Felszabadulás (egy szíriai újságíró blogbejegyzése)

A szíriai forradalom az emberiség történelmének legátfogóbb, legváltozatosabb, legkitartóbb és legrugalmasabb forradalma. A forradalmi szíriai nép az a nép, amely mindent kockára tett, mindent elveszített, majd mégis győzött. Egy nép, amelyet csak Isten segített.

Kik kínozták a szíreket?

Emlékszem, a szírek azt skandálták, hogy „Ya Allah, Malna Ghairak Ya Allah” – Ó, Istenem, nincs senkink, csak Te, ó Isten – és ez nagyrészt igaz volt.

A szíriaiakat lemészárolták az irániak, valamint a libanoni, iraki, afgán és pakisztáni milíciák; irtotta őket az orosz imperialista légierő; és a Baathista és al-Káida keverék Iszlám Állam (ISIS). Az Egyesült Államok, a török-kurd PKK és a cionisták is ellenük dolgoztak.

Robin Yassin-Kassab szíriai író, újságíró, aki 2006 óta vezeti a Qunfuz (Sün) című blogot, társszerzője a Burning Country: Syrians in Revolution and War című könyvnek. Cikkeit a Guardian, a National, a Foreign Policy, a Daily Beast, a Newsweek, az al-Jazeera és egyéb sajtókiadványok közölték. Ez a bejegyzés a forradalom „győzelmének a napján” keletkezett (Forrás: Qunfuz)

Az egyiptomi diktátor, a Szaúd-család, különösen pedig az aljas emirátusi rezsim összeesküdött, hogy bilincsben tartsa őket. A szíriaiakat az összeesküvés-elméletek hívei, tekintélyelvű „baloldaliak” és PKK-párti „anarchisták” rágalmazták. A média csak biztonsági problémaként tekintett rájuk.

Törökországban és Libanonban a menekülteket rasszista tömegek támadták meg. Az Európai Unió határőrei rájuk lőttek. Az EU mindent megtett, hogy normalizálja Aszad hatalmát, és visszaküldje a menekülteket, hogy kivégezzék őket.

A forradalom három legnagyobb katonai ellensége – miután már megtörték a fasiszta rezsim gerincét – az ISIS, Irán és Oroszország volt. Bár eleinte Aszad, Irán, Törökország és mások hagyták növekedni, végül az ISIS-t az Egyesült Államok legyőzte sok más szereplővel karöltve, több város elpusztításának árán.

Az iráni milíciák blöfföltek, de Izrael (más okokból) szétverte őket. Oroszország pedig kimerült az Ukrajna elleni bűnös inváziójában.

Ennek az áldott tíz napos forradalomnak csúcspontján a kulcsfontosságú tényező a szíriai forradalmárok érettsége, bátorsága és intelligenciája volt, elsőként pedig az Ahmad al-Sharaa vagy Abu Muhammad al-Jolani vezetése alatt álló Hayat Tahrir al-Sham (Levante Felszabadításának Szervezete, HTS).

Aleppó és egyéb városok

Aleppó döntő fontosságú volt. A város nyugati részének lakói – akik soha nem kerültek ki a rezsim irányítása alól – és különösen a vallási kisebbségek tagjai az első napokban nagyon féltek a hatalomátvétel után. De félelmük gyorsan eloszlott. Egy lázadó paraszt feldöntött egy karácsonyfát, de letartóztatták, felelősségre vonták, a fát pedig visszaállították.

A Szent Szűzanya temploma, egy örmény apostoli templom Aleppóban (Forrás: X platform)

Aleppó lakosait biztosították, hogy szabadon gyakorolhatják a vallásukat, és viselhetik, amit akarnak. Még ennél is jobb, hogy Jolani bejelentette: Aleppó városát helyi hatóságok irányítják majd, és minden katonai erő, beleértve a HTS-t is, teljesen kivonul a városból a következő hetekben.

A katonai koalíció, amelynek a HTS a legnagyobb szereplője, megtiltotta, hogy bármelyik harcos parancs nélkül belépjen bárkinek az otthonába, és azt sem engedélyezi, hogy katonai bázisokat hozzanak létre a civil lakosság szomszédságában.

A középületeket őrzik, eddig nem történt fosztogatás (kivéve az elnöki palotát, sic!) vagy bosszúálló támadás. Az aleppói keresztényekkel való bánásmódnál is volt lenyűgözőbb az, ahogyan a síita civilekkel bántak – akik, akárcsak az alaviták, szorosan kapcsolódtak a bűnöző rezsimhez és annak bűnöző iráni támogatóihoz.

Nem volt fosztogatás vagy bosszú a lázadók részéről Nubl és Zahra síita városokban, amelyek a gyilkos vallási milíciáknak adtak otthont. A milíciák elfutottak, a civileket sorsukra hagyva – de a sorsuk az volt, hogy megnyugtatták őket, valamint élelmet és vizet osztottak szét köztük. Nagyon pozitív jelnek tekinthető a lázadók fegyelme, toleranciája és nagylelkűsége.

Salamiyyeh, egy iszmáilita többségű, nagy keresztény és szunnita közösséggel rendelkező város harc nélkül szabadult fel. A lázadók pozitív üzenetet küldtek az alavita közösségnek is – akiket a rezsim belekevert a maga bűneibe – megértést tanúsítva helyzetük iránt.

Ledőlnek a zsarnok szobrai

Ez a fegyelmezett, civilizált, intelligens viselkedés meggyőzte Aszad katonáinak és rendőreinek kritikus tömegét arról, hogy nem kell mindhalálig harcolniuk. Hama felszabadult – az a város, ahol az idősebb Aszad 1982-ben legalább negyvenezer embert mészárolt le –, ami után dőlni kezdett a többi dominó.

Több tízezer aszadista katona dezertált vagy adta meg magát. Suweidát drúz harcosok szabadították fel. Daraa az egymással kibékült lázadók által szabadult fel. Homsz vidéki területeit, valamint Rastan és Talbiseh városait a saját lakóik szabadították fel.

Ez egy újabb rendkívül pozitív jel. Még ha a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) hirtelen meg is változtatná a kialakult helyzethez való viszonyulását, ez nem csupán egy HTS-féle hatalomátvétel.

Ez az ország minden részéből érkező erők felkelése. Fegyveres lakosok vették át az ellenőrzőpontokat. Azokon a helyeken, ahol a lakosok nem voltak felfegyverkezve – mint például Kelet-Gúta városaiban tegnap este –, az emberek órákkal a lázadók érkezése előtt elfoglalták az utcákat. Szíria felszabadítja önmagát.

Ledőlnek a zsarnok szobrai. Ma reggel még Latakia is szabadnak tűnik. Attól tartottam, hogy az aszadisták ezt az utolsó bástyájuknak tekintik. Mivel rokonaim is vannak ott, aggódtam.

Kapcsolódó cikk

Törökország és a szíriai fejlemények

De úgy tűnik, az egész ország szabad, a megszállt Golán-fennsík kivételével. Ma reggel a cionista állam megindította első támadásait a szabad Szíria ellen, fegyvereket bombázott, amelyeket nem akar a szabad nép kezében látni.

Kétségtelen, hogy lesznek még problémák, és hosszú út áll előttünk. De egymillió halott és 13 millió otthonából elűzött ember után ma Szíria minden közössége ünnepel.

Több ezer vagy tízezer embert szabadítottak ki a rezsim börtöneiből és haláltáboraiból. Milliók készülnek hazatérni és újjáépíteni az országot. Egymillió mártír lelke végre nyugalomra lelhet. 1970 óta a horror először érhet véget.