A hőség új értelmet adhat a szlovén atomberuházásnak

A hőhullám megmutatta a jelenlegi rendszer korlátait, ezért a JEK2-t már a felmelegedő éghajlatra tervezik

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A napokban tapasztalt rendkívüli hőség miatt a krškói atomerőmű 20 százalékkal csökkentette teljesítményét, mert a Száva alacsony vízállása és magas vízhőmérséklete korlátozta a hűtést.

Horvátország és Szlovénia azonban egyaránt megnyugtatta a lakosságot, hogy nem fenyeget áramhiány, de a mostani helyzet rávilágított arra is, miért tekinti Ljubljana stratégiai beruházásnak a második krškói atomblokk, a JEK2 megépítését.

A jelenlegi Krškói Atomerőmű még a nyolcvanas évek technológiáját képviseli. Bár biztonságosan működik, hűtése nagymértékben függ a Száva vizétől. A folyóból kivett hűtővíz felmelegedve kerül vissza a mederbe, ezért a tartós aszály és a magas vízhőmérséklet egy idő után korlátozza az erőmű teljesítményét.

A klímaváltozás miatt az ilyen szélsőséges nyarak, mint a tavalyi és a mostani, már nem számítanak rendkívüli eseménynek, hanem egyre inkább az életünk részévé válnak, ha akarjuk, ha nem.

A JEK2 már ellenáll a hőségnek

Éppen ezért a tervezett JEK2 projekt egyik legfontosabb újdonsága nem is maga a reaktor, hanem a hűtési rendszer.

Az új blokk már zárt hűtőkörrel és természetes huzatú hűtőtornyokkal működne. Ez azt jelenti, hogy a hűtővíz döntő része folyamatosan ugyanabban a rendszerben keringene, miközben a hőt elsősorban a több mint száz méter magas hűtőtornyok adnák le a légkörnek. A Száva vizére így elsősorban csak az elpárolgó vízmennyiség pótlásához lenne szükség.

Kapcsolódó cikk

Kiszáradhat két horvát folyó, Krško csökkenti a termelést

Ennek köszönhetően egy olyan hőhullám, mint amilyet most Közép-Európa átél, jóval kisebb mértékben befolyásolná az erőmű működését, mint a jelenlegi blokknál.

A mostani események azt is megmutatták, hogy a modern atomerőművek esetében már nem elsősorban az jelenti a kihívást, hogy van-e elegendő víz a folyóban.

Sokkal fontosabb kérdés, hogy a hűtőrendszer milyen hatékonysággal képes elvezetni a reaktor által termelt hőt akkor is, amikor a külső levegő hőmérséklete tartósan 35–40 Celsius-fok között alakul.

De a zárt hűtőrendszer sem csodaszer – extrém melegben a hűtőtornyok hatásfoka is romlik –, de jóval kisebb mértékben függ a folyó aktuális állapotától, mint a hagyományos, nyílt hűtési megoldások.

A legnagyobb szlovén beruházás lehet

A JEK2 Szlovénia történetének legnagyobb beruházása lehet. A projekt becsült költsége a különböző számítások szerint 10–15 milliárd euró között mozog, de egyes elemzések ennél is magasabb, akár 16–17 milliárd eurós végösszeggel számolnak.

Ez messze meghaladja az ország bármely korábbi infrastrukturális fejlesztésének értékét, ezért a finanszírozás módja és a beruházás gazdasági megtérülése élénk politikai vitákat vált ki Szlovéniában.

Kapcsolódó cikk

Horvátország saját atomerőművet akar

A beruházás azonban nem kizárólag szlovén ügy. A jelenlegi Krškói Atomerőmű fele horvát tulajdonban van, a megtermelt villamos energiát pedig a két ország egyenlő arányban osztja meg egymás között.

Zágráb többször jelezte, hogy a JEK2 projektben is részt kíván venni, hiszen a horvát villamosenergia-rendszer számára is stratégiai jelentőségű lenne egy új közös atomblokk.

A két kormány között ugyanakkor még nem született végleges megállapodás arról, milyen tulajdoni, finanszírozási és áramátvételi konstrukcióban valósulhat meg az együttműködés, ha egyáltalán megvalósul.

Amerikaiak és franciák versenyeznek a több milliárd eurós beruházásért

A JEK2 nemcsak energetikai, hanem geopolitikai projekt is. A több milliárd eurós beruházásért jelenleg két nagy nyugati nukleáris technológia versenyez: az amerikai Westinghouse AP1000 és a francia EDF EPR1200. Mindkét konstrukció zárt hűtőkörös rendszerrel számol, vagyis a mostani hőhullám által felszínre hozott problémák kezelésére kínál megoldást.

A Krškói Atomerőmű teljesítménycsökkentése így nem egy éppen aktuális nyári hír. Inkább arra emlékeztet, hogy a jövő atomerőműveit már nemcsak biztonsági és gazdasági szempontok szerint kell megtervezni, hanem úgy is, hogy évtizedeken át képesek legyenek alkalmazkodni a klímaváltozás egyre gyakoribb szélsőségeihez.

A szlovéniai Posavje-vidék (Alsó-Száva-völgy) helyi közösségeinek képviselői június közepén atomerőmű-látogatáson jártak Franciaországban. A szakmai tanulmányutat a GEN energiatársaság szervezte, amelynek keretében a Krško és a Posavje térségbeli helyi közösségek képviselői megismerkedtek az atomerőművek különböző hűtőrendszereivel, amelyeket a krškói új atomerőmű (JEK2) tervezése során is vizsgálnak (Forrás: JEK2)

A Westinghouse már elkészítette a krškói telephelyre vonatkozó műszaki megvalósíthatósági tanulmányát, és a szlovén kormány képviselői szerint a cég megerősítette, hogy a helyszín alkalmas az AP1000 telepítésére.

Még semmi nem dőlt el, de az amerikaiak valóban szeretnék, ha a szlovén JEK2 projektben a Westinghouse említett reaktora nyerne. A Westinghouse-nak nyújtott amerikai támogatásról folyó viták kapcsán Szlovéniában sokat beszélnek a befolyásról és a lobbizásról.

Ezzel kapcsolatban a ljubljanai Delo napilap megjegyezte, hogy az amerikai diplomácia pontosan azt teszi, amit az amerikai állampolgárok elvárnak tőle: segíti az amerikai gazdaságot. Ugyanezt teszi a francia diplomácia a francia vállalatokért, a német a német vállalatokért, a dél-koreai pedig a dél-koreai vállalatokért. A Delo szerint ez nem botrány, hanem a modern állam egyik feladata.

Az már más kérdés. hogy az Egyesült Államok nukleáris iparát jelenleg erőteljesen támogatja a kormányzat. A cél nemcsak az amerikai új blokkok építése, hanem az AP1000 exportjának növelése is, ezért minden európai tender stratégiai jelentőségű az amerikai kormányzat számára.

English Summary

A recent heatwave forced the Krško Nuclear Power Plant to reduce output by 20 percent because low water levels and unusually high temperatures in the Sava River limited the plant’s cooling capacity. Slovenia and Croatia have both said that electricity supplies remain secure, but the episode has highlighted why Ljubljana regards the planned JEK2 reactor as a strategic long-term investment.

Unlike the existing plant, which depends heavily on river water for once-through cooling, JEK2 is expected to use a closed-loop system with natural-draft cooling towers. Most of the cooling water would circulate within the system, while the Sava would mainly be needed to replace water lost through evaporation. This would make the new reactor far less vulnerable to low river levels and extreme summer heat, although prolonged heatwaves could still reduce cooling efficiency.

JEK2 could become the largest investment in Slovenian history. Cost estimates generally range from €10 billion to €15 billion, while some projections put the final price as high as €16–17 billion. The project is also important for Croatia, which owns half of the current Krško plant and receives half of its electricity output. Zagreb has repeatedly expressed interest in participating in JEK2, although no final agreement has been reached on ownership, financing or electricity allocation.

The project has also become a geopolitical contest. The main technologies under consideration are Westinghouse’s AP1000 from the United States and EDF’s EPR1200 from France. Both proposals rely on closed-cycle cooling. Westinghouse has already completed a technical feasibility study for the Krško site, while French nuclear technology is also being actively promoted.

The broader significance of JEK2 goes beyond energy generation. The project shows how climate change is reshaping nuclear planning, while also drawing the United States and France into a competition for one of Central Europe’s largest future infrastructure contracts.

English keywords

JEK2 project, Krško Nuclear Power Plant, Slovenia nuclear project, Westinghouse AP1000, EDF EPR1200, climate change and nuclear power, Croatia–Slovenia energy cooperation, nuclear power cooling system