Szlovénia állami védelmi vállalatot alapított 3 millió euró értékben

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A Szlovén Állami Holding (Slovenski državni holding, SDH) közlése szerint a kormány egy új állami gazdasági társaságot hozott létre, amely a védelem, a biztonság és az ellenállóképesség területén működő fejlesztéseket hivatott támogatni.

Máris jelezték a tőke növelését

A védelmi vállalat a DOVOS (Družba za obrambo, varnost in odpornost) nevet kapta, ami magyar fordításban a Védelem, Biztonság és Ellenállóképesség Társaságaként értelmezhető. A ljubljanai Delo napilap arról számolt be, hogy a vállalatot már be is jegyezték a cégnyilvántartásba.

A társaság céljáról az SDH úgy nyilatkozott, hogy a szlovén cégekbe irányuló befektetésekkel nemcsak a védelmi és biztonsági termékek, illetve szolgáltatások fejlesztését és piaci bevezetését kívánják előmozdítani, hanem ezzel egyidejűleg Szlovénia védelmi és biztonsági képességeinek erősítését, valamint a gazdasági növekedés ösztönzését is szeretnék elérni.

A társaság élére Matej Špragart nevezték ki, aki korábban az SDH kontrollingigazgatójaként dolgozott. A holding bejelentette, hogy az év végéig egy másik ügyvezetőt is kineveznek, akinek szakmai háttere közvetlenül kapcsolódik a védelem és a biztonság területéhez.

A felügyelőbizottságba három, szintén az SDH alkalmazásában álló személy került: Damir Črnčec, Peter Dolžan és Lovrenc Babič. A vállalat hárommillió eurós alaptőkével kezdi meg működését, de a tervek szerint a jövőben további tőkeinjekciókra is sor kerülhet, amelyek nagysága a konkrét beruházási igényektől függ majd.

A szlovénok is robotizálnak

Az új társaság létrehozásával a szlovén kormány a régió más országaihoz hasonlóan a védelmi ipar robotizációs irányvonalát kívánja egyengetni. Az SDH közleménye szerint a DOVOS várhatóan elsősorban olyan vállalatokba fektet majd, amelyek robotizált fegyverrendszerek és autonóm szárazföldi rendszerek fejlesztésével foglalkoznak.

Kapcsolódó cikk

Hadiipari settenkedés – a horvát védelmi miniszter Dél-Koreában

Ezek a beruházások részben a vezető európai hadiipari gyártókkal kialakított stratégiai partnerségekre és már meglévő nemzetközi megállapodásokra épülnek, részben pedig olyan szlovén cégekre, amelyek nemzeti fejlesztési programok keretében valósítják meg az ilyen rendszereket.

A tervek szerint a társaság részesedéseket szerezhet meglévő védelmi-biztonsági vállalatokban, közreműködhet a nemzeti ellátási rendszer felépítésében stratégiai fontosságú védelmi termékekkel és rendszerekkel, valamint befektethet olyan ipari kapacitásokba, amelyek a nagyméretű szárazföldi fegyverrendszerek karbantartását és továbbfejlesztését biztosítják.

Az SDH a működés átláthatóságának fenntartására több biztosítékot is beépített a rendszerbe. A közlemény szerint a vezetés a „négy szem elv” alapján működik majd, minden tőkebefektetéshez szükség lesz a felügyelőbizottság előzetes hozzájárulására, továbbá a tulajdonos vétójoggal élhet a társaság vezetői és felügyelő szervei által hozott minden stratégiai döntésnél, beleértve a tőkebefektetéseket is.

A tulajdonos közvetlen jogot kapott arra is, hogy az ügyvezetést kinevezze vagy visszahívja. Az SDH ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a döntéshozatali mechanizmus többszintűvé tétele hozzájárul a kockázatok magas szintű kezeléséhez és a működés átláthatóságához – jóllehet a közlemény szavai szerint mindez a gyakorlatban pontosan mit jelent, még nem teljesen világos.

Védelmi Ipari Klaszter

A szlovén védelmi ipar fejlődésének gyors ütemét jól mutatja a Szlovén Védelmi Ipari Klaszter (Grozd obrambne industrije Slovenije, GOIS) bővülése. Boštjan Skalar, a klaszter igazgatója arról beszélt nemrég, hogy míg tavaly januárban mindössze 58 tagja volt a szervezetnek, addig ma már 135 vállalat, intézmény és egyéb szereplő csatlakozott hozzá.

Skalar hangsúlyozta, hogy közvetlenül a védelmi iparhoz mintegy 15 cég köthető, az új belépők túlnyomó része fémfeldolgozó vállalat, de van érdeklődés az elektronikai iparból és az élelmiszeriparból is. Felvetődött az is, hogy a gyógyszeripari cégek csatlakozzanak, de ez eddig még nem valósult meg.

A klaszter tagjai között ott található 129 vállalat, a Szlovén Minőség- és Metrológiai Intézet (SIQ), három érdekképviselet, valamint a ljubljanai és a maribori egyetem gépészmérnöki kara. A résztvevők összesen mintegy 13 ezer embert foglalkoztatnak, konszolidáció előtti bevételeik pedig meghaladják a négy milliárd eurót.

A védelmi kiadások növekedése jelentős terhet ró a költségvetésre, ezért a szlovén döntéshozók szerint elengedhetetlen, hogy a forrásokat minél nagyobb mértékben a hazai gazdaság ösztönzésére fordítsák.

Az Európai Unió tagállamai közül több is terveket készít arra, hogy a védelmi kiadásokat a GDP két, illetve három százalékára növelje. Bár a szlovén kormány e célokat támogatja, egyes szakértők rámutattak, hogy a növekedés kényelmes alapot biztosít a gazdaság élénkítésére is, különösen olyan ágazatok átalakításán keresztül, amelyek – mint az autóipar – komoly szerkezetváltás előtt állnak.

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió védelmi kiadásai tavaly 326 milliárd eurót tettek ki, ami a tagállamok GDP-jének 1,8 százalékának felelt meg. Előrejelzések szerint ez az arány idén meghaladja majd a két százalékot.

A három legfontosabb tagállam: Németország, Franciaország és Olaszország azonban nehézségekkel küzd, amikor a lakosságot próbálja meggyőzni a további források előteremtéséről: Németországnak például további 50 milliárd euróra lenne szüksége, Franciaország és Olaszország pedig magas államadóssága és költségvetési hiánya miatt került kedvezőtlen helyzetbe.

Szlovénia tavaly 940 millió eurót fordított védelemre, ami a GDP 1,4 százalékának felelt meg. Amennyiben a következő évi költségvetésben a GDP három százalékát kellene erre a célra szánni, az 1,3 milliárd euróval haladná meg az előző évi kiadásokat.

A kormány ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ebben az összegben benne vannak az ellenállóképesség és a kettős felhasználás finanszírozására szánt források is, amelyeket Szlovénia már jelenleg is biztosít. A három százalékos célt 2030-ig kell elérni, a GDP növekedésével arányosan.

A szlovén állam a közelmúltban elfogadta a védelmi ipar és a technológiai bázis fejlesztésének stratégiáját is. A kormány szándékai világosak, a kérdés azonban az maradt, hogy a lakosság mennyire tudja felmérni a megnövekedett védelmi kiadások gazdasági következményeit.

A közvélekedés ugyanis jellemzően a védelemmel kapcsolatban elsősorban fegyverek és felszerelések beszerzésére gondol, miközben a költségek és a hatások sokkal szélesebb gazdasági szférát érintenek.

Duol: a felfújható repülőgéphangár

A klaszter tagja a Duol is, amely jelenleg az üzem udvarán állít fel egy felfújható építményt: 50 méter hosszú és széles, 26 méter magas.

A kísérleti projekt, ha átmegy a tanúsításon, hamarosan egy Lockheed Martin C-130 Hercules katonai szállító repülőgép hangárja lehet valamelyik NATO-szövetséges számára. Dušan Olaj igazgató szerint ez logikus kiegészítése a Duol termékpalettájának: az önhordó felfújható csarnokok után felfújható íves szerkezeteket fejlesztenek.

A Duol udvarán egy kísérleti projektet valósítanak meg, amely – ha sikeresen teljesíti a tanúsítási követelményeket – hamarosan repülőgép-hangárrá válik egy európai NATO-szövetséges katonai szállítógépe számára (Forrás: Delo)

Az igazgató szerint a termék iránti kereslet kényszerítette őket a fejlesztésre, mert a hagyományos megoldásokkal nem tudták kielégíteni a vásárlókat, de ebben a szegmensben már a világ élvonalába tartoznak.

Olaj szerint „globális szinten hiányzik a gyors, rugalmas infrastruktúra. A „Hangair” választ ad a repülőgépek és felszerelések védelmének növekvő igényére. Gyors telepíthetőséget, mobilitást és modularitást kínál valós idejű intelligens vezérléssel – egy robusztus, ugyanakkor egyszerű hangár, amely mozgatható, bővíthető, távolról irányítható, és minimális logisztikát igényel.

A hangárt gyorsan lehet mozgatni és felállítani, minden éghajlaton és különféle talajokon. Több egység is összekapcsolható nagyobb felület létrehozására, a burkolatok pedig cserélhetők, például álcázási szempontok alapján.

Olaj értékesítési lehetőségeket lát a védelem és biztonság területén, a polgári védelemnél, de a repülőterek, a logisztika és a nehézipar számára is: a Hangair ugyanis egy platform, amihez funkcionális modulokat biztosítanak – az energiától a védelemig –, és a feladathoz igazítják.

A hazai gyártás jelentősége

A védelmi kiadások növelésével az állam célja, hogy a költségvetési források minél nagyobb része hazai felhasználásra kerüljön, és hogy azok felhasználása gazdaságilag hatékony legyen.

A hazai felhasználás a szerkezetátalakítás előtt álló vállalkozások támogatásának és a védelmi ipar fejlesztésének szempontjából is fontos. Ha Szlovénia külföldön vásárol katonai felszerelést, akkor ez a pénz külföldre kerül, és az államnak a vásárlás finanszírozásához többnyire külföldi befektetőknek kell kamatot fizetnie az állami adósság finanszírozásáért.

Ha azonban a forrásokat a hazai termelés ösztönzésére vagy hazai gyártók felszerelésének vásárlására fordítják, a vállalatok bevételeinek és nyereségének, valamint a munkavállalók bérének adóztatásával a befektetés körülbelül fele visszakerül az állami költségvetésbe.

Az ilyen források felhasználása középtávon pozitív hatással lehet a költségvetésre is. Természetesen így sokkal könnyebb növelni a védelmi kiadásokat.