Az oroszok atomerőművet építenek Szerbiában?

Az atomerőművek építésére vonatkozó moratórium feloldása és a nukleáris energia békés célú felhasználásáról szóló tanulmány elkészítése után Szerbia újabb lépést tett az atomerőmű építése felé: megalakult a Nukleáris Energia Bizottság. A bizottság a Vinčai Nukleáris Tudományos Intézet mellett jött létre, és 23 szakértőből áll, akiket tíz tematikus munkacsoportba osztottak. Az energetika, a biztonság, a jog, a gazdaság, a nemzetközi kapcsolatok, a sugárvédelem, a nukleáris medicina és más kulcsterületek képviseltetik magukat.

A bizottság fő feladata, hogy szakmai támogatást nyújtson az állami intézményeknek abban, hogy szükséges-e atomerőmű Szerbiában, miként építsen ki az ország egy nemzeti nukleáris programot, illetve milyen lépések vezetnének az atomerőmű megvalósításához – közölte az RTS, szerb állami televízió.

Körülbelül két évvel ezelőtt, 2023 novemberében a szerb parlament eltörölte az atomerőművek építésére vonatkozó moratóriumot, több mint 35 év „atomcsend” után. Akkor az is felmerült, hogy Szerbia bekapcsolódik a Paks 2-be, fél évvel ezelőtt azonban Aleksandar Vučić szerb elnök már közvetlenül a Roszatommal tárgyalt.

Energetikai önállóság

Slavko Dimović, a Vinčai Intézet igazgatója elmondta: a nukleáris energetika legkiválóbb szakemberei csatlakoztak a bizottsághoz. Nem először alakult hasonló testület, az egykori Jugoszlávia részeként már 1955-től működött egy szövetségi nukleáris bizottság, amelyet 1970-ben szüntettek meg.

A most megalakult bizottság fő feladata a szakemberképzés és a közvélemény előkészítése, vagyis a lakossággal való nyílt és aktív kommunikáció. Végső célja pedig egy atomerőmű építése és az ország energetikai önállóságának megteremtése.

Viminacium a 3. és 4. században érte el fénykorát, de sok más római városhoz hasonlóan többször is megszenvedte az inváziókat. Az 5. század közepén a hunok Attila vezetésével kifosztották és elpusztították a várost. Most a helyén netalán atomerőmű épülne? (A kép forrása: Serbia.com)

A testület feladata lesz annak ismeretése, hogy miért kerül sok pénzbe egy atomerőmű, és gazdaságilag megéri-e – írja a Newsmax Balkans.

Dimović szerint atomerőmű nélkül Szerbia nem tudja kiszolgálni a fogyasztói társadalmat, nem tud exportálni, nem válhat ipari hatalommá, és kiszolgáltatott marad más országokkal szemben.

Lépésről lépésre

Tavalyelőtt, 2023 novemberében a szerb parlament módosította az energiatörvényt, megszüntetve az atomerőmű-építés tilalmát, több mint 35 év után.

Egy évvel később, 2024 júliusában elkészült az első technikai tanulmány a nukleáris energia békés célú hasznosításáról. Dubravka Đedović Handanović, bányászati és energetikai miniszter szerint két lehetőséget vizsgálnak: hagyományos reaktorok és kis moduláris reaktorok (SMR), amelyek globálisan egyre népszerűbbek.

Történelmi mix: építészeti „remekművek” (A kép illusztráció)

SMR-ek építése ideje ugyan rövidebb és várható sorozatgyártásuk előnyös lehet, de jelenleg drágábbak kW-ként, mint a hagyományos társaik, ám még nem érték el az „érett ipari” szintet.

A tanulmány szerint a nukleáris energia integrálható a jelenlegi szerb villamosenergia hálózatba – de csak 15–20 éven belül.

Korábban, 2024 májusában az Elektroprivreda Srbije vezérigazgatója, Dušan Živković kijelentette, hogy az atomerőművekkel rendelkező országok magas energiaellátási biztonságot élveznek, ami versenyképesebbé teszi a gazdaságukat.

Ellenvélemények is akadnak

Vladimir Udovičić nukleáris fizikus szerint nincs mitől tartani, ha Szerbia nukleáris programba kezd. Mások viszont szkeptikusabbak. Nikola Rajaković, a Belgrádi Műszaki Egyetem professzora szerint az atomenergiára való átállást követően a legnagyobb hátrányt a technológiai és politikai függőség jelenti, amely egy külső szállítóval való megállapodás esetén elkerülhetetlen.

A Szerb Energiaügyi Bizottság főtitkára, Miodrag Mesarović szerint az SMR-reaktorok inkább divatos technológiai ígéretek, semmint érett, licencelt megoldások.

A Nukleáris Világszövetség szerint jelenleg 440 atomerőmű működik világszerte, ezek közel harmada Európában van. Építés alatt körülbelül 70, tervezés alatt pedig további 100 reaktor áll. A legtöbb új reaktor Ázsiában épül.

Az oroszok már a spájzban vannak

Szergej Margelov az orosz állami nukleáris vállalat, a Roszatom közép-európai igazgatóhelyettese a belgrádi Politikának úgy nyilatkozott, hogy egy nukleáris erőmű építésének projektjével Szerbiának megnyílik a lehetősége a gyors növekedésre és az ország energetikai függetlenségének megteremtésére, ami a biztonság megerősítésének katalizátorává válhat.

Margelov elmondta, hogy Szerbiában ezáltal lehetőség lesz szakemberek képzésére, és erős ösztönzővé válhat az egész ország és a régió gazdasági fejlődéséhez.

Elmondása szerint Szerbia stabil „zöld” villamosenergia-exportőrré válhat, és a Roszatom, több évtizedes tapasztalatával és legújabb technológiáival, készen áll arra, hogy aktívan hozzájáruljon a projekt sikeres megvalósításához.

Margelov kifejtette, hogy Oroszország már hét évtizede aktívan segíti más országoknak a nemzeti nukleáris tudomány és technológia létrehozásában és fejlesztésében, ami magában foglalja a személyzet képzését, valamint kutató- és ipari reaktorok építését.

Kapcsolódó cikk

Szerbia erősíti nukleáris együttműködését a Roszatommal

A „Roszatom” vezető egyetemein – mint hangsúlyozta – több mint 3.000 külföldi hallgató tanul 65 országból a nukleáris energia és rokon szakterületek terén. Köztük 24 szerbiai diák is.

Margelov szerint Szerbia stabil zöldenergia-exportőrré válhat, és a Roszatom készen áll a technológiai és humánerőforrás támogatására.

Aleksandar Vučić február közepén találkozott az orosz állami atomenergetikai vállalat, a Roszatom vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval, hogy megvitassák a két ország közötti szoros együttműködés folytatását, különösen az energetikai szektorban.