Egyre nagyobb a szakadék az EP és a szerb kormányzat között

Ők azok, akiket Vučić elnök "Szerbia-gyűlölőknek" nevezett

Pénteken érkezett meg az Európai Parlament külügyi bizottságának delegációja Szerbiába. A látogatást már napok óta feszültség terheli, egyrészt a szerb államfő és a parlament elnöke nincs az országban, üzeneteikben viszont már korábban egyértelműsítették: ha itt lennének, sem találkoznának az EP-képviselőkkel.

Az ellenszenv több fronton is éleződik, de minden bizonnyal főként Tonino Picula, horvát nemzetiségű politikus személye miatt, aki Szerbia jelentéstevője. A traumákat nem tudja levetkőzni a szerb fél, így egyre inkább ellenséget lát az EP képviselőiben.

Az első tudósítások arról szóltak, hogy a kormányzó pártokkal 14 percet, az ellenzékkel 38 percet tárgyalt a delegáció, amit a hatalom – legalábbis a Szerb Haladó Párt – rögtön kikért magának.

A hatalom arról is beszélt, hogy a delegáció kérte, hogy ne álljanak meg a parlament előcsarnokában éppen most kiállított Jasenovac-kiállítás előtt, ami azonban hazugságnak bizonyult.

Kovács Elvira: Tartalmas, őszinte beszélgetés

Egyébként a delegációt a szerb parlament nevében Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség politikusa fogadta, aki a parlament alelnöke is. Kovács a Facebookon azt írta: egy tartalmas és őszinte párbeszédet folytattak Szerbia európai útjáról.

Kiemelte, hogy az uniós csatlakozás nem csupán stratégiai cél, hanem a stabilitás és a fejlődés záloga, ezért folyamatosan dolgoznak a szükséges reformok megvalósításán.
“Hiszek abban, hogy az ilyen személyes találkozók és közvetlen egyeztetések elengedhetetlenek ahhoz, hogy hatékonyan képviseljük érdekeinket az európai porondon, és közelebb vigyük Szerbiát az Európai Unióhoz.” – fogalmazott Kovács.

A VMSZ-es Kovács Elvirának jutott a megtiszteltetés, hogy a „nagyok” távollétében 13 percig tartalmasan elcsevegjen az EP-delegációval (Forrás: X platform)

Az N1 kérdésére elárulta, hogy az EP-delegáció érdeklődött az úgynevezett Mrdić-féle törvények iránt, amelyek az igazságügyi törvényeket módosítják. Kovács azt mondta, igyekezett elmagyarázni a képviselőknek, hogy ezzel a módosítással nem lépik túl az Európai Unió által megszabott korlátokat.

Kovács a Danasnak úgy nyilatkozott, hogy a reformokról a parlament szemszögéből beszélt. Kiemelte, hogy a sajtószabadságról is szó esett, de ennek kapcsán elmondta, hogy a párbeszédhez mindkét oldal kell.

Kovács egyébként az Európai Integrációs Bizottság elnöke is. Szerinte az Európai Parlament Szerbiáról szóló jelentése politikai színezetű, és reméli, hogy a következő sokkal objektívebb lesz.

Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának delegációját a portugál Marta Temido (S&D) vezeti. A delegáció tagjai továbbá: az EPP-frakcióból Rasa Juknevičienė (Litvánia), Reinhold Lopatka (Ausztria), az Európai Parlament Bosznia-Hercegovinával és Pristinával fenntartott kapcsolataiért felelős delegáció vezetője, Davor Ivo Stier (HDZ, Horvátország), a szociáldemokrata Tonino Picula (Horvátország), az Európai Parlament Szerbiáért felelős jelentéstevője, a román Șerban Dimitrie Sturza (ECR), az osztrák Helmut Brandstätter (Renew Europe), a szlovén Vladimir Prebilič (Zöldek) és a német Petr Bystron (ESN).

A haladók kiakadtak a találkozó rövidségén

A szerb parlament alelnöke, Marina Raguš a találkozót követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az európai parlamenti képviselők lerövidítették a kormányzó koalíció képviselőivel folytatott megbeszélést, amit példátlan tiszteletlenségnek nevezett.

Szerinte szükség lenne a Szerbiáért felelős jelentéstevő lecserélésére, mivel – állítása szerint – Tonino Picula elfogult. Azt mondta: „politikai pályafutása során nem tapasztalt még ilyen mértékű tiszteletlenséget egy vendégdelegáció részéről”.

Kapcsolódó cikk

A „Szerbiát gyűlölőkkel” nem tárgyal a szerb elnök

Szavai szerint az EP-delegáció késett a kormány képviselőivel tervezett találkozóról, ami ráadásul rövidebb is volt a tervezettnél.

A parlament előcsarnokában tartott sajtótájékoztatón azt üzente, hogy tiltakozó hangulatban fogadták ezt a missziót, mert – mint mondta – a „tényfeltáró” misszió nem volt kész meghallgatni azokat a tényeket, amelyeket a hatalom be akart mutatni.

Hozzátette: szerinte már kész ítélettel érkeztek. Úgy véli, az EU-nak azért nem felel meg a mostani hatalom, mert nem hajlandó elismerni Koszovót.

Picula cáfol, félreértés Jasenovac miatt

Annak ellenére, hogy a Szerb Haladó Párt képviselői korábban arról beszéltek, hogy az EP-képviselők kérték, hogy ne kelljen áthaladniuk a parlament előcsarnokán és megtekinteni a Jasenovacról szóló kiállítást, végül megálltak és megnézték azt.

Tonino Picula cáfolta, hogy ilyen kérés érkezett volna.

Tonino Picula megtekintette a szerb parlament előcsarnokában a jasenovaci fogolytáborral kapcsolatban szervezett kiállítást (Forrás: X platform)

“Mi, az Európai Parlamentből, azaz az Európai Unióból… egy olyan szervezet vagyunk, amely az antifasizmuson alapul, mert a nácizmus feletti győzelem nélkül Európai Unió sem létezne. Nekünk semmi problémánk nincs azzal, hogy ilyen kiállításokat is megtekintsünk, és hogy azok, akik nem tudják, bővítsék ismereteiket arról, mi történt a második világháború idején. Ezért minden olyan történet, hogy valaki más útvonalat kért volna, teljes mértékben alaptalan.” – állította Picula.

Brnabić tovább ásta a szakadékot

Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke, aki Észtországban tartózkodik, vagyis egyetlen találkozón sem vett részt, azt üzente, hogy a misszió „abszolút politikai küldetésen van a blokádokat szervezők támogatására”, mivel a parlamenti ellenzék képviselőivel két találkozón összesen 84 percet töltöttek, míg a kormányzó többség pártjaival mindössze 13 percet.

Az EP-delegáció elől Észtországba emigrált Ana Brnabić hazatérését követően szövegértelmezési problémákkal küzdött: szerinte ugyanis „az ellenzék és a nem kormányzati szektor „szankciókat és Szerbia nemzetközi elszigetelését kérte az európai parlamenti képviselőktől”. A kormánypárti média szerint a „blokadéró” újságírónak számító Bojan Andrejić elmagyarázta neki az X-en, hogy valójában miről van szó: „Nem, Ana, ők szankciókat kértek rád, a főnöködre, és a hatalmon lévő maffia politikai szárnyára, amely Szerbiát és polgárait tönkreteszi”. Ez olyan Horn Gábor-os félreértés, ami a ‘Nem, Feri!’ megszólítással kezdődik (Forrás: X platform, Bojan Andrejić)

Ez – értékelése szerint – „eleget mond a pártatlanságukról”. Brnabić azt is mondta, hogy szerinte az Európai Parlament missziója nem az európai értékeket képviseli.

Akadémiai közösség

Vladan Đokić, a Belgrádi Egyetem rektora a szerbiai egyetemek képviselői és az Európai Parlament delegációja között folytatott megbeszélés után kijelentette, hogy a találkozó középpontjában az akadémiai közösséget érő nyomás állt, beleértve a rendőrség legutóbbi bevonulását az újvidéki Bölcsészettudományi Karra.

Đokić a találkozó után elmondta, hogy a nyomásgyakorlásról beszéltek, és a megbeszélésen részt vettek a Belgrádi Művészeti Egyetem, valamint az újvidéki és a niši egyetem képviselői is.

Elmondása szerint az EP-delegáció tagjai meghallgatták az egyetemek képviselőinek álláspontját, és majd kiderül, lesz-e reakció.

Az ellenzék szankciókat követel az EU-tól több politikusra

Az EP-delegáció az ellenzék képviselőivel is találkozott. Radomir Lazović, a Zöld–Baloldali Front képviselője elmondta, hogy az EP-képviselők elé egy olyan javaslatcsomagot terjesztettek, amely segíthetne a szerbiai válság leküzdésében.

Az ellenzék javaslataival kapcsolatban Lazović kijelentette, hogy az Európai Parlament folyamatos szerepvállalását kérték a szerbiai válság megoldásában, hozzátéve, hogy az ellenzék számára ez rendkívüli parlamenti választások megtartását jelenti.

Jobbról Radomir Lazović, a Zöld–Baloldali Front társelnöke, balról Miroslav Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom (Narodni pokret Srbije – NPS) vezetője (Forrás: Insajder)

Az EP-képviselőktől azt is kérték, hogy a Nyugat-Balkánra vonatkozó Növekedési Tervből származó források lehívását szigorúan kössék a reformok végrehajtásához.

„Ez nem azt jelenti, hogy az ellenzék Szerbia uniós forrásainak megvonását kéri, hanem inkább azt, hogy azok a demokratizációért küzdő civil szervezetekhez és médiához kerüljenek” – magyarázta Lazović.

Személyre szabott szankciókat is kértek az SNS magas rangú tisztségviselői, valamint olyan személyek ellen, mint Marko Kričak, aki a Bűnügyi Rendőrség Igazgatóságának (UKP) jelenlegi vezetője, a JZO korábbi parancsnoka.

„Arra kértük az Európai Néppártot (EPP), fontolja meg, hogy egy olyan szervezetet, mint az SNS, továbbra is a tagságában tartson-e.” – hangsúlyozta Lazović.

A Szerbiai Népi Mozgalom (Narodni pokret Srbije, NPS) alelnöke, Đorđe Stanković szerint az EPP – amely korábban támogatta a Szerb Haladó Pártot – most elítéli azt. Hozzátette: ennek oka az is, hogy az EPP képviselői „ráébredtek, mibe vetették a bizalmukat”.

Marinika Tepić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának képviselője az EP-delegációval folytatott megbeszélésen úgy értékelte, hogy a társadalmi helyzet nyugtalanító, feszült és az összecsapás határán van, miközben tisztogatások zajlanak a rendőrségen, a bíróságokon és az igazságszolgáltatásban, kedvezőtlen a médiakörnyezet, és nő a nyomásgyakorlás az összes végrehajtó szerv részéről.

„A Szerb Haladó Párt nem az állam. Sok polgár van, aki másként gondolkodik, és változásokat követel” – mondta Marinika Tepić.

A média helyzete sem fényes

A Független Újságírók Egyesületének (NUNS) főtitkára, Tamara Filipović az N1-nek elmondta, hogy a delegáció tagjai nem ismerték az elmúlt néhány hónap eseményeit, ezért a találkozón erről tájékoztatta őket.

Az elmúlt egy évben 380 nyomásgyakorlás, fenyegetés és támadás érte az újságírókat. Az EP-képviselők nincsenek tisztában az újságírók jogi védelmének hatékonyságával sem.

Az ügyészségen ugyanis 134, újságírók sérelmére elkövetett incidens ügyében folyik eljárás, miközben mindössze egy elmarasztaló ítélet született.

A ma 13:30-ra tervezett – de késve kezdődő – találkozón az EP-képviselők és a szerbiai média képviselői között jelen voltak többek között az RTS, az RTV, az N1, a Nova, a Tanjug, az ANEM és a NUNS képviselői, vagyis az „állami szektornak” is voltak jelen képviselői a találkozón.

A média képviselőivel tartott találkozó után az EP-képviselők diákokkal, illetékes miniszterekkel és a civil társadalom képviselőivel is találkoztak.