Afrikai nyitás: kipletykáljuk a szlovénokat

Miután Horvátországban, fatornyos hazámban, lényegileg nem sok minden történt a napokban – időközben kirobbant még egy korrupciós ügy, ezúttal az autópályakezelő volt főnökét, a jelenlegi főnökök egyikét, valamint még olyan hat főt, köztük egy zágrábi egyetemi tanárt kaptak el.

A horvát fociválogatott kedden Eszéken 5:1-el robbantotta be a cseh huszita szekérvárat, meg folyik a készülődés az idegenforgalmi idényre, ennyi – tehát úgy határoztunk, kipletykáljuk a szlovénokat.

Úgy tetszik a janezok – ahogy a volt Jugoszláviában nevezték a szlovénokat – bizalma a nyugati piacokban némiképpen megingott, ezért a fekete kontinensen keresnek vevőket a portékájukra.

Az afrikai nyitás

Szlovénia váratlan, de egyre láthatóbb diplomáciai szereplővé válik Afrikában, az új nagykövetségek megnyitásától az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatásáig terjedő erőfeszítések melletti próbálkozások támogatásáig.

Nataša Pirc Musar elnök május végi és június eleji kenyai és madagaszkári állami látogatásai a Tanja Fajon külügyminiszter által vezetett, egyre intenzívebb afrikai szerepvállalási stratégiát követően történtek.

Kapcsolódó cikk

KARÁCSONYI ELNÖK: Hivatalba lépett Szlovénia első női államfője

A látogatások az ország középtávú külpolitikai stratégiájának részét képezik, amely kimondja, hogy Ljubljana „aktívan törekszik a Szubszaharai Afrika országaival való együttműködés javítására minden szinten, akár közvetlenül, akár az Európai Unión keresztül”.

A stratégia részeként Szlovénia prioritásként kezeli a kapcsolatokat Dél-Afrikával, Nigériával, Etiópiával és a Zöld-foki-szigetekkel. A célkitűzések között szerepel a politikai párbeszéd erősítése, a gazdasági kapcsolatok elmélyítése és a szorosabb fejlesztési együttműködés, különösen a tudomány és a technológia területén.

Akárcsak a magyar keleti nyitás esetén, a szlovén külpolitika is proaktív lépésekkel igyekszik biztosítani a kifejezetten exportra gyártó szlovén gazdaság számára az EU-tól és általában a Nyugattól független felvevő piacokat.

Így bármi történik is – lásd a félresikerült orosz szankciók történetét – lesz a tarsolyban egy B- és C-megoldás, nem fogják megvárni amíg körmükre ég a dolog.

Tito elvtárs meleg mosolya

Bár Szlovénia kicsi, valamivel több mint 2 millió lakosú ország, a technológiai kompetencia és a humanitárius erkölcs keverékét hozza magával, a hidegháborús évek során Afrikával való szolidaritás jugoszláv öröksége mellett.

„Országaink hisznek a multilateralizmusban, felismerve, hogy a béke, az igazságosság és a jólét nem lehet egyesek kiváltsága mások rovására” – mondta Pirc Musar a Madaraka-nap ünnepségén Kenyában, a Homa-öbölben.

Kapcsolódó cikk

A szerb elnök most a szlovénokat sértette meg, bekérették a szerb ügyvivőt

Szlovénia a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság tagköztársasága volt, amelyet az el nem kötelezettek mozgalmának alapítójaként, és az Afrikai Egységszervezet Felszabadítási Bizottságának kevés nem afrikai tagjának egyikeként tartanak számon.

Ezek a történelmi kapcsolatok még mindig nyomon követhetők, különösen az idősebb afrikai elitek körében, akik emlékeznek még a titói Jugoszlávia szerepvállalására. Ezt a szerbek is igyekeznek saját hasznukra fordítani, de ők egész más dolgokban, például fegyverkereskedelemben utaznak.

Ma a szlovén diplomáciát Afrikában kevésbé az ideológia, inkább a kereskedelem és a befektetések határozzák meg. A kereskedelem volumene még mindig viszonylag alacsony, bár növekszik; például Szlovénia és Kenya közötti kétoldalú kereskedelem 50%-kal nőtt 2024-ben, és elérte a szerény 2,7 millió eurót.

Nem tücsök, bogár, hanem műhold és méhek

Nairobiban Pirc Musar és kenyai kollégája, William Ruto politikai együttműködési megállapodást írt alá, és mélyebb együttműködést ígért olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a gyógyszergyártás és a fenntartható mezőgazdaság – vagyis mindazokon a területeken, amelyeken Szlovénia már erős és tovább akar fejlődni – mondta Klemen Boštjančič pénzügyminiszter a bne IntelliNews-nak adott interjújában.

Pirc Musar kenyai látogatása során bejelentették a vízkészletek digitális megfigyelésének szlovén-kenyai projektjét, amelyet részben egy szlovén műhold segítségével hajtanak végre.

A szlovén elnök a vízkészletek digitális megfigyelésének projektjét tárgyalta meg vendéglátójával

„Jó érzés, hogy egy szlovén műhold segítségével segíthetünk megvédeni Kenya vízkészleteit” – mondta Pirc Musar. Az ilyen partnerségek építik a közösség ellenálló képességét, erősítik a tudást és elősegítik a békét” – mondta.

A gazdag méhészeti hagyományokkal rendelkező Szlovénia a Világélelmezési Programmal is együttműködik egy olyan projektben, amelynek célja a modern méhészeti gyakorlatok bevezetése Kenya északkeleti részének aszály sújtotta területein.

Először Madagaszkáron

Kenyából Pirc Musar útja Madagaszkáron folytatódott, ahol együttműködési megállapodást írt alá Andry Rajoelino elnökkel, és az államfők közös elkötelezettségüket fejezték ki az éghajlatváltozás mérséklése és a fejlesztési támogatás iránt.

Ez volt a szlovén elnök első állami látogatása a szigetországban, amelynek célja, az elnöki hivatal szerint „a sziget legkiszolgáltatottabb lakosságával való szolidaritás megerősítése”. Ezek a magas szintű látogatások Szlovénia vezető diplomatájának, Tanja Fajonnak az erőfeszítéseit erősítik, aki diplomáciai offenzívát folytat az egész kontinensen.

Az elmúlt években Fajon ellátogatott Dél-Afrikába, Etiópiába, Marokkóba és Beninbe, ahol egyetértési megállapodásokat írt alá, és új nagykövetségeket nyitott Addisz-Abebában, majd 2025 júniusától Rabatban.