben, hogy mindkét tiltakozási hullámot olyan tragédiák indították el, amelyekben halálos áldozatok is voltak.

Az is felmerül párhuzamként, hogy mi volt a hatóságok szerepe a megelőzés kapcsán, és itt nem elsődlegesen a rendőrségre, hanem a szabályozó hatóságokra gondolhatunk.

Kapcsolódó cikk

Tizenkét halott és négy sebesült egy tömeggyilkosságban a montenegrói Cetinjében

A megelőzés ugyanakkor hangsúlyosabban jelenik meg Montenegró esetében, már csak azért is, mert a diákok egyik kiemelt követelése az oktatásfejlesztés, mint például az állampolgári ismeretek, mentálhigiénés képzések, akár már középiskolában is. A felvonulók követelik azt is, hogy a szabályozó hatóságok eredményesebben és gyorsabban működjenek.

Végül, de nem utolsósorban a legfontosabb párhuzam az, hogy mindkét országban az elsődleges szervezők és a tüntetések résztvevői az egyetemisták. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a régióban felnövőben van egy olyan egyetemista réteg, amely képviselet híján a saját kezébe szeretné venni a sorsát.

Persze kérdéses, hogy Montenegróban merre fordul a tüntetések irányvonala, az azonban bizonyos, hogy itt a BALK-on nemcsak a szerbiai, de a montenegrói eseményeket is figyelemmel kísérjük.