Szankciózott bűnözők, akik miatt nemzeti gyásznapot tartottak

Nemzeti gyásznapot tartottak Montenegróban július 28-án, miután rövid időn belül tragédiák sora rázta meg az országot. A halálesetek között több is összefüggésbe hozható a régóta tartó, véres bandaháborúval, amely évek óta árnyékot vet a közbiztonságra. A feszült helyzet közepette az Egyesült Királyság új, célzott szankciókkal lépett fel a balkáni bűnszervezetekkel szemben – köztük a hírhedt montenegrói kavači és škaljari klánnal szemben –, újra ráirányítva a figyelmet arra, hogy a szervezett bűnözés és az embercsempészet továbbra is komoly fenyegetést jelent az országra és a térség egészére.

Tragédiák sokasága

Montenegró kormánya 2025. július 28-át, hétfőt gyásznappá nyilvánította, tisztelegve az elmúlt napokban Montenegróban történt tragédiák sorozatában elhunytak emlékére.

A határozatnak megfelelően azon a napon minden állami és helyi önkormányzati épületen, valamint közintézményen félárbócra eresztették a zászlókat. Az elektronikus és egyéb médiumok kötelesek voltak műsoraikat a gyásznaphoz igazítani. A nyilvános helyeken nem voltak kulturális és szórakoztató programok, a vendéglátóhelyeken nem játszottak zenét.

Mi vezetett ehhez a döntéshez?

Montenegróban mindössze tíz nap alatt, július 16-a és 26-a között, tizenkét ember vesztette életét balesetek, erőszakos cselekmények és bűncselekmények következtében.
Kiemelten fontos, hogy a halálesetek közül több is a szervezett bűnözéshez, kiemelten a két nagy montenegrói klán viszályaihoz.

A kotori bűnözői klánok

Vitán felül áll, hogy a Kotori-öböl Montenegró – sőt, egész Európa – egyik legszebb látnivalója. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az öböl menti két település, Škaljari és Kavač, két olyan bűnözői csoport szülőhelye, amelyek európai szinten is kiemelt figyelmet kapnak.

Kapcsolódó cikk

KLÁNOK HARCA: A kotori drogkartellek, a zimonyi klán és a Janicsárok

A két klánt elsősorban a balkáni drogkereskedelemmel hozzák összefüggésbe, emellett számos montenegrói politikussal ápoltak kapcsolatot – a politikai élet szinte minden szereplőjét már összefüggésbe hozták az egyik vagy a másik oldallal.

A két bűnözői csoport háborúja 2014-ben robbant ki. Addig egyetlen szervezetként működtek, ám a szakítás után erőszakos összecsapások kezdődtek, miután eltűnt ugyanis 200 kilogramm Dél-Amerikából származó kokain, amelyet a spanyolországi Valenciában rejtettek el.

A konfliktus azóta nemcsak számos emberéletet követelt, hanem egész Európára kiterjedt, Spanyolországtól Görögországig.

Rendőrségi anyagok szerint a škaljari és a kavači klán több nemzetközi bűnszervezettel is kapcsolatban áll. Az együttműködés Olaszország, Dél-Amerika és Szerbia bűnözői köreit is érinti.

A montenegrói „csetnikvezér” Andrija Mandić, aki hivatalosan a montenegrói parlament elnöke, a belgrádi rezsimhű Happy televízióban arról beszélt, hogy a két bűnözői csoportot a jelenleg ellenzéki Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) hozta létre. A szerb elnök fasírtban van Milo Đukanović volt montenegrói elnökkel, így nem csoda, hogy Aleksandar Vučić elvbarátja erről beszél

A jelenlegi információk alapján a kavači klán kapcsolatban állt a hírhedt szerb Janjičari csoporttal, amely később Principi néven vált ismertté.

A nyomozati anyagok szerint ez a csoport egészen a szerb rendőrségig nyúló összeköttetésekkel rendelkezett, és 2021-ig a belgrádi Partizan szurkolóit vezette. Közülük került ki Bajkeverő Velja, vagyis Velja Nevolja, polgári nevén Veljko Belivuk, akitől a szálak – saját állítása szerint – egészen a szerb elnökig vezethetnek.

A helyzet fokozódik

A nemzeti gyásznapot megelőzően a kialakult helyzet miatt találkozott Milojko Spajić miniszterelnök és Jakov Milatović államfő.

A montenegrói Nemzetbiztonsági Tanács ülésén Spajić bejelentette: sürgős igazságszolgáltatási átvilágítást kezdeményeznek az Európai Bizottsággal együttműködésben, októberig pedig elkészül a bűncselekményekből származó vagyon elkobzásáról szóló törvénytervezet.

A találkozón a politikusok kiemelték, hogy az elmúlt években több magas rangú igazságügyi és rendőri vezetőt is letartóztattak, ám kevés jogerős ítélet született, és a bandaháború tovább folytatódott.

A találkozónak ugyanakkor külön pikantériája is volt, hiszen a szerdai napon egy új fejlemény látott napvilágot, az pedig az Egyesült Királysághoz köthető.

Az Egyesült Királyság szankciózik

A szerdai napon Londonban ért a hír, hogy a szigetország számos balkáni személyt vett fel a szankciós listára. A szigetországban ugyanakkor nem keltett túl nagy felhördülést a hír.

A listán nyolc, a Balkánon működő szervezet vagy bűnbandavezér is szerepel, akikről feltételezik, hogy hamis útleveleket biztosítanak illegális bevándorlóknak.

Közéjük tartozik a montenegrói kavači és škaljari-klán, mindkét esetben az indoklás az volt, hogy hamis útleveleket használnak arra, hogy tagjaikat a Balkán és Törökország között csempésszék.

Az embercsempészet továbbra is jelentős problémát okoz a térségben, amelyből a szervezett bűnözői csoportok is kiveszik a részüket. A brit hatóságok szerint a mostani szankciók célja, hogy visszaszorítsák ezt a jövedelmező és veszélyes bűnözési formát.

Kilátások és kihívások

A montenegrói tragédiák és a brit szankciók egyaránt rávilágítanak arra, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem nem korlátozódhat egyetlen országra sem, már csak azért sem, mert a két montenegrói klán kiemelten jelen van a nemzetközi színtéren is.

A kavači és a škaljari-klán konfliktusa, valamint az embercsempészetből és drogkereskedelemből származó bűnözői bevételek nemcsak Montenegró, hanem egész Európa biztonságát fenyegetik.

A nemzetközi együttműködés és a jogállami reformok égetően szükségessé váltak, miközben a helyi társadalom is egyre erősebben érzi a bűnözés és a korrupció árát. A következő hónapokban kiderülhet, hogy a politikai vezetés ígéretei mit érnek. Marad-e minden a régiben, vagy új korszak kezdődhet Montenegróban.