Véget érhet egy társadalmi igazságtalanság Romániában

Zöld utat kapott a speciális nyugdíjreform?

Szerdán ugyancsak meglepett az Alkotmánybíróság. Bevallom, nem tettem volna fel rá egy tallért, hogy a talláros testület nem nyilvánítja ismét alkotmányellenesnek a bírák és ügyészek szolgálati nyugdíjáról szóló jogszabályt, vagy legalábbis nem küldik meg véleményezésre az Európai Unió Bíróságára.

Meglepődve, ám némi elégtétellel értesültem a sajtóból, hogy az Alkotmánybíróság bírái elutasították a Legfelsőbb Bíróságnak a bírák különleges nyugdíjával kapcsolatos törvény ügyében benyújtott előterjesztését.

A törvényjavaslat ezáltal és ezúttal 6 szavazattal és 3 ellenszavazattal alkotmányosnak mondatott ki. A Bolojan-kormány által javasolt törvény Nicușor Dan elnökhöz kerülhet kihirdetésre.

Túl azon, hogy a bírói nyugdíjak reformját célzó törvény jóváhagyása véget vethet a kormánykoalícióban tapasztalt instabilitásnak és feszültségnek, a döntésnek erős politikai töltete is van: Ilie Bolojan győzelmét jelzi, megerősíti a miniszterelnök vezetési stílusának eredményességét.

A legfelsőbb Bíróság folytatni kívánja a harcot „az igazságszolgáltatás függetlenségének védelméért” (Forrás: X platform, TVR)

A siker annak köszönhető, hogy Ilie Boilojan nem engedett a belső és külső nyomásnak, minden erejével küzdött ezért a törvényért, nem törődve azzal, hogy kormányzati partnerei mit próbáltak tenni a jogszabály ellen és személy szerint ellene. Sikerült egy 15 éves harcot megnyerni a nagy fokú társadalmi egyenlőtlenség és igazságtalanság felszámolására. (A csata még folyik!)

Mit ír elő a reformjavaslat?

A reformjavaslat célja a bírák és ügyészek esetében a nyugdíjszámítási képlet megváltoztatása, a nyugdíj az utolsó öt év szolgálati idő átlagos bruttó jövedelmének 55% lenne, de nem haladhatná meg az utolsó nettó jövedelem 70%-át.

Kapcsolódó cikk

Romániában egy kisbaba majdnem megakasztotta a reformot

A nyugdíjba vonuláshoz szükséges minimális szolgálati időt 25 évről 35 évre emelnék, valamint a nyugdíjkorhatárt 65 évben szabnák meg. Igaz, hogy nem azonnal, hanem 15 év alatt fokozatosan vezetnék be, így 2042-ben válna tejesen hatályossá. 2026. január 1-jétől kezdődően a nyugdíjkorhatár fokozatosan, évente egy évvel emelkedne.

Az sem mellékes, hogy a törvény kihirdetésével Románia teljesítené az Európai Bizottság kiszabta 215. mérföldkő előírását 231 millió euró segély folyósítása érdekében az országos helyreállítási programkeretében.

Ez azonban egyelőre csak remény, mivel a reform elfogadásának határideje november 28. volt, kérdéses, hogy az Európai Bizottság hajlandó lesz-e még felszabadítani ezeket a forrásokat.

Románia jelenleg nem az EU

Romániában jelenleg a bírák 60 éves korukban vonulhatnak nyugdíjba, de ha teljesítik a 25 éves bírói vagy ügyészi szolgálati idő minimális követelményét előrehozott nyugdíjba mehetnek.

A gyakorlatban a bírák és ügyészek már 47 éves korban nyugdíjba mennek, mert a speciális nyugdíjuk lényegesen nagyobb összegre rúg, mint a korhatár előtti nyugdíjazásért kifizetendő büntetés.

Egy 2023-as törvény szerint az utolsó nettó fizetésük 80%-ában állapítják meg a szolgálati nyugdíjukat, amit a nyugdíjuk mellett kapnak.

Ezek a kedvezmények nagyban eltérnek az EU többi tagállamában érvényes jogoktól. Az unió 11 országában például a nyugdíjkorhatár a bíráknak és ügyészeknek 67-70 év.

Hogyan jött létre a román bírói különnyugdíj rendszere?

Az az igazságügyi miniszter, aki 1997-ben kezdeményezte a bírák státuszának reformját, bevezetve a szolgálati nyugdíj fogalmát, Valeriu Stoica volt.

Egy interjúban a volt miniszter elmagyarázta, hogy a bírák számára különleges nyugdíjakra, valamint az 1997-ben bevezetett egyéb juttatásokra azért volt szükség, hogy a legjobb jogászhallgatókat vonzzák a szakmába.

Úgy vélte azonban, hogy kihasználva a törvény nyújtotta kiskapukat a bírák mohók lettek, figyelmen kívül hagyták azt a jóérzés diktálta elvet, hogy a szolgálati nyugdíjak nem haladhatják meg a fizetéseket.

2004-ben Adrian Năstase kormányzása alatt a bírák nyugdíjának kiszámítása a nettó jövedelemről a bruttó jövedelemre változott (a nyugdíj összege a nettó jövedelem 80%-a helyett a bruttó jövedelem 80%-a), így növelve a bírák nyugdíjjövedelmét.

Adrian Năstase miniszterelnöksége alatt a kedvezményezettek körébe bevonták a Számvevőszék tagjait is. 2005-ben a diplomáciai és konzuli személyzet következett, 2006-ban pedig, Tăriceanu kormányzása alatt, bevezették a parlamenti képviselők különnyugdíját.

Őket követték a sorban a bírósági tisztviselők és kisegítő személyzet, majd a katonaság, a rendőrség és a különleges státuszú köztisztviselők.

Elvetélt kísérletek a különleges nyugdíjak megszüntetésére

Az egyetlen sikeres kísérlet a különleges nyugdíjak megváltoztatására Emil Boc kormányzása alatt történt, a 2008–2010-es gazdasági válságot követően.

A különleges nyugdíjakat több társadalmi kategória esetében eltörölték, kivéve a bírákét, mivel az Alkotmánybíróság kimondta, hogy „a bírói függetlenség magában foglalja a bírák pénzügyi biztonságát is, ami szociális garanciák biztosítását feltételezi, például a bírák szolgálati nyugdíját”.

Victor Ponta kormányzása alatt a Boc-kormány által hozott intézkedéseket, amelyekkel elvették a különnyugdíjat bizonyos társadalmi csoportoktól, visszavonták. A diplomaták esetében ezt a 216/2015 törvény, a katonák, rendőrök és különleges státuszú köztisztviselők esetében a 223/2015 törvény, a parlamenti képviselők esetében pedig a 357/2015 törvény révén tették meg.

Később, 2019-ben a Dăncilă-kormány kiterjesztette a kedvezményezettek körét a polgármesterekre, alpolgármesterekre, megyei tanácsok elnökeire és alelnökeire. Az utóbbiak esetében azonban a kedvezményeket elhalasztották.

A történet nem ért még véget

Az Alkotmánybíróság villámgyorsan közölte döntésének a motivációját is.

A kiadott közlemény szerint a taláros testület megállapította, hogy a törvénytervezet átmeneti időszakot biztosít a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának fokozatos emelésére, és nem sérti az alkotmánybíróság korábbi határozatait.

Az sem alkotmányellenes, hogy az új előírások szerint nem igazítják automatikusan a nyugdíjakat az aktív bírák és ügyészek bruttó béréhez, és a nyugdíj összegének meghatározására vonatkozó szabályok is megfelelnek az alaptörvénynek.

Lia Savonea nem ért egyet az Alkotmánybírósággal, ezért a Legfelsőbb Bíróság új lépéseket jelentett be, többek között európai szinten is (Forrás: X platform)

Emellett a kormány a költségvetési egyensúly helyreállítására és az országos helyreállítási tervben vállaltak teljesítésére történő hivatkozással alátámasztotta a tervezet sürgősségét és indokoltságát.

Lia Savonea, a Legfelsőbb Bíróság elnöke az alkotmányos védelem terén történt visszalépésként értékelte a szerdai ítéletet, kijelentette, hogy az általa vezetett Legfelsőbb Bíróság folytatni fogja a harcot „az igazságszolgáltatás függetlenségének védelméért”. Az Alkotmánybíróság döntésével sem tekinti lezártnak az ügyet. Arra engedett következtetni, hogy uniós bíróságokhoz fordulnak.