Szerbia
A kormány szimpatizánsai unják a blokádokat, pakisztáni vendégmunkásokat is mozgósítottak
A Szerb Haladó Párt „látványos ellentüntetésekkel” próbálja bizonyítani támogatottságát, ám a Szabadkán és a más városokban tartott megmozdulások nem éppen a tömegességről, hanem inkább a kényszeredettségről és a gyér részvételről tanúskodtak. A hétvégén még nyoclvan hasonló megmozdulás lesz. Az ellentüntetéseken tartott rendezvényeken a valódi lelkesedés helyett inkább buszokkal hozott szimpatizánsok, közszférás alkalmazottak és vendégmunkások jelentek meg, hogy statisztáljanak a párt támogatottságát igazoló látványhoz
A Szerb Haladó Párt most arra törekszik, hogy a szerbiai városokban ellentüntetéseken mutassa meg, mekkora támogatottsággal rendelkezik. Szimpatizánsai miatt Szabadkán még egy fesztivál programját is átszervezték, hogy az egybegyűltek békésen jelezhessék: elegük van a blokádokból, és normális életet szeretnének élni. Mindössze néhány százan jelentek meg a város főterén tartott szerda esti megmozduláson. Ennek leginkább a rendőrök örültek, mert ezekbe a tüntetőkbe nem kell beleverniük.
A pakisztáni vendégmunkások is tanulni akarnak
A Szerb Haladó Párt ugyan tagadja, hogy ők lennének a megmozdulások szervezői, Szabadkán azonban tiszteletét tette Maja Gojković, a tartományi kormány exradikális, ma már haladó elnöke is. Szerbia-szerte 49 településen gyűltek össze a polgárok, hogy jelezzék: tanulni és dolgozni akarnak, nem blokádokat.
Országszerte egészen komikus jeleneteknek is szemtanúi lehettek azok, akik követték az eseményeket. Szabadkán egyetlen kézzel készített transzparens sem volt a polgároknál. A tüntetők között ott volt Szabadka polgármestere, Stevan Bakić is, aki egyben a haladók első embere a városban. Telefonon intézkedett az emberek között, hogy a padon ülőket odavezényeljék, így a megmozdulás tömegesebbnek tűnjön.

Attól nem kell tartani, hogy őket fejbe kólintják a rendőrök: Maja Gojković, vajdasági miniszterelnök (középen) és Stevan Bakić szabadkai polgármester (balról) A szerző felvétele
A szabadkai esemény kicsivel több mint egy órán át tartott, végig népzene szólt, beszédek nem voltak, csupán néhány nyomtatott transzparens, amelyeken kizárólag cirill betűkkel ez állt: „Tanulni akarok”, „Normális életet akarok”, „Polgárok a blokádok ellen”.
Az egybegyűltek között tartományi és helyi funkcionáriusok voltak, valamint néhány tucat közvállalati alkalmazott, akiket a szóbeszéd szerint a munkahelyük elvesztésével fenyegettek – szokás szerint. A blokádellenesség és a Szerb Haladó Párt támogatottsága azonban nem mutatkozott meg a rendezvényen, amelyen a rendőrség statisztikája szerint mintegy 2000 ember fordult meg bő egy óra alatt.
Egyébként Szabadkára is érkeztek buszokkal, ahogyan más városokba is. A megmozdulást követően a nem szabadkaiak csodálkozva nézték a kirakodóvásárt a központban, majd összehajtogatták a lobogóikat, és hazamentek.
Más helyszíneken is gyér volt a részvétel, a tüntetések rövid idő alatt véget értek. Topolyán és Zentán alig néhány tucatnyian gyűltek össze, a megmozdulás fél óra után feloszlott.
Pancsován, ahol a belügyminiszter, Ivica Dačić szerint a legtömegesebb volt a megmozdulás – mintegy 4600 fővel (országszerte a 49 településen állítólag 33 ezren) –, a videófelvételeken látszik, hogy a helyben dolgozó pakisztáni és más keleti vendégmunkások is érdeklődéssel vettek részt a tüntetésen. Ők is jelezték: tanulni akarnak.

Pakisztáni vendégmunkások a pancsovai kormánypárti megmozduláson, ők is tanulni akarnak?
Vranjéban a pártszékháznál gyűltek össze a haladók, majd a közigazgatási hivatalhoz vonultak. Olyan transzparenseket tartottak a kezükben, mint „Normális életet akarok!” vagy „Vissza akarom kapni a Szerbiámat!”.
Leskovacon a rendőrség igazoltatta azokat a civileket, akik sípolással fejezték ki nemtetszésüket az elvonuló haladópártiak irányába.
Alig tudnak összegyűjteni egy maroknyi embert
Gyakorlatilag „elővezetik” a polgárokat az ellentüntetésekre – erről a Politikatudományi Kar (FPN) professzora, Nebojša Vladisavljević beszélt az N1 Televíziónak. Az utóbbi hónapokban a korábbiakhoz képest az a különbség, hogy „most már nem tudnak nagy számú polgárt összegyűjteni”.
– Már Milošević is gyakran használta az ellentüntetéseket, hogy megmutassa: bármikor képes széleskörű támogatást prezentálni. Látjuk, hogy ugyanezt teszi a mostani hatalom is – mondta.

Leskovac polgárai a blokádok ellen. Oldalt látható egy Benu gyógyszertár, amelyet a német Phoenix-csoport működtet Magyarországon, Szerbiában, Montenegróban, Csehországban, Szlovákiában, Svájcban és a balti államokban (Screenshot, Tanjug)
Kiemelte, hogy a korábbi években az ellentüntetéseken, gyűléseken 50–60 ezer ember is összegyűlt. Ma már csak olyan emberek vannak jelen – ezt szerdán is láthattuk –, akiknek muszáj eljönniük, hogy ne veszítsék el az állásukat vagy a szociális segélyüket. Ez valóban elszomorító.
Arra a kérdésre, hogy „szétesett-e az SNS bázisa”, így válaszolt: „nyilvánvalóan”. Hozzátette azonban, hogy ez nem jelenti azt, hogy a választásokon ne lenne támogatottságuk, illetve hogy a hatalom nem tudná a saját támogatóinak megmutatni: elszántak.
Szerinte az erőszakmentesség az egyetlen legitim és hatékony formája az ellenállásnak a represszióval szemben, különösen az ilyen rendszerekben. Ha demokráciát és jogállamiságot akarunk építeni, akkor demokratikus és erőszakmentes eszközöket kell alkalmazni.
ORF: Fenyegetések árán mentek az emberek az ellentüntetésre
Az osztrák ORF az N1-re hivatkozva számolt be arról, hogy a helyi Szerb Haladó Párt funkcionáriusai mellett számos közszférában dolgozó alkalmazott is megjelent az ellentüntetésen. A kritikus hangvételű médiumok már korábban jelezték, hogy rájuk nyomást gyakorolnak: támogatásuk megvonásával vagy munkahelyük elvesztésével zsarolják őket, ha nem vesznek részt a hatalompárti rendezvényeken.
Eközben egyetemisták és több civil szervezet szerdán délután arra kérték a polgárokat – akik hónapok óta a jogállamiságért és előrehozott parlamenti választásokért küzdenek –, hogy hagyják figyelmen kívül ezeket az ellentüntetéseket, mivel azokat potenciális konfliktusforrásnak tekintik.
Felhívásukban azt kérték mindenkitől, hogy 18 óra után maradjanak otthon – lesz még alkalom a tüntetésre. Az egyetemisták több városban újra átvették az irányítást, és a polgári gyűlések helyett ismét ők szervezik a nagyvárosi tüntetéseket.
A nyári szünet után valóban forró ősz vár Szerbiára. Az első ellentüntetésen egyetlen konfliktus sem történt, a rendőrségnek sehol sem kellett beavatkoznia. A következő ellentüntetéseket szombatra jelentették be, 80 különböző helyszínen.

