A nyersanyagéhségben szenvedő Németország a korábban kiutált Vučićtyal szövetkezik

Olaf Scholz német kancellár Belgrádba érkezik, ahol pénteken Aleksandar Vučić szerb elnökkel tárgyal – erősítette meg a német kormány szóvivője, aki szerint a látogatás fő témája a kritikus nyersanyagok lesznek, amelyekről Szerbia szándéknyilatkozatot ír alá az EU-val, és ezáltal Európa stratégiai partnerévé válik. Scholzot elkíséri Belgrádba Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős alelnöke, aki részt vesz a stratégiai nyersanyagokkal foglalkozó belgrádi csúcstalálkozón. A Tanjug szerb állami hírügynökség szerint az aláírásra kerülő egyetértési nyilatkozat a stratégiai nyersanyagok kiaknázása mellett várhatóan akkumulátorgyártási láncok megteremtéséről és elektromos járművek előállításáról is szól. A BALK egy hónappal ezelőtt állapította meg, hogy az Európai Unió függő helyzetbe került Szerbiával szemben, így Vučić elnök rögtön jó fiú lett, akinek Európa a választási csalásokat és a szélsőséges megnyilvánulásokat is elnézi, elvégre ő képes szállítani a lítiumot.

Szerbia lassan jó fiú lesz a németek szemében

Az Ukrajnának küldött – egyesek szerint feltételezett – fegyverszállítmányoknak köszönhetően az Egyesült Államok egyre kevésbé macerálja Szerbiát, és már Olaf Scholz német kancellár sem kardoskodik túlzottan hangosan a német-francia rendezési terv mellett, amely de facto tartalmazza Koszovó függetlenségének az elismerését. Németország azért lehet olyan, mint a kezesbárány, mert kell neki a lítium, a szerbiai nacionalista vezetés tehát nyeregben van.

A BALK már tavaly márciusban azt írta, hogy a Rio Tinto lítiumot fog bányászni Szerbiában annak ellenére, hogy a belgrádi kormány 2022 év elején hivatalosan felfüggesztette az úgynevezett “Jadar” projektet a környezetvédelmi aktivisták tiltakozása miatt. Ezt arra alapoztuk, hogy a szerb elnök bírálta a szerbiai állami televíziót – amelynek a vendége volt – és amely szerinte a lítium kiaknázása ellen kampányolt.

– Aztán Scholz hülye, vagy nem normális, és Németország el fog tűnni a lítium miatt, mert (Scholz) azt mondta, hogy megkezdik a kitermelést. Úgy néz ki, hogy egy kicsit hülye, olyan hülye, mint én, igaz?

– tette fel a kérdést a kocsmai szintre süllyedő szerb államfő.

Ezt követően az interjúban elkanyarodtak erről a témáról, de az összevissza vádaskodás – ami az egész beszélgetést jellemezte – tovább folytatódott.

Kapcsolódó cikk

A Mercedes elektromos autókat gyárthat Szerbiában, ha lesz lítiumkiaknázás

Ebbe most nem mennénk bele, nincs is értelme róla bővebben beszélni, inkább foglalkozzunk azzal, hogy Scholz nem hülye, hanem nagyon is számító, és hogy az elvek körülbelül ott érnek véget, ahol a politika kezdődik, a német kancellár belgrádi látogatására ugyanis azt követően kerülhet sor, hogy a „jogi akadályok” elhárultak a lítium kiaknázása elől.

Miloš Vučević szerb miniszterelnök szerint egyértelmű, hogy Olaf Scholz német kancellár és az Európai Bizottság képviselői pénteken csak azért utaznak Belgrádba, hogy a szerbiai lítiumbányászatról tárgyaljanak, vagyis BALK-osan megfogalmazva, a lítiumról, a lítiumról és a lítiumról lesz szó a találkozón.

Vučević szerint azonban a szerbeknek is vannak feltételeik, ezek szerint nem lesz bányászat Szerbiában, ha nem kezdődik meg az iparosítás, és nem épülnek gyárak abban a térségben, ahol a bánya létesülne, mert ez nagyszerű fejlődési lehetőség Szerbia számára, vagyis nem csak Scholz nem hülye, hanem a szerbek sem. Sőt, nagyon is számítók.

Scholz nem hülye, hanem számító

Ez egy nagyon lényegre törő megállapítás, történetünkben Olaf Scholz a főszereplő, aki az Európai Unió fő erejét jelentő Németországot vezeti, a szlovák Maroš Šefčovič jelenlétére pedig csak azért lesz szükség, hogy a pénteki találkozónak európai dimenziót adjon, mert „ami jó Németországnak, az jó Európának is”.

Az európai média rengetegszer elszajkózta már, hogy Európa a zöld jövő felé indult el, ám az oda vezető úton komoly akadályt jelent, hogy a „zöldüléshez” az európai iparnak nyersanyagokra van szüksége, vagyis a konkrét előrelépéshez alapvető fontosságú nyersanyagok kellenek, mint például a lítium, amely mostani tudásunk szerint az elektromos autózás tekintetében az akkumulátorok gyártásában nélkülözhetetlen.

Az AMG Lithium finomítót épít a kelet-németországi Bitterfeld-Wolfenben lévő vegyipari parkban (Forrás: Mitteldeutsche Zeitung)

Ezen a téren Európa most úgy függ Kínától, ahogyan korábban az orosz olajtól és gáztól függött, ezért Németország elhatározta, hogy lítiumfinomító üzemet épít a nyersanyag feldolgozására a kelet-németországi Bitterfeldben, és miután ez lesz az első ilyen típusú létesítmény Európában, a német lítiumfeldolgozó az új ellátási láncok kulcsává válhat.

A nyersanyag kémiai feldolgozása az akkumulátorokhoz szükséges anyagokká kimondottan bonyolult folyamat. Az Európában felhasználásra kerülő lítium előállítása jelenleg Brazíliában kezdődik, ahol spodument, egy lítiumot tartalmazó kőzetet bányásznak, amelyet még ott összezúznak, majd koncentrátummá alakítják, amit aztán további feldolgozásra hajókkal Kínába küldik.

Azért Kínába, mert jelenleg máshol nincs olyan finomító, amely képes lenne feldolgozni a spodumen-koncentrátumot. A Kínában „megművelt”, de technológiai értelemben befejezetlen terméket viszik aztán a németországi Bitterfeldbe, ahol az akkumulátorokhoz szükséges minőségre alakítják át.

Bitterfeldben épül az új finomító, amellyel el lehetne kerülni a kínai kitérőt. Jelenleg a frankfurti „AMG Lithium” vállalat laboratóriumában vegyészek tesztelik és figyelik a lítium-hidroxid feldolgozására kifejlesztett folyamatokat, és igyekeznek megtalálni annak a módját, hogy miként lehetne eltávolítani a szennyeződést az akkumulátorok előállításához szükséges nyersanyagból.

Még jobb lenne, ha a brazíliai lítiumot is ki lehetne váltani, mert ha a nyersanyag a közeli Szerbiából érkezne, akkor még nagyobb lenne a spórolás – és a tőke megtérülési aránya – egyes becslések szerint ugyanis az Európában felhasználásra kerülő lítium kilencven százalékát Szerbia adhatná, ezért Olaf Scholznak bőven megéri, hogy barátkozzon a szerb elnökkel.