Connect with us

Horvátország

Plenković kazah kőolajról álmodik, új INA a láthatáron?
Amíg a százhalombattai finomító nem üzemel, Horvátország segíti ki Szerbiát?

Horvátország regionális hatalom szeretne lenni az energetikai területén, amihez kazah olajmezőket szerezhet meg. A nemrég létrehozott Szénhidrogén Ügynökség erősítésével Zágráb megtörné a MOL dominanciáját a horvát piacon – miközben a NIS elleni amerikai szankciók, a Magyarországgal kialakult feszültségek és a szerbiai ellátási gondok miatt az első kilenc hónapban tíz százalékkal visszaestt a horvát állami csővezeték, a Janaf bevétele. A Janaf az új ügynökség egyik fő partnere

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

A kazah kőolajüzlet egyik pillére a Janaf lenne. A képen az omišalji terminál
Az új kőolajüzlet egyik pillére a Janaf lenne. A képen az omišalji terminál (Forrás: Janaf)
Cikk meghallgatása

Bár a Nacional magazin nem sorolható a legmegbízhatóbb források közé, most az egyszer úgy tetszik, fején találta a szöget.

A kazah kőolaj

Mint ezt a horvát sajtó a múlt hónap végén hírül adta, Andrej Plenković miniszterelnök és Ante Šušnjar gazdasági miniszter a Szénhidrogén Ügynökség (Agencija za ugljikohidrate, AZU) igazgatótanácsának elnökével, Marijan Krpannal egyetértésben új stratégiai lépést tett, amely azt a szándékot mutatja, hogy a Szénhidrogén Ügynökséget olyan ernyőszervezetté/intézménnyé alakítsa át, amely az INA és a magyar MOL versenytársává válik, és felhatalmazást kap olyan vállalatok létrehozására, amelyek közvetlenül részt vesznek az olaj- és gázkutatásban.



A kazahsztáni olajmező tervezett megvásárlása csak az első lépés a felvázolt tervben.

Az Ante Šušnjar által vezetett Gazdasági Minisztérium nemrégiben jelentette be a Szénhidrogén Ügynökség létrehozásáról szóló törvény módosítását, amely többek között meg akarja változtatni az Ügynökség nevét, és felhatalmazást kíván adni új társaságok létrehozására és bevételeik értékesítésére, ami tovább segítheti Horvátország energiafüggetlenségét.

Egyes becslések szerint a Horvátország évente akár 45 millió eurót is kereshet egyetlen kazahsztáni olajmezőn, feltéve, hogy az olajkutatás sikeresnek bizonyul, és a kitermelés jövedelmezősége megerősítést nyer.

Murat Nurtleu kazah miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter tavaly november 22-én találkozott Zágrábban  Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel, hogy megvitassák a politikai párbeszéd erősítését és az üzleti kapcsolatok bővítését

Murat Nurtleu kazah miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter tavaly november 22-én találkozott Zágrábban Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel, hogy megvitassák a politikai párbeszéd erősítését és az üzleti kapcsolatok bővítését (Forrás: The Astana Times)

A Nacional állítólag belső dokumentumokhoz jutott

A magazin így azt állítja, hogy a múlt hét végén betekintést nyert a Janaf és a Szénhidrogén Ügynökség közötti kiterjedt belső levelezésbe, amely feltárja a drámát, amely a kormány azon projektjének végrehajtásának kezdetén alakul ki, hogy az INA teljes egészében a horvát állam tulajdonában lévő piaci megfelelőjét hozza létre.

Ez minden bizonnyal Andrej Plenković három megbízatási időszaka alatt elindított legfontosabb stratégiai projektje, de ez kezdetben komoly üzleti kockázatot jelent a Janaf számára, amelynek ezt a projektet finanszíroznia kellene. (Körülbelül 44 millió eurós beruházásról szól a fáma.)

Ez a kockázat az utólag megnövekedett, mert a Janafot súlyosan érintette a szerbiai olajipar elleni közelmúltbeli amerikai szankciók, amelyek következtében jelentős bevételtől esett el.

Ezen körülmények miatt Stjepan Adanić, a Janaf igazgatótanácsának jelenlegi elnöke, aki hamarosan megszerzi a nyugdíjba vonulás feltételeit, és akinek megbízatását a közelmúltban hat hónappal meghosszabbították, mert késik a nagyszabású projekt az előkészítésével.

Az AZU uniós pénzből furkál Horvátországban

Az AZU uniós pénzből furkál Horvátországban (Forrás: Agencija za ugljikohidrate)

Egy Janafhoz közeli forrás elárulta a Nacionalnak, hogy Adanić viselkedése irritálta Marijan Krpant, a Szénhidrogén Ügynökség igazgatóját a múlt hét végén. Krpan felszólította Adanićot, hogy siessenek a projekt előkészítésének rá eső részével, hogy az állam ne szenvedjen nagy kereskedelmi és politikai károkat.

Ha minden igaz, az új INA, azaz ennek komoly piaci versenytársa a jövőben a Geoenergija razvoj társaság lesz, amelyet június végén alapított a Szénhidrogén Ügynökség 2600 eurós alaptőkével.

Gazdasági és egyéb logika

A Szénhidrogén Ügynökség feltárásra és fúrásra képes operatív intézménnyé nőtte ki magát. A geotermikus források fejlesztésére irányuló projekt sikeresnek bizonyult, az Ügynökség négy próbafúrást végzett, amelyek közül három pozitív eredményt hozott. Ez a siker részben annak köszönhető, hogy nagyszámú olyan szakértőt alkalmaztak, akik azért hagyták el az INÁ-t, mert a MOL elhanyagolta annak az upstream üzletágát.

Az AZU és a Janaf közötti együttműködés új teret nyithat meg mind az upstream, mind a downstream felé, a régi horvátországi területek újjáélesztésétől, amelyekbe az INA évek óta nem fektetett be, a közös külföldi kutatásokig.

A közelmúltban a NIS elleni szankciók és a Szerbiába irányuló olajszállítás leállítása, valamint hogy a MOL nem volt hajlandó jelentős mennyiségeket szállítani Magyarországra, a Janaf sebezhetőségét mutatja, és erős érv a tevékenységének diverzifikálása mellett.

Az idei év első kilenc hónapjában az Adria Vezeték (Janaf) 33,3 millió eurós nettó nyereséget ért el, ami 10,2 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában

Az idei év első kilenc hónapjában az Adria Vezeték (Janaf) 33,3 millió eurós nettó nyereséget ért el, ami 10,2 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában (Forrás: HR Portfolio)

Ebben az AZU a természetes és hosszú távú partnerük lehet, különösen azért, mert mindkét cég állami tulajdonban van. Ez a szinergia, amely lehetővé teszi a feltárás és a termelés függőleges integrációját az olaj és az olajszármazékok tárolásával, és végső soron az értékesítéssel, nemcsak a magasabb közös nyereség elérésének lehetőségét eredményezi, hanem a horvát állam ellenőrzése alatt álló olaj- és gázkészletek növekedését is.

Ez egy olyan modell, amely hosszú távon minden bizonnyal előnyös lenne Horvátország számára.

Mi lesz Szerbia ellátásával a százhalombattai tűzeset után?

Ha most figyelmen kívül hagyjuk a horvát pampogást a fiumei (Rijeka) finomító lassú ütemben folyó felújításával kapcsolatban, amely évi öt millió tonna kőolaj feldolgozásával tudná fokozni a horvát, de nemcsak horvát energiabiztonságot, olyan meglátások is keringeni kezdtek, hogy Horvátország lesz az amely kihúzza Szerbiát a csávából.

Amíg ugyanis a százhalombattai finomító nem üzemel, Magyarország, illetve a MOL nyilván nem tud Szerbiának üzemanyagot szállítani. A rendelkezésre álló értesülések szerint a Janaf omišalji termináljából, a zadari Delta terminálokból, valamint a pločei kikötőben található NTF és ATT terminálokból már zajlanak a szerb piacra irányuló szállítások.

Természetesen a vevő nem a NIS, hanem független forgalmazók, akik tartálykocsikkal szállítják a származékokat Szerbiába. Hosszú távon azonban ez nem lehet elegendő a szerb piac stabil ellátásához, de konkrét megoldás még nincs a láthatáron.



Magyarország

B.A. Balkanac

Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

BALK Magazin
.
sitemap