Dodik Trump felé fordult, de Boszniában elzárták a lobbipénz csapját

Washington felé nyit Banja Luka, miközben Szarajevó elzárja a lobbipénzek csapját

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Milorad Dodik és a Republika Srpska amerikai lobbizása új akadályba ütközött: a bosznia-hercegovinai Alkotmánybíróság megtiltotta, hogy a boszniai Szerb Köztársaság költségvetéséből finanszírozzák azokat a külföldi lobbitevékenységeket, amelyek céljai ellentétesek Bosznia-Hercegovina alkotmányával vagy az ország intézményeinek döntéseivel.

A határozat közvetlenül érinti azt a kanadai céget is, amelynek több millió dollárt fizettek azért, hogy Washingtonban egyebek mellett a Republika Srpska önállóságának ügyét mozdítsa elő.

Milorad Dodik szerint mindez újabb „szarajevói machináció”, miközben ő maga mostanában látványosan Washington felé fordult: Donald Trumpot dicséri, amerikai konzervatív podcastokban szerepel, Izrael mellett áll ki, és bár Vlagyimir Putyint sem tagadta meg, Moszkva mintha kissé hátrébb került volna a kirakatban.

A boszniai Szerb Köztársaság az elmúlt években jelentős összegeket költött arra, hogy álláspontját ne csak Banja Lukában és Belgrádban hallják, hanem lehetőleg Washingtonban is, méghozzá olyan helyeken, ahol az ember nem feltétlenül jut be az ajtón pusztán azzal, hogy illedelmesen kopog.

Kapcsolódó cikk

Újabb cég lobbizik Dodiknak az Egyesült Államokban

A bosznia-hercegovinai Alkotmánybíróság most ennek a gyakorlatnak szabott határt. A testület a Denis Zvizdić képviselőházi alelnök által kezdeményezett eljárásban kimondta, hogy a Republika Srpska bizonyos lobbiszerződéseinek végrehajtása nincs összhangban az ország alkotmányával.

A döntés a 2026-os költségvetésben a külföldi képviseletekre előirányzott 15 millió konvertibilis márkás, valamint a 2025-ös második költségvetési módosításban szereplő 49 millió márkás tételt is érinti, amennyiben azokat alkotmányellenes célokat szolgáló lobbitevékenységre fordítanák.

A bécsi képviselettől Washingtonig

A történet középpontjában egy 2025. szeptember 6-án kötött szerződés áll. Ezt Mladen Filipović, a Republika Srpska bécsi képviseletének igazgatója írta alá Ari Ben-Menasheval, a kanadai Dickens & Madson Canada Inc. vezetőjével.

Az Alkotmánybíróság most kifejezetten megtiltotta a szerződéshez kapcsolódó további költségvetési kifizetéseket. A tilalom azonban ennél szélesebb: más lobbiszerződések finanszírozására is vonatkozik, ha azok olyan célokat szolgálnak, amelyek ellentétesek Bosznia-Hercegovina alkotmányával, az Alkotmánybíróság vagy az állami intézmények döntéseivel.

A végrehajtás a Republika Srpska parlamentjére, kormányára, más illetékes szerveire és a külföldi képviseletekre is kötelező.

Hogy miért lett különösen érdekes Ben-Menashe cége, arra az amerikai nyilvántartások adnak némi magyarázatot. A korábbi vizsgálatok szerint a Dickens & Madson feladatai között szerepelt a Republika Srpska vezetői elleni amerikai szankciók megszüntetésének elérése, az entitás nemzetközi kapcsolatainak építése, a főképviselő intézményének megszüntetését célzó lobbizás, valamint a Republika Srpska függetlenségének támogatása. A nyilvántartások alapján az entitás mintegy négymillió dollárt fizetett a cégnek.

Korábbi oknyomozások ennél szélesebb lobbihálózatról is beszámoltak. A pénz nem kizárólag elegáns washingtoni irodákban fogyott: a Detektor vizsgálata szerint közpénzből egyebek mellett étkezéseket és banja lukai lakhatási költségeket is finanszíroztak.

Milorad Dodik szerint megint Szarajevó machinál

Banja Lukában természetesen nem bontottak pezsgőt az alkotmánybírósági döntés hírére.

Milorad Dodik, az SNSD elnöke „szarajevói machinációnak” nevezte a történteket, és azt kifogásolta, hogy szerinte az Alkotmánybíróság immár azt is meg akarja szabni, mire költheti a pénzét a Republika Srpska.

A Republika Srpska közmédiájának tudósítása következetesen „csonka Alkotmánybíróságként” említi a testületet. Ez a megfogalmazás a banja lukai politikai álláspontot tükrözi, nem a bíróság hivatalos elnevezése.

A Republika Srpska politikai narratívája szerint a testület nem legitim, amióta a három bosnyák és három horvát bíró a szerb tagok nélkül hoz döntéseket. Szerb részről ez egy tudatosan felépített politikai kommunikációs formula, amelynek célja a döntések delegitimálása.

Van azonban a történetnek egy pikánsabb oldala is. Dodiknak éppen akkor tiltják meg bizonyos amerikai lobbiszámlák kifizetését, amikor látványosan Amerika felé fordította a politikai antennáit.

Trump lett az új reménysugár

Dodik szeptember 24-én Wayne Allyn Root amerikai konzervatív kommentátor War Zone című műsorának vendége volt; az epizódot a műsor maga is Dodik szereplésével hirdette meg.

Az interjúban Dodik hosszasan beszélt Donald Trumpról, akinek visszatérését saját elmondása szerint a Republika Srpskában meg is ünnepelték.

Kapcsolódó cikk

Dodik szerint Trump az emberiség reménysége

Felidézte, hogy Trump választási győzelme után az amerikai zászló színeivel világították ki a banja lukai Köztársasági Palotát, és azt állította, hogy Trump elnöksége új reményt hozott számukra. Ezt már nem először kommunikálta ebben a formában.

A Dodik-féle magyarázat szerint az első Trump-kormányzat idején az úgynevezett „deep state”, vagyis a mélyállam akadályozta meg, hogy a Republika Srpska megfelelő kapcsolatot építsen ki Washingtonnal. Most viszont úgy látja, hogy olyan amerikai vezetés került hatalomra, amely hajlandó meghallgatni a szerbek álláspontját.

Dodik közben gondosan felmondta az amerikai konzervatív politikai szótár több jól ismert tételét is: bírálta a globalizmust, a liberális baloldalt és a „washingtoni mocsarat”, miközben családról, munkáról és nemzeti identitásról beszélt.

Az amerikai médiából különösen a CNN kapott tőle, amelyet a szerbekkel kapcsolatos hazugságok terjesztésével vádolt, nyilván ez is egy olyan mozzanat, amivel a boszniai szerb vezér Trump szívébe szeretné belopni magát.

Moszkva marad, csak most Washington van kihangosítva

Mindez azért érdekes, mert Dodik korábban jóval látványosabban építette kapcsolatát Moszkvával.

Kapcsolódó cikk

Dodik Izraelben Benjámín Netanjáhúhoz hasonlította magát

Most sem tagadja meg Vlagyimir Putyint: az amerikai interjúban is azt mondta, hogy kiváló kapcsolatot ápol az orosz elnökkel, ugyanakkor visszautasította azt a brüsszeli értelmezést, hogy ő „Putyin embere” lenne.

Az új washingtoni nyitáshoz Izrael is szervesen illeszkedik. Dodik az interjúban ismét határozott támogatásáról biztosította Izraelt, a szerbek és a zsidók második világháborús szenvedéseire, valamint Jasenovacra hivatkozva.

A 2023. október 7-i Hamász-támadásról beszélve Izrael válaszának jogossága mellett érvelt.

A politikai csomag tehát lassan összeáll: Trump, Izrael, keresztény értékek, antiglobalizmus, Washington – miközben Putyin azért továbbra is ott marad a családi fényképalbumban.

A lobbi nem tilos, csak nem mindegy, milyen

Az alkotmánybírósági döntésből ugyanakkor nem következik, hogy a Republika Srpska mostantól egyetlen külföldi lobbistának sem fizethet.

A határozat csak azokat a költségvetési kifizetéseket tiltja, amelyek a Ben-Menashe-szerződéshez, valamint olyan lobbitevékenységekhez kapcsolódnak, amelyeknek célja ellentétes Bosznia-Hercegovina alkotmányával, és az Alkotmánybíróság vagy az állami intézmények döntéseivel.

Dodik tehát sajátos problémával került szembe: éppen akkor találta meg Trump Amerikájában az új politikai reménysugarat, amikor Szarajevóból szóltak, hogy bizonyos számlákat mostantól nem lehet csak úgy beépíteni a Republika Srpska költségvetésébe.

A politika már csak ilyen. Még a geopolitikai szerelemben is akad valaki, aki előbb-utóbb kiállítja a számlát.