Caveat emptor, furcsaságok és bölcsességek Kockásországból

A horvátok vitáznak Laura Kövesiékkel, viszont zsákszámra viszik haza az uniós milliárdokat

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A Gugli mesterséges intelligenciája a Caveat emptort úgy fordítja, hogy „Vevő, óvakodj!” A klasszikus műveltség hiányában szenvedőknek furcsamód azt is hozzáteszi, hogy ez egy ókorból származó jogi és kereskedelmi elv, és azt jelenti, hogy a vásárlást teljes mértékben a vevő felelőssége, a kockázat őt terheli.

Az eladónak nem kötelessége minden hibát feltárni, így, ha a termék hibásnak bizonyul, a vevő utólag nem reklamálhat.

Ez annak kapcsán jutott eszembe, hogy a magyar kormány bejelentette az EPPO-hoz (Európai Ügyészség – European Public Prosecutor’s Office) való csatlakozást. A horvátok már egy ideje megtapasztalták a Laura Kövesi által vezetett birodalmi intézmény tevékenységét, és esetenként nem is nagyon tetszik nekik.

Az EPPO kérjen bocsánatot!

Andrej Plenković miniszterelnök, valamikor a múlt hét elején, a Geodéziai Intézet ügyében meghozott első jogerős ítélet nyomán nyilatkozva, azt mondta, hogy az Európai Ügyészségnek bocsánatot kell kérnie Nina Obuljen Koržinek kulturális minisztertől és az egész kormánytól. A Horvát Televízió (HRT) híradása szerint tíz embert ítéltek el a fent említett ügyben.

Mindeközben zajlanak a nyári fesztiválok, Splitben Nina Obuljen Koržinek is megnézte a Don Carlost, ha már dráma, akkor legyen dráma a javából

Plenković úgy vélte, hogy a legfrissebb fejlemények megerősítik a kormány korábbi állításait.

„Ami tegnap a Geodezija esetében történt, ismét teljesen megerősíti, amit eddig mondtunk. Talán most lenne a megfelelő pillanat az EPPO számára, hogy bocsánatot kérjen a kulturális minisztertől és a kormánytól, amiért a médiában mindenféle utalásokat terjesztettek, gyakorlatilag azzal vádolva a kulturális miniszter asszonyt, hogy európai pénzeket érintő visszaélésben vesz részt” – mondta Plenković.

A zágrábi (Horvátország) megyei bíróság július 7-én hozta meg első ítéletét tíz személy ellen, miután az Európai Ügyészség (EPPO) zágrábi irodája vádiratot nyújtott be korrupció és uniós források visszaélése ügyében, amelyben a Kulturális Minisztérium és a Geodéziai Kar is érintett. 

A volt dékánt és egy volt egyetemi tanárt azzal vádoltak, hogy 27 közbeszerzési eljárást manipuláltak négy, közel 6 millió euró értékű, uniós finanszírozású projekthez kapcsolódóan azáltal, hogy visszatérítésért cserébe kedvezményezett vállalatoknak juttatták a szerződéseket, hamis vagy feltúrbózott ajánlatokat tettek, valamint a projektalapokat személyes haszonszerzés céljából visszaélésszerűen használták fel.

Kapcsolódó cikk

Zaftos korrupciós történet, mennyiért vállalják be a politikusok a börtönt a Balkánon?

A volt miniszterhelyettest azzal vádolták, hogy a földrengéskár-felmérési munkák elvégzését a Karral bízta meg annak ellenére, hogy tudta, hogy az nem rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges kapacitással, lehetővé téve ezzel, hogy a szerződéseket a volt dékán és a volt egyetemi tanár által irányított vállalat nyerje el, miközben hamis vagy felfújt jelentéseket hitelesített. 

Az állítólagos magatartás becslések szerint 2,8 millió euró kárt okozott, ebből 1,2 millió euró az uniós költségvetésnek, 1,4 millió euró a horvát állami költségvetésnek, 200 000 euró pedig a Geodéziai Kar számára jelentett veszteséget.

A horvát miniszterelnök az EPPO lépéseit a választási befolyás rosszindulatú kísérletének nevezte.

„A 2024-es választási kampány kezdetén ez kifejezetten rosszindulatú kísérlet volt a választás eredményének befolyásolására. Számomra most sokkal fontosabb, hogy az EPPO bocsánatot kér-e a kulturális minisztertől, mert minden, amit akkor mondtunk, igaznak bizonyult” – jelentette ki a kormányfő.

Hangsúlyozta, hogy az ügy nem kapcsolódik a miniszterhez.

„Itt látható, hogy ez a Geodéziai Kar területe; nincs személyes kapcsolata a miniszterrel.“

Plenković ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy valaki a minisztériumon belül ügyeskedett, de hangsúlyozta, hogy csakis egyénről lehet szó, s nem a minisztériumról, vagy a miniszterről.

A kormányfő furcsállta, hogy gyakorlatilag több mint két év telt el „a hatalmas, összehangolt és gondosan megrendezett médiatámadás óta, és valahogy még mindig nem emeltek vádat az ügyben“.

Az EPPO természetesen a füle bojtját sem mozdította. Mindenesetre, kedves honfitársaim, lehet, hogy mégsem minden arany, ami fénylik.

A horvátokat nem kell félteni

Mindazonáltal, a horvátokat nem kell félteni. A brüsszeli lápok és ingoványok világában otthonosan mozognak, otthon pedig nem rettenek meg a kreatív megoldások alkalmazásától – mint erre az Államügyészség kontra EPPO csatározások is felhívták a figyelmet, amikor a Legfelsőbb Államügyész, Ivan Turudić elküldte Kövesiéket oda, ahol a part szakad, és nem teljesítette követelésüket a bizonyítékok megosztására.

Viszont az EU-s pénzforrásokat továbbra is szerfelett kedvelik.

Mint erre Zrinka Raguž Horvátország regionális fejlődéséért és az EU-források felhasználásáért felelős államtitkár is rámutatott a múlt pénteken a ciprusi Pafos városában, a szomszédoknak sikerült ismét befurakodniuk valamilyen pénzosztásba. A ciprusi tanácskozáson az Európai Unió két új stratégiát mutatott be, az egyik a szigetekre, a másik a part menti területekre vonatkozik.

Az elmúlt években Dubrovnikba áramló európai milliók mögött a Regionális Fejlesztési és EU-Alapok Minisztériumának újonnan kinevezett államtitkára, Zrinka Raguž keresendő, aki korábban az Európai Alapok, Regionális és Nemzetközi Együttműködés Osztályának dubrovniki osztályvezetője volt, de mára már államtitkári rangba emelkedett (Forrás: Dubrovački Vjesnik)

Az új stratégiáknak köszönhetően a meglévő forrásokat olyan projektek finanszírozására fordítanák, mint a szigetközi hajókapcsolatok bővítése, iskolák és óvodák építése, a megfizethető lakhatás, környezetvédelem és a kulturális értékek védelme, valamint a megújuló energiaforrások építése.

A sőt és a pláne abban van, hogy az Európai Bizottság már 150 millió eurót biztosított Horvátország számára, kizárólag a szigeteken zajló projektek finanszírozására a jelenlegi időszakban, 2021 és 2027 között. Jelenleg zajlanak a tárgyalások az EU következő hétéves költségvetéséről, így nem ismert, mennyi pénz áll rendelkezésre ilyen célokra.

A horvát gyógyír és kúra

A világháló népének osztatlan tetszését nyerte el egy ír hölgy bejegyzése a Redditen. Ő az posztolta, hogy: „Azt hittem meleg vagyok, de a horvátországi nyaralás megváltoztatta a véleményemet.”

„Amikor megláttam a személyzetet a klubokban, úgy éreztem, mintha a mennyországban lennék. Különösen emlékezni fogok egy Central nevezetű hely biztonsági őrére, akivel többször beszélgettem. Később megtudtam, hogy házas, így nem lett semmi a dologból, de neki volt a legszebb mosolya” – áradozott.

Csak a mesterséges intelligencia tud ilyen ideális horvát férfiakat rajzolni, belőlük lesznek a jövő Don Carlosai

Megjelenésük mellett dicsérte a hozzá közeledő férfiak viselkedését is. Horvátországban a férfiak sokkal gyakrabban közeledtek hozzám, mint otthon, és mindenki nagyon udvarias volt.

Ha azt mondtam, hogy nem érdekel, azonnal visszavonultak.

„Tudom, hogy látták, hogy idegen vagyok, és hogy a legtöbben ártalmatlanul flörtölnek, de mégis úgy éreztem, megtaláltam a mennyországot a földön,” írta.

Hozzátette, hogy a horvát férfiak „nagyon férfiasnak és komolynak” tűntek számára, és különösen szórakoztatta, hogy még a repülőtér alkalmazottjait is megnézegette. „Horvátország, hiányozni fogsz,” írta a bejegyzés végén.