Lezárták a teherforgalmi átkelőket a kamionsofőrök

Úgy kezelnek minket, mint a bűnözőket, állítják az Európai Unióra mutogatva a kamionsofőrök

A Nyugat-Balkán országainak fuvarozói hétfőn délben zárták le a teherforgalmi vámterminálokat a schengeni országokkal közös teherforgalmi határátkelőkön. Hétfőn összesen 21, éjféltől viszont további két átkelő került blokád alá, miután orosz sofőrök megpróbálták megkerülni, vagyis áttörni a blokádot.

A teherfuvarozók azt mondják, a legnagyobb gond a tartózkodási korlátozás, amely miatt úgy kezelik őket, mintha bűnözők lennének, miközben minden engedéllyel rendelkeznek.

Dušan Nikolić, a Nemzetközi Árufuvarozók Szakmai Egyesületének képviselője, Kelebián hétfőn arról beszélt, hogy egy hetesre tervezik a blokádot, de az befejeződhet bármelyik pillanatban, amennyiben jelzést kapnak arra, hogy az Európai Bizottság talál valami megoldást.

Ülés már eddig is volt, tárgyalás is volt, de továbbra sem értik, hogy mekkora kárt okoznak a sofőröknek.

Dušan Nikolić, a Nemzetközi Árufuvarozók Szakmai Egyesületének képviselője Kelebiánál demonstrál (Forrás: YouTube)

„Nem volt más megoldásunk, hogy megtegyük ezt a lépést, hogy a legkisebb kárt okozzuk a szerb és az EU-s piacnak” – mondta Nikolić. Majd kiemelte, meg kell érteni, hogy nem vehetnek fel új sofőröket, mert egész egyszerűen nincs kit. Hozzátette, hogy fel kell fogni, ez az egész nemcsak a nagyipart, a gazdaságot, hanem a mezőgazdaságot is keményen érinti.

Ezek a követelések

A fuvarozók három fő követelést fogalmaztak meg: az egyik a hivatásos gépjárművezetők ideiglenes mentesítése az EES-rendszer (Entry Exit System – belépési/kilépési rendszer) alól, a második az egész schengeni övezetre érvényes vízum bevezetése a hivatásos sofőrök számára, a harmadik pedig az hogy, a sofőrök 90 napnál hosszabb ideig tartózkodhassanak a schengeni térségben.

Kapcsolódó cikk

Csata a magyar-szerb határon, Röszke elesett

Tihomir Dulić, a szabadkai Prologis áruszállító vállalat képviselője kiemelte, hogy az utóbbi időben kiutasítják az Európai Unióból a nyugat-balkáni, szerbiai sofőröket a tartózkodási szabályok miatt. Elmagyarázta, hogy az EU-ba való belépés idején az új rendszer regisztrálja a sofőröket, és amennyiben az adott sofőr meghaladja fél (180 nap) alatt meghaladja a 90 napos tartózkodást az EU-ban, akkor letartóztatják vagy deportálhatják őket.

“A mi sofőreink sem nem turisták, sem nem illegális migránsok, nem is bűnözők, hanem a munkájuk természeténél fogva kénytelenek az EU területén tartózkodni, mert árut szállítanak. Azok a sofőrök, akik távolabbi országokba mennek a negyedik hónap végére “elhasználják” a 90 napos tartózkodási időt. Ez azt jelentené, hogy utána két hónapra másik sofőrt kellene alkalmazni, ami abszurd, nem is megvalósítható.”

Egyébként a szállítás csak a szerb útlevéllel rendelkezőknek probléma, a kettős állampolgársággal, magyarral vagy horváttal rendelkezőknek nem.

Blokád huszonhárom határon

A Nemzetközi Árufuvarozók Szakmai Egyesülete tájékoztatása szerint a blokád hétfőn 21 teherforgalmi határátkelőn kezdődött meg.

A Szerbiai Fuvarozók Egyesületének elnöke, Neđo Mandić kedden este viszont azt mondta, hogy a fuvarozók további két kelet-szerbiai határátkelőre is kiterjesztik a blokádot, miután egyes orosz fuvarozók megpróbálták megkerülni a meglévő lezárásokat olyan átkelők használatával, amelyeket korábban nem, vagy csak minimálisan vettek igénybe.

A Bulgáriával közös alternatív határátkelőkről van szó: Mokranje (Negotin közelében) és Ribarci (Bosilegrad térségében). Elmagyarázta, hogy mindez a nagy gyártók nyomására történt, akik – szavai szerint – mindenáron el akarják juttatni árujukat a rendeltetési helyükre.

A sor eleje a szerbiai Kelebiánál (Fotó: Tómó Margaréta)

„Ahelyett, hogy nyomást gyakorolnának az Európai Unióban lévő partnereikre és barátaikra a probléma megoldása érdekében, inkább azt keresik, hol tudják áttörni a blokádot. Mi most sürgősen megoldást keresünk, és csapatokat szervezünk, amelyek kedden reggel megjelennek ezeken az átkelőkön” – mondta Mandić.

A forgalom megszakítása a nagyobb határátkelők be- és kilépő tehertermináljain a szállítás leállását jelenti, míg a kisebb határátkelőkhöz vezető utakon, illetve azok bevezető teherforgalmi sávjaiban az áruforgalom torlódását okozza.

A fuvarozók bejelentették, hogy a tiltakozást és a blokádokat addig nem függesztik fel, amíg a problémára nem születik megoldás. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kollégákkal kötött megállapodás értelmében a gyógyszerek, az élő állatok, valamint a lőszerek és robbanóanyagok szállítása zavartalanul haladhat a tiltakozás ideje alatt is.

Elmondása szerint jelenleg minden aktív belföldi fuvarozó részt vesz a blokádokban, hat- és nyolcórás váltásokban dolgozva.

Hátrahagyott kamionok EU-szerte

A németországi Rostockban hét nap alatt kilenc szerb sofőrt tartóztattak le és toloncoltak ki. Deportálásukat követően a kamionok Németország területén maradtak hátrahagyva.

Ezek a járművek áruval megrakva állnak, ám jelenleg nincs, aki továbbindítsa őket, mivel a sofőröket erőszakkal eltávolították munkahelyükről. A fuvarozók abszurd helyzettel szembesülnek, amikor megpróbálják visszaszerezni járműveiket.

Ha egy sofőr 180 nap alatt meghaladja a 90 napos tartózkodást az EU-ban, akkor letartóztatják vagy akár deportálhatják is (Fotó: Tómó Margaréta)

Amikor az egyik fuvarozó új sofőrt küldött az ott hagyott kamion átvételére, a német hatóságok ellenőrizték az útlevelét, megállapították, hogy ő is kimerítette a 90 napos tartózkodási keretet, és azonnal őt is kitoloncolták.

A sofőrállomány kimerült, az új munkavállalók pedig félnek a letartóztatástól, mondták az egyesületnél.

Eddig is ez volt a szabály, csak nem ellenőrizték szigorúan

A schengeni szabályok szerint a vízummentes országok állampolgárai 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napot tartózkodhatnak a schengeni térségben, hosszabb tartózkodás csak hosszú távú vízummal vagy nemzeti megállapodások alapján lehetséges.

Ezek a szabályok az egész schengeni övezetben egységesen érvényesek, és már évek óta hatályban vannak. A bizottság szerint viszont egyes nagy mobilitású szakmák – például a kamionsofőrök, sportolók vagy turnézó művészek – esetében indokolt lehet a 90 napnál hosszabb tartózkodás.

Lamer szerint mindez a nemzeti szabályozásoktól és a kétoldalú megállapodásoktól függ, és éppen ez a kérdés áll az Európai Bizottság fókuszában.

Mi lenne a megoldás?

A fuvarozók szerint az egyik lehetséges megoldás a hosszú távú, többszöri belépésre jogosító vízum bevezetése lenne a hivatásos gépjárművezetők számára az EU területén.
A szerbiai sofőrök korábban is dolgoztak vízumrendszerben, minden probléma nélkül. Akkor évente vagy félévente kellett vízumot igényelni.

Markus Lammert, az Európai Bizottság szóvivője korábban azt nyilatkozta, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a Nyugat-Balkán fuvarozóinak helyzetét és a megoldásokon dolgozik.

A demokráciáért és a jogállamiságért felelős bizottsági szóvivő szerint a hétvégére meg lehet a megoldás

Több megoldási lehetőséget is vizsgálnak, különösen az új vízumstratégia kapcsán, amelyet a hét végéig terveznek bemutatni. Hangsúlyozta: az EES nem vezet be új szabályozásokat, és nem a schengeni tartózkodás időtartamára vonatkozik, hanem a meglévő szabályok hatékonyabb alkalmazását és a visszaélések szisztematikus feltárását szolgálja.

A Szerbiai Gazdasági Kamara (PKS) egyébként intenzíven dolgozik a hivatásos gépjárművezetők schengeni övezetben való tartózkodásával kapcsolatos problémák sürgős megoldásán, együttműködésben a Nyugat-Balkán régió többi gazdasági kamarájával.

Javaslatuk egy speciális vízum vagy engedély bevezetése a hivatásos sofőrök számára, amely az egész schengeni övezetben érvényes lenne, a megengedett tartózkodási napok számának növelését, illetve a sofőrök ideiglenes mentesítését az EES-rendszer alól mindaddig, amíg nem születik tartós megoldás.

Áremelkedés, áruhiány, gyártás leállítása

Közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a kamionosok sztrájkjának következményei a szerb gazdaságra nézve többrétűek lehetnek: az árak emelkedését, hiányokat, valamint egyes gyárak részleges bezárását is okozhatják.

Szerbia egyébként viszonylag magas exportaránnyal rendelkezik, és főleg ez EU-területére korlátozódik a kivitel, ugyanakkor jelentős az import. Ha a határok le lesznek zárva, a szállítás ellehetetlenül, és késedelmek következnek be mind a Szerbiából induló szállítmányoknál, mind a Szerbiába érkezőknél.

Ez a termelés csökkenéséhez, gyártási késésekhez, sőt akár egyes gyárak bezárásához vagy részleges leállításához is vezethet. Lassul a GDP növekedése is. Az export és import leállása veszélyes lehet a vállalatok működésére.

A külföldi cégek, amelyek nyersanyagokat visznek be Szerbiába, anélkül maradnak, miközben például Németországba szállítanak alkatrészeket. Ha leáll a szállítás, azt megérzik azok a szerbiai cégek is, amelyek német vagy más uniós vállalatok részei.

A blokád elhúzódása súlyosan érintheti az egész régiót, és minél tovább tart, a kár annál nagyobb lesz. Hivatalos adatok szerint Szerbia teljes külkereskedelmének több mint 65–70 százaléka a közútakon zajlik.

A legforgalmasabb átkelőhelyeken naponta áthaladó áru értéke tízmillió eurókban mérhető, így egy többnapos blokád több mint 100 millió euró értékű áruforgalmat is „befagyaszthat”.

Néhány nap alatt termeléskieséssel szembesülhetnek a vállalatok a nyersanyagok és alkatrészek hiánya miatt, míg a kereskedelmi láncok áruhiánnyal nézhetnek szembe az import elmaradása miatt.