Háborús múlt, állami támogatással: új életet lehelnek a Vörös Sapkásokba?

Belgrád vörös sapkás veteránjai és az európai álom

A szerb állam újra bebizonyította, hogy a Balkánon a történelem sötét alakjai nem tűnnek el, hanem veteránegyesületté alakulnak, hogy pályázati pénzeket nyerjenek. Amíg Európa más részein a nyugdíjas klubok sakkszakkörre és gyógytornára kérnek támogatást, addig Belgrádban a „Vörös Sapkások” (Crvene beretke, Jedinica za specijalne operacije, JSO) veteránjai többpróbás versenyekre.

A megfinanszírozott projektek tartalmáról jóformán semmit sem tudni, de ez csak a rosszindulatúak szerint probléma — a Balkánon a homályos elszámolás kulturális örökségnek számít.

A „Vörös Sapkások” feltámasztása

A „Vörös Sapkások”, vagyis az egykori állambiztonsági különleges egység veteránjai nem akármilyen nyugdíjas társaság. Egyes tagjai háborús bűncselekményekben vettek részt, másokat politikai gyilkosságok miatt ítéltek el, volt alapítóik pedig Hágában kaptak hosszú éveket a nemzetközi igazságszolgáltatástól.

A csoport központi szerepet játszott Zoran Đinđić egykori szerb miniszterelnök meggyilkolásában: a merényletet az egység parancsnoka, Milorad Ulemek „Legija” szervezte, a gyilkos lövést pedig Zvezdan Jovanović, a JSO egyik tisztje adta le.

De úgy tűnik, hogy a mostani vučići időkben Szerbiában ez már nem stigma, hanem pályázati előny.

A szerb kormány a költségvetésből támogatja őket

A Szabad Európa Rádió (RSE/RFE) szerint a szerb kormány az állami költségvetésből támogatja a „Vörös Sapkások” Veterán Egyesületét, amely a nem sokkal a Đinđić-gyilkosság után feloszlatott állambiztonsági különleges egység egykori tagjait tömöríti.

A „Vörös Sapkások” minden veteránvédelmi pályázaton támogatást kaptak attól kezdve, hogy a minisztérium élére Milica Đurđević Stamenkovski került. A politikusnő az Eskütevők (Zavetnici) szélsőjobboldali párt alelnöke és legismertebb arca volt, amíg Aleksandar Vučić az „ideológiai hasonlóság elve alapján” 2024-ben nem emelte be a kormányba.

Milica Đurđević Stamenkovski egyik „emlékezetes cselekedete” az volt, hogy kifogást emelt a belgrádi „Mirdita, dobar dan” albán-szerb fesztivál megrendezése ellen Belgrádban, mert az szerinte évek óta Koszovó független államként történt kinyilvánítását hirdette

A közbeszédben Milica Zavetnicaként ismert miniszterasszony könnyen csinált karriert, pártjának vezetője ugyanis nem más, mint a férje, Stefan Stamenkovski, korábban mindketten a Szerb Radikális Párthoz kötődtek, tehát túl nagy ideológiai távolság már akkor sem voltak köztük és a mostani belgrádi fősodor között.

Ezek után azon sem kell különösebben csodálkozni, hogy a minisztérium nem válaszolt arra a kérdésre, milyen közérdek indokolja a „Vörös Sapkások” veterán szervezetének támogatását.

A koszovói háborúban is részt vettek

Az RSE emlékeztetett arra, hogy a Vörös Sapkásokat a szerb állambiztonsági szolgálat hozta létre, amelyet Jovica Stanišić vezetett, Slobodan Milošević egyik legközelebbi embere. Stanišić jobbkeze Franko Simatović volt.

Mindkettőjüket az ICTY fellebbviteli tanácsa 2023-ban 15 év börtönre ítélte a Hágai Törvényszék a boszniai háborús bűncselekmények támogatása és elősegítése miatt. A Különleges Műveleti Egység az 1998–1999-es koszovói háborúban is részt vett.

Aki agresszív volt, az az is marad, a Vörös Sapkások a szerb elnöki palota melletti Pionír parkban, amelyet a köznyelv Ćacilendként emleget, ennek ismét bizonyságát tették.

A szerb cégnyilvántartás szerint a vörös sapkás veteránegyesületet 2019-ben alapították. Az első komolyabb bevételek 2021-ben jelentek meg, a legtöbb pénzt pedig 2024-ben gyűjtötték össze, összesen 29 ezer eurót.

Az RSE értesülései szerint az elmúlt két évben a szerb állam a munkaügyi, foglalkoztatási, veterán- és szociálisügyi minisztérium pályázatain keresztül összesen 23 ezer eurónak megfelelő közpénzt pumpált az egyesületbe, 2024-ben és 2025-ben is évi 11 500 eurót adott nekik.

Milica Đurđević Stamenkovski miniszterasszony a „Veterán Többpróba”, valamint a „A szabadság fogadalma” és „A veteránok helyzete a mai társadalomban” című projektek támogatásaként hagyta jóvá ezeket az összegeket.

Kapcsolódó cikk

A Vörös Sapkások az Úttörő parkban, ezek Vučić igazi barátai

Az interneten elérhető információk alapján a veteránversenyt valóban rendszeresen megtartják, a másik két projekt tartalmáról viszont gyakorlatilag semmit sem lehet tudni.

A „Veterán Többpróba” egy évente megrendezett sportverseny veteránok számára, amelyet az egyesület szervez, és amelyet az elmúlt években nemcsak a munkaügyi minisztérium, hanem a vajdasági kormány is támogatott.

A múltjuk alapján a vörössapkás többpróba egyik ága lehetne egy olyan akadályverseny, amelyben a résztvevők abban mérik össze a képességeiket, hogy ki tud gyorsabban fedezékbe ugrani, ha meghallja a „Hágai Törvényszék” kifejezést.

Šešelj újra felvenné a vörös sapkát

A szintén háborús bűnös Vojislav Šešelj a kúlai helyhatósági választások előtt látogatást tett a vajdasági kisvárosban, ahol kijelentette, hogy ha ismét valaki lesz, ragaszkodni fog a Különleges Műveleti Egység (JSO) vagyis a vörös sapkás rendőrbrigád újraalakításához.

Bár Šešelj jelenleg – legalábbis hivatalosan – nem számít meghatározó politikai tényezőnek, felmerül azonban a kérdés, mit hozna és mit venne el Szerbiától ennek az egységnek a visszaállítása, illetve Vučić elnök elfogadná-e „ideológiai atyjának” az elképzelését.

A csetnikvajda kúlai kampánya során (Forrás: Danas/Beta)

A szerb állampolgárok többsége számára ugyanis a JSO neve számos merénylettel forrt össze – köztük Zoran Đinđić miniszterelnök meggyilkolásával –, de a radikálisok vezetője, Vojislav Šešelj ennek ellenére nyíltan vágyik az alakulat feltámasztására.

„Tudják, én mindig szívesen jöttem Kúlára. Igaz, mostanában nagyobb szünetet tartottam, mert Belgrádban annyi televízió van, hogy szó szerint húznak a karomnál fogva, hová menjek, így nemigen tudok gyakrabban utazni, meg hát az öregség is teszi a dolgát. De szeretem Kúlát. És megígértem, hogy ha egyszer fontos tényező leszek a hatalomban, ragaszkodni fogok a Különleges Műveleti Egység újraalakításához. Kúla erről volt híres. Nem így van?” – kérdezte a szerb ultranacionalizmus örök túlélője, miközben választási kampánya részeként ingyen osztogatta könyveit a városban.

A Különleges Műveleti Egység egykori kúlai létesítményei ma is a belügyminisztérium fennhatósága alatt állnak, jelenleg oktatási és kiképzőközpontként működnek.

Mivel a SAJ-ban (nagyjából a szerb TEK) és az UKP-ben (magyar megfelelője leginkább a Nemzeti Nyomozó Iroda) történt személycserék után a belügyminisztérium szinte valamennyi egysége a Szerb Haladó Párt ellenőrzése alá került, felmerül a kérdés, hogy mi szükség van még egy lojális alakulatra.

A legszebb az egészben mégis az, hogy mindez egy olyan országban történik, amely hivatalosan továbbra is az Európai Unió felé tart. Brüsszel valószínűleg épp újabb jelentést ír a „jogállamiság megerősítéséről”, miközben Belgrádban a politikai dinoszauruszok arról álmodoznak, hogy újra felveszik a vörös sapkákat.