Örök dilemma: fegyver vagy vaj?

Zágráb szerint nem kell választani: jöhet a vaj és a fegyver is

A „fegyver vagy vaj” (guns or butter) egy klasszikus közgazdasági és politikai dilemma, amely azt jelzi, hogy egy állam a szűkös erőforrásait a katonai kiadásokra (fegyverkezés) vagy a lakossági jólétre (vaj/fogyasztás) költi.

Horvát szemszögből nézve ezt a dilemmát úgy is megközelíthetnénk, hogy mi ér többet, a szerbek kínai rakétája, vagy a horvát hitelminősítés?

Plenković az utóbbira szavaz

Megkockáztatva, hogy a szomszédban Vučić Sanyit megüti a guta, a horvát miniszterelnök a szerdai kormányülésen körüljárta a két nagy nemzetközi hitelminősítő a Fitch és a Standard&Poor´s Horvátországra nézve hízelgő hitelminősítését.

A Fitch megerősítette a tavalyi A- hitelminősítést pozitív előrelátással, míg az S&P felminősítette az országot A-ra.

Andrej Plenković kormányzása alatt 2016-tól Horvátország hat lépcsőfokot ment felfelé az S&P értékelése szerint (Forrás: X platform, Ante Šušnjar)

Plenković a kedvező hitelminősítések kapcsán elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy ez annak a jele, hogy Horvátországot politikailag stabilnak érzékelik. A politikai egyensúlyhelyzet pedig biztosítja a folyamatosságot a reformtörekvések terén, valamint az új befektetéseket a horvát gazdaságba.

„A hitelminősítés, egyértelmű jelzést ad a befektetők számára, az állam pedig kedvezőbb feltételek mellett vehet fel kölcsönt a nemzetközi piacokon. Ez kedvezőbb légkört jelent, jó ajánlásokat a horvát üzletembereknek, bankoknak… és ennek megfelelően a polgárok mindennapjaira is ki fognak hatni” – mondta Andrej Plenković a szerdai kormányülés elején.

Hozzátette, hogy a S&P által adott növekedési előrejelzés a következő három évre 2,7 százalék, ami összhangban van a pénzügyminisztérium és a kormány becslésével.

A horvát miniszterelnök örül a hitelminősítői osztályzatoknak

A horvát kormányfő azt is hangsúlyozta, fontos, hogy a polgárok megértsék, miért fontos a hitelminősítés. Elmagyarázta, hogy amikor Horvátország hitelminősítése „szemét” szinten volt, a GDP 3,5%-át a közadósság kamatainak kezelésére fordította, ez ma 1,5 százalékra csökkent.

„A különbség a GDP-ből 2 százalék, és ez pontosan az az összeg, amit Horvátország ma a védelemre költ – magyarázta Plenković.

A horvát miniszterelnök még egy kicsit feszesebbre húzta, a már így is igencsak feszülő mellényt, mondván, hogy „Mi (t.i. Horvátország) vagyunk az egyetlen ország, amely az elmúlt hét évben hat fokkal magasabbra ugrott a nem befektetési szintről”.

Hogy látja a S&P Horvátországot?

A fiskális politika mindig kulcsfontosságú tényező a hitelintézetek számára, de bár a helyzet enyhén romlott, az S&P ezt továbbra is pozitívnak értékeli.

Kapcsolódó cikk

Az S&P ugyanoda minősítette fel Szerbiát, ahova Magyarországot korábban lesorolta

A következő három évben a költségvetési hiányt átlagosan a GDP 2,7 százalékára becsüli a hitelminősítő, azzal, hogy ez 2029-ben akár 2,4 százalékra is csökkenhet, ami a S&P korábbi 1,9 százalékos előrejelzésének a módosítása.

Ennek oka a társadalmi intézkedések további bővítése, mint például a magasabb nyugdíjak, az energiatámogatási programok kiterjesztése, a közbérreform, valamint jelentős befektetések a demográfia, oktatás, digitalizáció és zöld átmenet területén.
A védelmi kiadások 2025-ben elérték a 2,1 százalékot, és 2030-ra várhatóan elérik a három százalékot.

A mérsékelt fiskális hiány és a GDP-növekedése is fenntartja a közadósság csökkenését, amely 2029-re körülbelül a GDP 56 százalékára csökken, szemben a 2023-as 61 százalékkal.

Vaj is, fegyver is

A horvát gazdaság fejlődését az elkövetkező időszakban – az idegenforgalom mellett – továbbra is a high-tech cégek befolyásolják. A legfrissebb példa az eszéki Orqa robbanásszerű növekedése.

Mint ezt a cég március elején hírül adta, az új befektetéseknek köszönhetően ezután éves termelése elérheti az egy millió FPV drónt, az eddigi 250 ezer helyett.

Hogy nem reklámfogásról van szó, azt bizonyítja a Financial Times ú.n. FT1000-res listája, amely az EU 1000 leggyorsabban fejlődő cégét foglalja magába.

Az idei FT1000 listán az Orqa Űripari és Védelmi kategóriában a második helyet szerezte meg, összességében pedig 135. helyen végzett Európa ezer leggyorsabban növekvő vállalatai sorában.

Kapcsolódó cikk

Miből lesz a cserebogár? Horvátország drónhatalom akar lenni

„Helyezésünk a Financial Times FT1000 listáján rendkívül fontos elismerés számunkra, mert megerősíti, hogy növekedésünk nemcsak technológiai szempontból, de kereskedelmileg is fenntartható és nemzetközileg is releváns” – mondta az Orqa alapítója, Ivan Jelušić.

Szerinte az Űripari és Védelmi szegmens második helyezése azt mutatja, hogy az Orqa egyenrangú versenyben áll az európai vezető cégekkel ezen szektorban.

Bár Horvátország hadiipara Szerbia Jugoszláviából megörökölt hadiiparához képest lényegesen kisebb, nem elképzelhetetlen, hogy a jelenlegi európai fegyverkezési hisztéria hatására, már a közeljövőben erőteljes fejlődésnek indul.

Ezen a téren talán a legérdekesebb lehetőség a horvát hajógyártás hadiipari részlegének felélesztése, amelyben a jelek szerint az Egyesült Államok is érdekelt.