A horvát állam hirtelenjében két tőzsde tulajdonosa lenne

Horvát-szlovén jószomszédi szurka-piszka

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Mint azt annakidején megírtuk, a Közép-Európai Értéktőzsde Zágráb székhellyel kellene, hogy megkezdje áldásos működését valahol a közeljövőben. Többé-kevésbé minden tisztázódott, mindenki egyetértett ennek szükségességével, s úgy nézett ki, hogy itt már nem lesz semmi fennakadás.

És akkor jött a szlovén kormány

A szlovén kormány múlt csütörtökön zárt ülésen úgy döntött: ellenzi, hogy a horvát állami Pénzügyi Ügynökség (Financijska agencija, Fina) a Zágrábi Értéktőzsde közbeiktatásával átvegye a Ljubljanai Értéktőzsde tulajdonosi jogát.

– A kabinet szerint a Fina nem örvend jó hírnévnek Szlovéniában, ezért nem támogatják az ügyletet – mondta az újságíróknak Matej Arčon miniszterelnök-helyettes.

A szlovén kormány közölte, hogy ennek megakadályozására a Ljubljanai Értéktőzsdét „nemzeti jelentőségű kritikus infrastruktúrává” nyilvánítja.

– A kormány szerint a Fina, mint a ljubljanai börze jövőbeli jogosult részvénytulajdonosa, nem rendelkezik jó hírnévvel, ahogy azt a Banktörvény előírja a jövőbeli tulajdonos alkalmasságának értékelésével kapcsolatban – nyilatkozta Arčon a ljubljanai kormányülés utáni sajtótájékoztatón.

A Fina, horvát állami ügynökség a Zágrábi Tőzsde többségi részvénycsomagjának megszerzésével bekebelezné a Ljubljanai Tőzsdét is (Forrás: X platform, HINA)

– A kormány módosította a kritikus infrastruktúrára és annak vezetőjére vonatkozó határozatot, és ebbe most a Ljubljanai Értéktőzsdét is belevette – közölte Arčon.

A szlovén miniszterelnök-helyettes elmagyarázta, hogy ha egy kritikus infrastruktúra-egységet egy másik állam vagy egy külföldi állam többségi tulajdonában lévő cég venne át, ahhoz a kormány jóváhagyása szükséges.

Szerinte a döntések teljes mértékben követik a szlovén parlament
pénzügyi bizottságának ajánlásait, és továbbították az Értékpapírpiaci Ügynökség tanácsának, amely eldönti, hogy engedélyezik-e a horvát állami ügynökség, a FINA számára a ljubljanai börze átvételét vagy sem.

– Ez nagyon egyértelmű üzenet a kormánytól az ügynökségnek – tette hozzá Arčon.

A horvát Fina jelenleg mintegy tíz százalékos részesedéssel rendelkezik a Zágrábi Értéktőzsdében, viszont most többségi tulajdonosává szeretne válni, a zágrábi börze ugyanakkor a Ljubljanai Értéktőzsde tulajdonosa is, így a horvát állam hirtelenjében két részvénypiacra tenne szert.

A szlovén kormány nem engedi, hogy a Ljubljanai Tőzsde horvát állami tulajdonba kerüljön, a képen a Ljubljanai értéktőzsde (Forrás: X platform)

A Fina engedélyt kapott a Horvát Pénzügyi Szolgáltatások Felügyeleti Ügynökségétől (Hrvatska agencija za nadzor financijskih usluga, HANFA) egy minősített részesedés közvetlen megszerzésére a Zágrábi Értéktőzsde üzemeltetőjében, ami a részvénytőke és a szavazati jogok 50-100 százalékát jelenti.

Ezek szerint, ha a FINA átveszi az irányítást a Zágrábi Értéktőzsde felett, a horvát állam közvetve ellenőrzéshez jutna a Ljubljani Értéktőzsde felett is.

Ezt a horvátok nem hagyhatják annyiban!

A Szlovén Értékpapírpiaci Ügynökségnek (ATVP) november 25-én, keddig kell bemutatnia álláspontját a Fina szándékával kapcsolatban, hogy átvegye a Zagrábi Tőzsdét, amikor lejár a jóváhagyási kérelemre vonatkozó nyilatkozatok határideje.

Kapcsolódó cikk

Közös tőzsdeindex létrehozását tűzte ki nyolc közép-európai és balkáni ország

Ha addig nem teszi meg, a válasza jogilag pozitívnak számít. Ugyanakkor teljesen biztos, hogy az ATVP először a Parlamenti Pénzügyi Bizottság, majd maga a kormány utasításait hallgatja meg, miszerint a Fina nem kívánatos tulajdonosa a szlovén tőzsdének, amely gyakorlatilag 2008 óta külföldi tulajdonban van, először a bécsi értéktőzsde, majd a horvát börze szerzett tulajdonjogot.

Kormányzati forrásokra hivatkozva a szlovén Forbes azt jelentette, hogy az ügynökségnek, amely egyébként független intézmény, figyelembe kell vennie a végrehajtó hatalom döntéseit. Ellenkező esetben az Ügynökség Igazgatótanácsának tagjait lecserélnék.

Máskülönben a szlovénok szerint a Fina korábban, a délszláv államok függetlenedési folyamata idején „fontos szerepet játszott annak megakadályozásában, hogy a Ljubljanska banka behajtsa a horvát vállalatok adósságait, amivel keresztül húzta a szlovén állam és a Ljubljanska banka érdekeinek érvényesítését Horvátországban.

Klemen Boštjančič pénzügyminiszter, aki az egyetlen miniszter volt, aki tartózkodott a kormány döntésénél, ennek ellenére hozzátette, hogy „a szlovén külpolitika részben felelős az utódlási problémákért is”.

Csattanós lesz-e a horvát válasz?

Marko Primorac, horvát pénzügyminiszter, aki az elmúlt hónapokban nagyon aktív volt a tőkepiaci fejlesztési projekt regionális szinten történő előmozdításában, nem akarta részletezni, mi várható most a ZSE átvételével kapcsolatban. Hozzátette, hogy nem jó, ha egy független szabályozó politikai nyomás alatt dönt.

Mindenesetre Primorac megjegyezte, „ha kiderül, hogy a szlovén ATVP, mint független szabályozó, a kormány, a parlamenti bizottság vagy bármely más politikai testület politikai utasításai alapján hozza meg döntéseit, az rossz lenne Szlovénia számára, és csak ártana az ország nemzetközi hírnevének, hangsúlyozta Primorac.

A horvát tőkepiac szereplői, akik jobban ismerik a szlovén politikai helyzetet, nem lepődnek meg ezen a döntésen a szlovén tavaszi választások előestéjén, de ugyanakkor úgy vélik, hogy a magánérdekeket sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Viszont a börze „államosításáról” szóló döntés nehezen érthető, majdnem két évtizeddel azután, hogy magántulajdonba került, és még nehezebb megérteni a politikai döntést amellyel közvetlenül elhiteltelenítenek egy olyan névlegesen független intézményt, mint az ATVP.

Horvát elemzők szerint, várható, hogy az ATVP igyekszik megőrizni szakmai integritását. Ám a FINA kérésének elutasítása előlegezi, hogy az Európai Értékpapír- és Piaci Hatóság (ESMA) is bekapcsolódik az ügybe, mivel a HANFA már pozitív véleményt adott ki ez ügyben.

Ha mindkét szabályozó az EU elvei szerint működik, ahol ugyanabban az esetben az egyik pozitív, a másik negatív véleményt ad, a végső szó az ESMA-t illeti.

Ha a szlovénok továbbra is kitartanak a „nemzeti” érdekek védelmében, a tőkepiaci szereplők szerint két lehetőség valószínű.

Az egyik, hogy a horvát válasz így szól: „rendben, akkor nélkületek folytatjuk.” A Fina biztosan folytatja a felvásárlási folyamatot, és megállapodnak a Ljubljanai Értéktőzsde eladásáról, miután a ZSE tulajdonosává vált.

Egy másik lehetőség, hogy a Fina feladja a Zágrábi Értéktőzsde felvásárlását, ami szinte kizárt. A horvát válasz valószínűleg csattanós lesz, de erre még várni kell.