Élelmiszer-biztonság balkáni stílusban, nem cseresznyéznek egy tányérból

Ezek már nem elszigetel problémák

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Észak-Macedónia Élelmiszer- és Állategészségügyi Ügynöksége megtiltotta több mint 20 tonna kivi beszállítását Szerbiából, mivel ebben a gyümölcsben lárvákat és rovarokat találtak. Ez már a negyedik ország egy hónapon belül, amely visszahívott szerbiai exportból származó élelmiszert.

A szerb termékekkel kapcsolatos élelmiszerbiztonsági kifogások döntő többsége az Európai Unió úgynevezett RASFF-rendszerén (Rapid Alert System for Food and Feed – Gyors Értesítési Rendszer az Élelmiszerek és Takarmányok Számára) keresztül kerül nyilvánosságra.

Ez az 1979 óta működő európai uniós platform lehetővé teszi, hogy a tagállamok hatóságai gyorsan figyelmeztessék egymást a potenciálisan veszélyes élelmiszerek, takarmányok vagy élelmiszerrel érintkező anyagok felbukkanásáról, így megelőzve azok további forgalmazását vagy fogyasztását.

Kukacos szerb kivi

„A megváltozott érzékszervi tulajdonságok és a lárvák, valamint rovarok jelenléte miatt az ügynökség élelmiszerfelügyelője ezen a héten megtiltotta 22,3 tonna, ipari feldolgozásra szánt kivi behozatalát, és határozatot adott ki azok biztonságos megsemmisítéséről” – áll a macedón közleményben.

Szerb kivi, ahogy a problémát a művészkedő AI látja

A macedónok szerint Szerbiából importált déligyümölcsről van szó, amelyet az élelmiszerfelügyelők alkalmatlannak találtak a behozatalra és további feldolgozásra.

„A behozatalra jogosult fél számára határozatot adtak ki a kifogásolt mennyiségű kivi ártalmatlan megsemmisítésére, miután közölte, hogy a szállítmány nem küldhető vissza az exportáló országba” – olvasható Észak-Macedónia Élelmiszer- és Állategészségügyi Ügynökségének közleményében.

Svájc mindössze tíz nappal ezelőtt jelentett magasabb kadmiumszintet a Szerbiából importált fagyasztott málnában.

Szlovénia és Spanyolország novemberben adott ki figyelmeztetést a Szerbiából származó pirítós és szójadarálék potenciális kockázataira.

Havonta átlagban két eset

Szerbiai sajtójelentések szerint 2025 eleje óta legalább 28 Európába exportált termékben találtak nem engedélyezett anyagokat. Az elmúlt hónapokban több uniós ország is adott ki hasonló figyelmeztetéseket.

Belgium október végén a Szerbiából származó cseresznyét minősítette veszélyesnek az ometoát rovarirtó szer megnövekedett mennyisége miatt, míg Görögország október elején jelentett szabálytalanságokat az aszalt sárgabarack-szállítmányokban.

Az ometoát egy organofoszfát típusú vegyület, amely a dimetoát lebomlása során keletkezik. Mivel a dimetoátot széles körben használták rovarölő szerként, az ometoát is megjelenhet az élelmiszerekben mint szermaradék. Az ometoát idegrendszeri tüneteket, izomgörcsöket, légzési nehézséget, súlyos esetben mérgezést okozhat.

Szerbiai sajtójelentések idén legalább 28 Európába exportált termékben találtak egészségre káros anyagokat

2025 eleje óta hepatitis A-t is mutattak ki fagyasztott gyümölcsökben, aflatoxint szójalisztben, fémhuzalt a gnocchiban, listeriát a füstölt lazacban és kadmiumot fagyasztott eperben az európai piacra exportált szerb termékek közül.

A figyelmeztetések kiadásának leggyakoribb oka továbbra is az aflatoxin B1 jelenléte, amely az egyik legveszélyesebb mikotoxin, és káros lehet az emberi egészségre.

Az AFB1 DNS-károsodást és májrákot (hepatocelluláris karcinómát) idézhet elő, nagy dózisban akut májkárosodást, sárgaságot, hányást, vérzést és akár halált is okozhat.

Sok vagy kevés

Szerbia a régió legnagyobb agrár-élelmiszer-exportőre az EU felé. A legtöbb RASFF-riasztás a Nyugat-Balkánon jellemzően innen érkezik.

Gyakori problémák közé tartozik a növényvédőszer-maradékok (dimetoát, ometoát, klórpirifosz), aflatoxinok, valamint mikrobiológiai szennyeződések (E. coli, Salmonella).

Kapcsolódó cikk

Biztonságosak-e a szerbiai eredetű élelmiszerek?

A 28 eset nem kirívó, de nem is elhanyagolható — Szerbia méretéhez és exportvolumenéhez képest közepesen magas.

A szerb sajtó szerint az ilyen esetek a jövőben ritkulhatnak, miután a szerb kormány új törvénytervezetet fogadott el a hatósági ellenőrzésekről, amelynek célja a hatósági ellenőrzések és egyéb hatósági tevékenységek megszervezésének meghatározása az állatok és áruk termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának minden szakaszában.

A törvény többek között az élelmiszerek és az élelmiszerbiztonság területén is alkalmazandó lesz a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden szakaszában. A szerb kormány november 6-i ülésén fogadta el a törvénytervezetet, amely jelenleg parlamenti eljárásban van.

A törvény célja, hogy teljes mértékben harmonizálja Szerbia ellenőrzési rendszerét az EU-szabályokkal, különösen az élelmiszerbiztonsági ellenőrzéseket, az állategészségügyi és növény-egészségügyi felügyeletet és a határállomási ellenőrzéseket.

Ahol minden propaganda

A kormányközeli szerb média/sajtó szerint a törvény és a rendeletek elfogadásával Szerbia teljes mértékben harmonizálja szabályozását a vonatkozó uniós jogi előírásokkal, ami különösen fontos a 12. fejezet – Élelmiszerbiztonsági, állat- és növény-egészségügyi politika – megnyitásához szükséges első kritérium teljesítéséhez, valamint az 5. klaszter – Erőforrások, mezőgazdaság és kohézió – terén történő előrehaladásához kell.

A szerb kormány láthatóan politikai üzenetként is használja a törvénytervezetet — azt kommunikálja, hogy „megerősítik az ellenőrzéseket”, miközben a tényleges változás legkorábban 2026-ban várható, és csak akkor, ha a parlament valóban elfogadja a törvényt, majd a végrehajtási rendeletek is elkészülnek.

Az eddigi gyakorlat azonban letörheti az optimizmusunkat: a Serbian Monitor által ismertetett Regulatory Index of Serbia (RIS) szerint a szabályozási kötelezettségek 50%-a nem teljesült időben 2024-ben, a kormányzati tervezés és rendeletalkotás rendszeresen csúszik. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtási rendeletek gyakran hónapokat vagy akár éveket is késhetnek.

Ennek ellenére legyünk derűlátók – a Serbia Business szerint a törvény már január elsején életbe lép, egy másik gazdasági portál, az eKapija szerint viszont csak 2026. március 1-jén, de most nem is a dátum a legfontosabb, hanem inkább az, hogy a szerbek felismerték a problémát – ami önmagában is nagy szó – és dolgoznak rajta, hogy ne mérgezzék tovább Európát.