Kiábrándító az Eurovízió 2025 balkáni mérlege

A 2024-es sikeres horvát szereplés után – emlékezzünk csak Baby Lasagna második helyére – az idei verseny a Balkán számára lesújtó eredményt hozott: a világ egyik legnagyobb giccsparádéjának tekinthető fesztivál svájci döntőjébe mindössze két ország jutott be a térségből.

Ez a két ország Albánia és Görögország, Klavdia képviselte a görögöket, míg Albánia színeiben a Shkodra Elektronike nevű duó lépett színpadra – ők azonban valójában Olaszországban élő albán emigránsok.

És ennyi. De mi történt a többiekkel? – teszi fel a kérdést a Courrier des Balkans, amely nem érti, hogy hová tűnt a régió megszokott energiája, excentrikussága és provokatív lendülete.

A politikai, gazdasági és kulturális feszültségek egyaránt érezhetők a produkciók mögött – és egyre világosabb: a Balkán már nem az a kreatív örvény, amely egykor volt. Legalábbis nem az idén.

Versenyképes előadókat kerestek

Az okokat lehet kutatgatni, viszont az teljesen világos, hogy a balkáni részvétel 2025-ben minden eddiginél – hogy is mondjuk – korlátozottabb volt.

Koszovó még mindig nem vehet részt az Eurovízión, mivel nem tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának (EBU), Törökország pedig már 2013 óta bojkottálja a versenyt, tiltakozásul a „Big Five” országok – azaz Olaszország, Spanyolország, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – automatikus döntőbe jutása ellen.

A többiek – Bulgária, Észak-Macedónia, Románia, Moldova – inkább a pénztárcájukat nézték. A részvétel ugyanis jelentős anyagi hozzájárulást igényel az EBU irányába, ezért az említett országok közül több úgy döntött, hogy nem vállalja a kiadásokat, különösen annak fényében, hogy döntős szereplésük sem biztosított, ha nem találnának versenyképes előadót.

Moldovában például még nemzeti válogatót is tartottak, de végül senkit nem küldtek ki Bázelbe. Bosznia-Hercegovina pedig már közel egy évtizede hiányzik a színről, elsősorban az állami televízió, a BHRT adósságai miatt.

A két utolsó bástya: Albánia és Görögország

Ami a döntőbe jutott két balkáni szereplőt illeti, egyikük sem vitte el Svájcba a Balkán megszokott „őrületét”. Görögországot Klavdia képviselte Csillagpor (Asteromáta) című dalával, amelyben a pontuszi görög menekültek történetét dolgozta fel saját élményei alapján.

A görög Klavdia a 6-dik lett a 69-dik Eurovíziós Dalfesztiválon, amihez az Eurovision ERT a Facebookon gratulált

A produkciót a közönség és a kritikusok egyaránt méltatták, kiemelve Klavdia vokális teljesítményét és a dal mély érzelmi tartalmát. A döntőben Görögország a 17-dik fellépőként szerepelt, és végül a 6-dik helyen végzett, ami az ország egyik legjobb eredménye az elmúlt években.

Albánia esetében a Shkodra Elektronike Túz című dala a „bevándorló pop” friss, elektronikus vonalát képviselte, és a produkció formailag is figyelemre méltó. A duó emigránsként tevékenykedik Olaszországban, és daluk kilóg a mezőnyből – jó értelemben.

Önmagukhoz képest így igen jól szerepeltek az albánok is, az albán Shkodra Elektronike duó a „Tűz” (Zjerm) című dalával a 8-dik helyen végzett, ez az eredmény jelentős sikernek számít Albánia számára, hiszen az ország történetében ez a második legjobb helyezés az Eurovízió történetében.

Más nem jutott a döntőbe a Balkánról

A többi balkáni induló jellemzően melankolikus, lassú és túlságosan belső fókuszú dalokkal próbálkozott – messze attól a kreatív őrülettől, amit például Rambo Amadeus 2012-es Euro Neuro-ja jelentett, vagy Konstrakta 2022-es performansza In corpore sano című dalával.

Szlovéniában például a rendszerint politikai paródiáiról ismert Klemen Slakonja ezúttal egy megható balladával jelentkezett, amelyet felesége súlyos betegségéről írt. A dal őszinte volt, de az elődöntőben elbukott – az őszinteséget még az Eurovízió sem díjazza.

Az albán Shkodra Elektronike duó „Tűz” (Zjerm) című dalával a nyolcadik lett (Forrás: Instagram, Shkodra Elektronike)

Montenegróban a 2013-ban rappet éneklő Nina Žižić most egy drámai balladával próbálkozott (Dobrodošli), ami már a dalcím alapján is visszafogottabb hangvételt sejtet. A versenyszellem mintha kifogyott volna a térségből.

Szerbiát az önmagát „vranjei csodahangként” emlegető Princ képviselte Mila című dalával – a túldíszített, giccses produkció azonban nem talált értő közönségre.

Horvát visszaesés

A legnagyobb kontraszt talán Horvátországé: amely a tavalyi 2-dik hely után idén a döntőbe sem került be, pedig a horvát előadó még „Az arcod ismerősnek hangzik” (Tvoje lice zvuči poznato) furcsa című zenei utánozós versenyből is kiszállt, hogy jobban felkészülhessen az eurovíziós dalversenyre.

Kapcsolódó cikk

A horvátoknak a hétvégén nem sikerült győzni az Eurovízión

Marko Bošnjakról van szó, aki a Mérgező torta (Poison Cake) című, sötét esztétikájú dalával indult, de nem tudta megismételni Baby Lasagna tavalyi teljesítményét.

A horvát konzervatívok közben botrányt kiáltottak, sőt sátánizmussal és istenkáromlással is megvádolták az előadót videoklipjének éppen sötét esztétikája miatt, amelyben egy kígyóval a nyakában tekereg.

Egyesek még bojkottra is felszólítottak, ami végül Bošnjak korai kieséséhez vezetett.

Az előadó azonban így is történelmet írt: ő volt az első nyíltan meleg horvát jelölt, aki elindult az Eurovízión.