Török Visegrádi Négyek Budapesten: miért jó ez nekünk?

Végelláthatatlan autókonvojok, lezárt Andrássy út, delegációktól hangos Várkert bazár: a héten a türk világ vezetői Budapestre látogattak. Ha a nemzetközi figyelem kevésbé, de ezen államok médiája árgus szemekkel nézte, mi történik Magyarországon, mit fogadnak el az ide látogató államfők. Kicsit úgy tűnt, hogy Magyarország újfent a türk világ központja lett; legutóbb ilyenben Attila idején volt része a Kárpát-medencének, feltéve persze, ha elfogadjuk a török vélekedést, hogy Attila bizony egy volt közülük.

Török Visegrádi Négyek, akik ötök

A Türk Államok Szervezete (TÁSZ) voltaképp egy török Visegrádi Négyek: egy kormányközi szervezet, amely egyeztető fórumként szolgál az öt tagállam és a megfigyelők számára. Rendelkezik egy isztambuli titkársággal, amely egy impozáns épületben található – a kíváncsi magyar turisták a Nagybazár és a Kék mecset között meg is találhatják.

Voltaképp ez a szervezet a TÁSZ motorja; ezen kívül az államfők és a külügyminiszterek tanácsa szolgál egyeztető fórumként, amelyek azonban inkább a külsőségek és egyetértés színterei.

A csúcstalálkozókat a nemzeti delegációk végeláthatatlan, olykor több napig tartó vitái előzik meg, s ezek nagy nehezen izzadják ki azokat a nyilatkozatokat vagy dokumentumokat, amelyeket aztán a találkozók végével az államfők aláírnak.

A magyar delegáció a TÁSZ informális csúcstalálkozóján (Forrás: Facebook, Orbán Viktor)

Így a Budapesti Nyilatkozat – melyet Magyarország megfigyelői státusza miatt nem írhat alá -, tartalmazza az előző időszak eredményeit, kijelöl, megerősít néhány fejlődési irányt és megfogalmaz néhány országspecifikus tételt, amelyet sikerült valamely delegációnak össztörök minimumként kiharcolnia.

A budapesti találkozó másik fontos dokumentuma az Afganisztánról elfogadott nyilatkozat is. Ezeket áttekintve látható, hogy minden tagállam igyekszik a saját érdekeit képviselni.

Noha úgy tűnhet, hogy Törökország a domináns állam – gazdasági ereje, presztízse, s a tény, hogy a szervezet tagjainak kb. 170 milliós lakosságából minden második ember törökországi -, valójában kiegyensúlyozottabbak az erőviszonyok. Minden állam annyit vehet ki és nyerhet a TÁSZ-ból, amennyit belerak.

A Szovjetunió árvái

A szervezethez vezető utat az 1990-es évek elején, a Szovjetunió összeomlása miatt Törökország indította el a különböző türk államok vezetőinek összeterelésével, a későbbiekben ez a folyamat megindult az önjáró intézményesülés útján.

A különböző türk államok megértették, hogy az orosz és kínai szomszédság árnyékában érdemes összefogni. A Türk Tanácsot létrehozó, 2009-ben elfogadott Nahcsiváni Szerződést maga az akkori kazah államfő, Nurszultan Nazarbajev javasolta.

Azóta ez a türk együttműködés egyre jelentősebbé vált: az eredeti négy (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Törökország) aláíróihoz 2019-ben csatlakozott Üzbegisztán teljes jogú tagként, 2018-ban pedig Magyarország lett megfigyelő. Rajta kívül még Türkmenisztán és az Észak-Ciprusi Török Köztársaság nyerte el a megfigyelő státuszt.

Az előbbiek kevésbé aktívak, az utóbbiak pedig nem kevés diplomáciai kihívást jelentenek, ugyanis Törökországon kívül senki nem ismeri el őket. A budapesti találkozóra sem jött el az észak-ciprusi vezető, amivel a magyar kormányzat elkerülte a potenciális uniós kritikát.

A ceremoniális találkozó presztízsén túlmenően a bilaterális találkozók adták meg a csúcsnak a jelentőségét. A türk államok, s főleg a közép-ázsiaiak gyorsan növekvő lakossággal és jelentős gazdasági potenciállal rendelkeznek (éves szinten 5 százalékos bővülést produkálnak), amihez egy külpolitikai nyitás is társul, főleg Üzbegisztán esetében.

Az ezeken a piacokon való megjelenést pedig jelentős mértékben megkönnyítik ezek a találkozók, illetve ezek örve alatt folytatott megbeszélések, ahol nemcsak a magyar kormány és az ide látogató külföldi vezetők és miniszterek vesznek részt, hanem magyar vállalatoknak is lehetőségük nyílik az egyeztetésre.

Akiknek Magyarország nyugatnak számít

A politikai támogatások pedig mindig jól jönnek. Ezeken pedig megjelent az OTP, a nagy magyar energetikai vállalatok, a BDPST Group, de a 4iG is, amely úgy tűnik, Kazahsztánban is terjeszkedne.

Ezekkel az országokkal a kétoldalú kapcsolatok kifejezetten értékesek lehetnek különösen egy tízmilliós, tengeri kijárat nélküli közép-európai ország számára. A kereskedelem volumene a közép-ázsiaikkal még alacsony, Törökország alig több, mint a magyar külkereskedelem egy százalékát adja, de folyamatos a bővülés; a magyar vállalatok meg ezekre a piacokra belépve erősödhetnek.

Balról Ilham Alijev (Ilham Heydər oğlu Əliyev) azeri elnök, aki 2003 óta tölti be ezt a tisztséget, édesapja, Heydər Əliyev utódjaként, jobbról Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki 2010 óta tölti be ezt a tisztséget (Forrás: Facebook, Orbán Viktor)

Az előző években Azerbajdzsánban kőolajmezőbe ruházott be a Mol, földgázmezőbe az MVM. Az azeri és a török gáz megjelent a magyar energiapiacon – igaz, ennek mennyisége elég korlátozott. Az OTP üzbég bankot vásárolt, mára az ország egyik legkedveltebb bankjává vált.

Kedden a kétoldalú találkozó keretében Magyarország és Üzbegisztán kiemelt stratégiai partnerséget kötött, számos egyezményt aláírtak, s abban is megegyeztek, hogy az MVM részt vesz majd az üzbég atomerőműépítésben – úgy tűnik a magyar technológia kifejezetten értékes lehet az amúgy vizekben szegény közép-ázsiai ország számára.

Nem meglepő, hogy a magyar vízgazdálkodási vállalatok nemcsak a régióban, de Azerbajdzsánban is keresettek.

A korábbi kétoldalú együttműködések eredményeképp jött létre a Burgonyakutató Intézet Üzbegisztánban, vagy indult el az Aszálymegelőző Intézet létrehozása szervesen kapcsolódva a TÁSZ-hoz: ez nemcsak Magyarország hírnevét öregbíti a régióban, de értékes tapasztalatokat is hoz a konyhára.

A találkozóval nemcsak aprópénzre válható üzleti lehetőségek nyílnak meg Magyarország számára, hanem sikerült növelni a presztízst is.

A türk államokban jellemzően a magyarokra testvérként gondolnak, sokan a magyarokat a hunok leszármazottainak tekintik, arról nem is beszélve, hogy sok kazah a Madjar törzshöz tartozik, amiről sokan úgy vélik, hogy rokonai a Kárpát-medencében élő magyaroknak.

Ha ezt nem is osztja mindenki, de azt igen, hogy van kipcsak vér Magyarországon: a 13. században letelepedett kunokat a kazahok ugyanis kipcsaknak hívják, s a felmenőik között tartják számon.

A magyarság tehát testvérnép, Magyarország kapu Nyugatra, ahova szívesen jönnek – nem véletlenül ezt próbálta megragadni a rendezvény szlogenje is: „Kelet találkozik a Nyugattal.”