Bosznia
Boszniai választások: elindult a nagy politikai tülekedésBoszniai választások: a kampány valójában már korábban elkezdődött
Egy hónappal az október 4-i boszniai választások előtt Bosznia-Hercegovina városait ellepték az óriásplakátok és a pártok kampányüzenetei. A digitális kampány térnyerése ellenére a politikai erők továbbra is hatalmas összegeket költenek a hagyományos utcai jelenlétre, miközben tízen pályáznak az államelnökség három helyére, és tizenkét jelölt verseng a Republika Srpska elnöki székéért
A boszniai választások előtt egy hónappal Bosznia-Hercegovina városait ismét ellepték az óriásplakátok és a pártok kampányüzenetei. Az október 4-i voksolás előtt a politikai erők már teljes erővel kampányolnak, miközben tízen pályáznak az államelnökség három helyére.
A digitális kampány térnyerése ellenére a politikai erők továbbra is hatalmas összegeket költenek a hagyományos utcai jelenlétre. A hagyományoknak megfelelően a boszniai választások kampányát a közpénzek felhasználása körüli viták is végigkísérik.
Szarajevóban beindult a verseny
Szarajevóban gyakorlatilag minden jelentős politikai erő megjelent. A bosnyák nacionalista SDA a „Samo SDA” (Csak az SDA), az elvben multietnikus, de túlnyomórészt bosnyák szavazótáborral rendelkező kommunista utódpárt, az SDP BiH „Egy állam, egy csapat”, a párthoz tartozó Denis Bećirović államelnökségi tag pedig az „Egyesülve az államért” jelszóval kampányol.
De kampányol a Željko Komšić személyében az eddigi kvázi horvát államelnökségi tagot adó Demokratski front is, valamint a Naša stranka, a HDZ, az SBB és az Elmedin Konaković által vezetett bosnyák, centrista–liberális Narod i pravda (Nép és igazság) is.
Nermin Nikšić, a Bosznia-hercegovinai Föderáció miniszterelnöke és a szociáldemokraták (SDP) bosnyák származású elnöke egészen konkrét gazdasági ígéretekkel nyitott: 1500 konvertibilis márka (278 ezer forint) minimális nettó bért és 2500 márka (463 ezer forint) átlagfizetést ígért be fejlesztési célként.
A választás tétje hatalmas: a háromtagú államelnökség mellett megválasztják az országos parlament, a föderációs parlament, a boszniai Szerb Köztársaság nemzetgyűlésének és a tíz föderációs kanton parlamentjeinek képviselőit, valamint a Republika Srpska elnökét és két alelnökét is.
A Republika Srpskában különösen kemény verseny várható
A boszniai Szerb Köztársaság elnöki tisztségéért 12 jelölt indul, itt most csak a legfontosabbakat említjük. A Milorad Dodik által vezetett Független Szociáldemokrata Párt (SNSD) Savo Minić miniszterelnököt indítja, az ellenzéki (és egyes értékelések szerint Aleksandar Vučićhoz közeli) SDS Branko Blanušát, de jelöltet állított többek között az SDP, az SDA, a NiP, az SBiH és a HDZ 1990 is.
Blanuša legutóbb elbukott a Siniša Karannal szembeni elnökválasztáson, amikor Milorad Dodik helyére kerestek embert, de ez nem volt sima ügy, viszont Dodiknak sikerült a maga javára fordítani a helyzetet, így Karan lett az ideiglenes elnök, viszont az SNSD nem próbálkozik újbóli jelölésével, így Savo Minićnek áll a zászló, ha Dodik pártja nyer.
Az különösen érdekes fejlemény, hogy Dodik három évtized után először semmiféle értelemben sem jelölt a szarajevói ítélet következményeként, amely hat évre eltiltotta őt a közéleti szerepléstől, de pártja nem Karant próbálja „meghosszabbítani” Felcsútig, hanem Minićet küldi versenybe a következő teljes ciklusért.
Milorad Dodik már most azt ígéri, hogy október 4-én az SNSD minden szinten győzelmet hirdethet. Az ellenzéki SDS ezzel szemben az igazságtalanság, a korrupció és az intézményekbe vetett bizalom helyreállítására építi kampányát.
Draško Stanivuković Banja Luka polgármestere, és a Demokratikus Haladás Pártjának (PDP) politikusa pedig már a „Sigurno premijer”, vagyis nagyjából „Biztosan miniszterelnök” üzenettel indult neki a kampánynak.
Tízből három jut be az államelnökségbe
A boszniai választások egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogyan alakul az államelnökség összetétele. Az államelnökség három helyéért összesen tíz jelölt versenyez nemzeti bontásban, itt várhatók is meg nem is meglepetések, az összetétel azonban egy helyen biztosan változik.
A szerb államelnökségi helyért hárman indulnak. Željka Cvijanović – az SNSD jelöltje, az Államelnökség jelenlegi szerb tagja most az újraválasztásáért indul.
Egyik ellenfele Marinko Božović az SDS jelöltje, Kelet-Ilidža hosszú ideje hivatalban lévő polgármestere lesz. Ő az ellenzéki SDS egyik fontos embere, és az SNSD/Cvijanović legerősebb kihívója.
De itt van még Nebojša Vukanović , a Lista az Igazságért és Rendért (Lista za pravdu i red) vezetője, a Republika Srpska egyik legismertebb és legharciasabb ellenzéki politikusa.
Cvijanović tehát két ellenzéki kihívóval néz szembe, miközben Milorad Dodik – aki ezúttal maga nem lehet jelölt – továbbra is az SNSD kampányának meghatározó alakja.
A bosnyák államelnökségi székért a jelenlegi államelnökségi tag Denis Bećirović (fönt már említettük), Bakir Izetbegović, nacionalista SDA elnöke és korábbi államelnökségi tag; Semir Efendić a Stranka za BiH elnöke valamint Fahrudin Radončić, a Szövetség Bosznia-Hercegovina Jobb Jövőjéért (SBB) vezetője.
A bosnyák helyért Bećirović–Izetbegović visszavágó jön; de nem szabad teljesen leírni Fahrudin Radončićot sem, aki a Dnevni avaz és más lapok alapítója és egykori tulajdonosa, és Bakir Izetbegović egyik legkeményebb bosnyák politikai riválisa. Radončić az SBB létrehozásával lényegében az SDA hagyományos bosnyák politikai dominanciáját kezdte támadni.
A 2010-es államelnökségi választáson közvetlenül Izetbegović ellen indult: Radončić 30,49 százalékot, Izetbegović 34,86 százalékot kapott. 2014-ben újra összecsaptak, akkor Izetbegović 32,87, Radončić 26,78 százalékot szerzett, vagyis mindkét alkalommal alulmaradt.
Korábban írtuk
MIGRÁNSOK ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL Kiutasítják-e Bosznia-Hercegovinából a pakisztáni nagykövetet?
Ezt akár háromesélyes versenynek is lehetne tekinteni, mert Radončić szipkázhat el szavazatokat Bećirovićtől és Izetbegovićtól is, ezért nem pontosan jósolható meg, hogy ki kapja a legtöbb szavazatot. A rendszer egyfordulós, relatív többség elég a győzelemhez: aki a saját versenyében a legtöbb szavazatot kapja, megszerzi a posztot.
Ahol biztos változás lesz, az a horvát tag személye, a posztot bitorló Željko Komšić már annyira elhasználódott, hogy elfogadhatatlanná vált kvázi horvát tagként, de indulását az alkotmány is tiltja.
A boszniai alkotmány szerint az államelnökségi tag egyszer közvetlenül újraválasztható, két egymást követő mandátum után azonban négy évig nem választható újra.
Komšić most a negyedik összesített, ezen belül a második egymást követő mandátumát fejezi be, így ezúttal az alkotmányos tilalom miatt nem szállhat versenybe. Pedig milyen szép is lenne egy Dodik–Komšić duó, Izetbegovićtyal habosítva – bizonyára rohamléptekkel indulna fejlődésnek a boszniai demokrácia.
A horvátok azonban nem lélegezhetnek fel, mert a Demokratikus front (DF) ugyanis Željko Komšić külpolitikai tanácsadóját, Slaven Kovačevićet indítja, aki a Komšić esetében már bevált bosnyák átszavazással ismét megválasztható lehet kvázi horvát tagként.
Ha a bosnyákok megint használják ezt a csalási technikát, akkor Darijana Filipović, a HDZ BiH jelöltje nem túl nagy eséllyel indul, bár Dragan Čović a HDZ BiH elnöke igyekszik mindenfelé népszerűsíteni.
Filipović a HDZ BiH alelnöke, és az utóbbi időben rendszeresen Čović mellett jelent meg fontos találkozókon. A boszniai parlament hivatalos oldalán is több közös tárgyalásuk szerepel, például Andrej Plenkovićtyal és Christian Schmidttel, vagyis leoperálni sem lehetett Čovićról.
A harmadik horvát jelölt Zdenko Lučić, aki függetlenként indul, több horvát párt támogatásával, de ő az esélytelenek nyugalmával szállhat versenybe, bár ki tudja, öt párt támogatását élvezi.
A kampány valójában jóval korábban elkezdődött
A választásokat figyelő Pod lupom civil koalíció már a hivatalos kampány kezdete előtt 528 választási szabálytalanságot rögzített. Ezek jelentős része idő előtti kampányoláshoz és a közforrások politikai célú felhasználásához kapcsolódott.
A Transparency International BiH ennél is súlyosabb képet fest. Szeptember 3-i adatai szerint a választások kiírása óta mintegy 68 millió konvertibilis márkát osztottak szét különböző egyszeri támogatások formájában.
Ebből 31 millió márkát a Republika Srpska kormánya fordított a nyugdíjasok választások előtti, fejenként 80 vagy 120 márkás (15-22 ezer forint) támogatására. Miután a Központi Választási Bizottság (CIK) emiatt nem szankcionálta Savo Minić miniszterelnököt-elnökjelöltet, további 16 millió márkát különítettek el diákok és tanulók számára, fejenként 100–150 (18-28 ezer forint) márkás támogatásként.
A TI BiH szerint ezt ráadásul az SNSD sajtótájékoztatóján jelentették be, noha közpénzről volt szó, és a támogatás nem szerepelt a rendes költségvetésben.
A szervezet szerint ez azért különösen problémás, mert a boszniai választási törvény tiltja a közpénzből történő közvetett szavazatvásárlást, ideértve a választások előtti egyszeri támogatásokat is, ha azok nem a rendes költségvetési támogatási rendszer részei.
Több mint kétezer gyanús közpénzes eset
A TI BiH eddig több mint 2200 potenciális visszaélést dokumentált a közforrások terén. Ezek körülbelül 63 százaléka a választások előtt hirtelen felpörgő közberuházásokhoz kapcsolódik.
Bosznia-Hercegovinában a kampányidőszak környékén 370 infrastrukturális projektet adtak át, összesen mintegy 156 millió márka (28,9 milliárd forint) értékben, miközben az ebben az időszakban megkezdett projektek összértéke 510 millió márkára (95 milliárd forintra) becsülik.
A TI BiH 49 ilyen átadási rendezvényt személyesen is megfigyelt. A választási jelöltek az események 75 százalékán jelen voltak, 41 százalékukon pedig politikai üzenetek is elhangzottak.
A választási bizottság már büntetéseket is kiosztott. Zenica polgármestere, Fuad Kasumović és pártja egy új családorvosi rendelő átadásán folytatott kampány miatt fejenként 4000 márkás (750 ezer forint) bírságot kapott.
Az SNSD-t 12 ezer márkára (2,2 millió forint) büntették, mert Milorad Dodik politikai beszédet mondott egy helyi út átadásán Srbacban. A DNS pedig 3000 márkás (550 ezer forint) bírságot kapott ingyenes sminkutalványok osztogatása miatt.
Pénz, plakátok, állások és ingyenes szolgáltatások
A TI BiH legalább 90 idő előtti kampányesetet, 84 választások előtti természetbeni juttatást és 44 megnövekedett választás előtti foglalkoztatási esetet dokumentáltak. Utóbbit Bosznia-Hercegovinában jelenleg nem tiltja külön választási szabály.
Külön problémának tartják viszont azokat az óriásplakát-kampányokat, amelyeken a jelöltek pártjelzés nélkül jelennek meg, valamint az állami intézmények által finanszírozott politikusi reklámokat. A szervezet szerint a Republika Srpska elnökjelöltjének „Srpska te voli” – „Srpska szeret téged” kampánya ennek egyik legkirívóbb példája.
A TI BiH az elmúlt két hónapban 55 beadványt továbbított a választási bizottságnak, ezek alapján eddig több mint 102 ezer márka (19 millió forint) bírságot szabtak ki politikai szereplőkre.
Új választási technológia, régi politikai módszerek
Bosznia-Hercegovinában a hétvégén látványosan elindult a hivatalos kampány, de a választási küzdelem valójában már jóval korábban megkezdődött.
A pártok óriásplakátokkal, gazdasági ígéretekkel és nagyszabású rendezvényekkel próbálják mozgósítani a választókat, miközben a választási megfigyelők szerint közpénzek, állami beruházások, egyszeri támogatások és különféle juttatások is egyre nagyobb szerepet kapnak a politikai versenyben.
A választás egyik újdonsága az új választási technológiák alkalmazása lesz, amelyektől azt várják, hogy visszaszorítják a klasszikus választási csalások egy részét.
A Transparency International BiH ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a technológia önmagában nem teremt tisztességes versenyt, ha közben a közforrások politikai felhasználásának legsúlyosabb esetei szankció nélkül maradnak.
Magyarán: a szavazatszámlálást lehet modernizálni, de attól a szavazás még nem feltétlenül lesz tisztességesebb, bár a digitális technológia bevezetésétől sokan éppen ezt várják.