Szlovénián keresztül akár afrikai gáz is érkezhet Magyarországra

Az új vezeték az olasz hálózaton keresztül globális forrásokhoz nyit utat

Utolsó szomszédos országént Magyarország Szlovéniával is összeköti a földgázhálózatát, amit Szlovénia is így fogalmazhat meg, miután a szlovénoknak is már csak Magyarországgal nem volt ilyen kapcsolatuk. Magyarország szempontjából ez különösen fontos, mert Európa közepén – Kelet és Nyugat között – fokozattan kívánatos a csővezeték minden irányban a más kontinensekről érkező gázszállítások becsatornázására.

Nem csak technikai kérdés

A Budapesten aláírt magyar–szlovén megállapodás első ránézésre technikai fejlesztésnek tűnik: 115 kilométer cső, kompresszorállomás, néhány százmillió köbméter gáz. De a lényeg nem a számokban van, hanem inkább abban, hogy ez a vezeték beköti Magyarországot az olasz gázhálózatba – azon keresztül pedig olyan forrásokhoz biztosít hozzáférést, amelyek eddig csak korlátozottan voltak elérhetők.

Ez azt is jelenti, hogy a jövőben a Magyarországra érkező gáz nemcsak a hagyományos irányokból jöhet, hanem például az Algériából Olaszországba érkező TransMed vezetéken keresztül is. Emellett az olasz LNG-terminálokon át a globális piac – köztük afrikai és közel-keleti források – is elérhetővé válik, még ha közvetetten is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szlovén energiaügyi miniszterrel, Bojan Kumerrel közösen tartott sajtótájékoztatón ezt kevésbé földrajzi, inkább stratégiai nyelven fogalmazta meg: Magyarország energiaellátásában kulcsszerepe van a földgáznak, és egy szárazföldi ország számára a legnagyobb biztonságot az jelenti, ha minden szomszédjával összeköti a rendszerét.

Bojan Kumer számára lehet, hogy ez volt az utolsó diplomáciai küldetés, vasárnap ugyanis választások lesznek Szlovéniában (Forrás: YouTube)

Ezzel a lépéssel ez gyakorlatilag meg is valósul: a hét szomszédból eddig hat irányba már volt kapcsolat, most Szlovénia is bekerül a hálózatba.

A miniszter hangsúlyozta, hogy ezzel nem kiváltanak, hanem hozzáadnak egy vezetéket: az új vezeték ugyanis nem egy meglévő útvonal helyére lép, hanem egy újabb opciót teremt. A logika egyszerű: minél több irányból érkezhet gáz, annál kisebb a kockázat.

A projekt konkrét paraméterei is ezt támasztják alá. A teljes vezeték hossza 115 kilométer lesz, ebből mintegy 40 kilométer épül meg Magyarországon, egy új kompresszorállomással együtt. Az induló kapacitás évi 440 millió köbméter, amely később akár 1,7 milliárd köbméterre is bővíthető. Ez már olyan volumen, amely ténylegesen képes alternatívát jelenteni – nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is.

Afrikai gáz is jöhet?

A kulcskérdés azonban nem csak az, hogy mennyi gáz fér bele a csőbe, hanem az is, hogy honnan jön. És itt válik igazán érdekessé a történet.

Szlovénián keresztül Magyarország közvetlen összeköttetésbe kerül az olasz gázhálózattal, amely egyszerre fogad vezetékes gázt és cseppfolyósított földgázt. Az egyik legfontosabb ilyen vezeték az Algériából induló TransMed, amely Tunézián és Szicílián keresztül jut el Olaszországba. Ez az észak-afrikai irány az elmúlt években egyre fontosabbá vált Európa számára.

Kapcsolódó cikk

ENERGIA: Magyarország összekötötte villamosenergia rendszerét Szlovéniával, a következő lépés a gázvezetékek terén várható

Ezzel párhuzamosan az olasz LNG-terminálok a világpiacról szerzik be a gázt, így a források köre még szélesebb: a Közel-Kelet, Afrika vagy akár az Egyesült Államok is megjelenik a rendszerben.

Vagyis a mostani beruházás nem egyszerűen egy új csővezeték, hanem egy belépési pont egy sokforrású, globális energiahálózatba.

Ez az a diverzifikáció, amelyről az Európai Unió évek óta beszél – és amelynek megvalósítása mindig akkor válik igazán fontossá, amikor a megszokott útvonalak meginognak.

Szijjártó brüsszeli pénzekre számít

Szijjártó szerint, ha Brüsszel komolyan gondolja ezt a célt, akkor a projekthez szükséges uniós forrásokat is biztosítania kell. Ellenkező esetben a diverzifikáció csak retorika marad.

A háttérben egy egyre feszültebb globális helyzet húzódik meg. A miniszter az iráni konfliktus eszkalációját és a Hormuzi-szoros esetleges lezárását említette, amely a világ kőolajellátásának jelentős részét érinti. Ehhez társul az ukrán tranzit körüli bizonytalanság, amely már most is érezteti hatását Közép-Európában.

Szijjártó szerint Brüsszel most bizonyíthat (Forrás: YouTube)

Ebben a környezetben minden új vezeték több mint infrastruktúra: biztosíték egy olyan rendszerben, amely egyre kevésbé kiszámítható.

Szerinte a magyar álláspont világos: az energiaellátás nem ideológiai kérdés, hanem gyakorlati probléma. Nem vezetékeket kell lezárni, hanem újakat kell építeni, nem forrásokat kell kizárni, hanem minél többhöz hozzáférni.

Megjegyezte, hogy ez a megközelítés ugyan gyakran ütközik az uniós politikai irányokkal, de a magyar kormány szerint ez az egyetlen módja annak, hogy egy szárazföldi ország megőrizze a mozgásterét.

A magyar–szlovén vezeték tehát nem látványos projekt, miután nem változtatja meg egyik napról a másikra az energiamérleget, de ez a gázösszeköttetés megnyitja a lehetőséget az afrikai gáz előtt, a hozzáférés azonban piaci és technikai feltételektől függ.