Amikor a hatalomvágy elveszi a vezér eszét…

Niš várfalán a szerb elnök által kitalált szlogenszerű rigmus jelent meg molinó formájában, miszerint “Jobb a Ćaci, mint a náci”, amelynek az alsó sorában egy horogkereszt látható. A Ćaci a kormánypárti diákokat jelenti, a náci kifejezéssel a Vučić lemondását és a szabad választásokat követelő diákságot bélyegzi meg a belgrádi vezetés, élén magával az elnökkel. Helyszíni beszámolók szerint ez a jelkép a második világháború lezárása óta soha nem tűnt fel a német megszállás alatt sokat szenvedett városban.

Miért éppen Nišben?

A megszállás egyik legsötétebb fejezete a Niš külvárosának számító „Crveni krstben” (Vörös kereszt) felállított koncentrációs táborhoz fűződik. A németek 1941-ben hozták létre a tábort Niš északi részén, amelyben főként szerbeket, zsidókat és romákat tartottak fogva. A foglyokat gyakran politikai okokból, etnikai alapon vagy partizántevékenység gyanújával zárták be vagy végezték ki.

A szerb elnöki mondóka azt követően kezdett terjedni a rezsimhű média hasábjain és hullámhosszain, hogy Aleksandar Vučić fogadta a belgrádi egyetemi városban „bántalmazott” kormányközeli diákvezetőt, és az erről készült instagramos videójában, valamint a hozzáfűzött bejegyzésben népszerűsítette bugyuta versecskéjét.

Arra is van magyarázat, hogy miért éppen Nišben jelent meg a molinó, ahol a Szerb Haladó Párt csak masszív választási csalásoknak köszönhetően szerezte meg a többséget a városi tanácsban, a mérleg nyelvét képező Orosz Párt fantomszervezet egyetlen képviselőjének „megvásárlásával”.

Szerbiában egyedül a Niš központi közigazgatási egységének számító Medijana önkormányzatát nem tudták ellenőrzésük alá vonni a haladók, az ő megfélemlítésüket is szolgálhatta a szégyenletes molinó kitűzése.

Vajon kinek a műve?

A niši diákok szerint a molinót a Szerb Haladó Párt (SNS) tagjai helyezték el a várkapu fölött, ami nyílt támadás mindazok ellen, akik mernek igazságot, szabadságot és igazmondást követelni. A molinó reggel jelent meg az erődítményen, ahonnan néhány órával később ellenzéki aktivisták és a diákok eltávolították.

A Niši Diákok Informális Csoportja közleményében leszögezi, hogy ez nem egyszerű szlogen, hanem „olcsó és veszélyes propaganda, amely démonizálni próbál mindenkit, aki nem hajlandó elfogadni a megaláztatást, a hallgatást és az igazságtalanságot”.

Szerintük a hatalom szemében mindenki, aki fellép az erőszak, a bűnözés és a korrupció ellen, és aki nem hajlandó elviselni a hazugságot, „nácivá válik”. A diákok hangsúlyozzák, hogy félelemkeltő, gyűlöletre építő kampány zajlik, amely a szólásszabadság és az emberi méltóság ellen irányul.

A második világháború óta először jelent meg horogkereszt Niš városában, méghozzá az erődítmény falán – alig egy kilométerre a hírhedt „Crveni krst” náci koncentrációs tábortól. A szerb törvények szerint az ilyen szimbólumok nyilvános használatáért büntetés jár, akár magánszemélyekről, akár szervezetről van szó.

„Niš városa a Bubanj kivégzőhely és a Crveni krst tábor révén különösen súlyos veszteségeket szenvedett el a náci megszállás idején. Ennek ellenére most, 2025-ben, az egyik leglátogatottabb városi helyszínen újra megjelent a megszállás és a gyűlölet szimbóluma” – olvasható a közleményben, amely szerint a transzparens kihelyezése mindössze egy nappal azután történt, hogy Vučić elnök ezt a jelszót újabb sértésként vetette be politikai ellenfeleivel szemben.

Az illetékes ügyészség szerint nem történt bűncselekmény

A diákok szerint a Szerb Haladó Párt niši szervezetének tagjai sietve legyártatták és helyeztették ki a molinót, rajta a horogkereszttel.

A neonáci és fasiszta szervezetek, illetve szimbólumok megjelenésének tilalmát szabályozó törvény értelmében a magánszemélyek Szerbiában 5.000-től 50.000 dinárig (42 eurótól 420 euróig) terjedő pénzbírsággal sújthatók, a jogi személyekre pedig akár egymillió dináros (kb. 8–8,5 ezer eurós) büntetés is kiszabható a jelképek gyártásáért, sokszorosításáért és raktározásáért.

A molinót valakinek meg kellett terveznie, le kellett gyártatnia és el kellett szállítania az erődítményhez, majd ott rögzítenie kellett, amiből az következik, hogy bűnszervezetben elkövetett cselekményről van szó.

Az illetékes ügyészség szerint azonban nem történt bűncselekmény, ők úgy értelmezik a törvényt, hogy csak szabálysértésről van szó. Ennek felderítése a kommunális rendőrség feladata lenne – ők viszont azt állítják, hogy a bejelentés nyomán kiérkező járőr nem találta a molinót a helyszínen, viszont ők csak akkor járhatnak el, ha „tetten érik a szabálysértést”.

Pár nappal korábban egy másik horogkereszt is megjelent az erőd falán, amit azonnal eltávolítottak a közterület-fenntartók.

Akkor Dragoslav Pavlović, polgármester úgy nyilatkozott: „Niš megszenvedte a náci ideológia rémtetteit, a falakon megjelent jelképek pedig civilizációellenes cselekedetek. Ez a gyűlölet üzenete, aminek nincs helye közöttünk. Eltávolítjuk ezeket a szimbólumokat a falakról, de fontosabb, hogy az emberek fejéből is eltűnjenek.”

Hasonló szimbólumokat észleltek a Tiszti Kaszinó mellett és a Nišava partján is – ezeket szintén eltávolították. A mostanit pedig ma reggel szedték le az ellenzéki aktivisták és diákok.

Vajon a csalással hatalomra jutott Pavlović korábbi szavai óta megváltozott valami a polgármesteri értékrenden belül?