Mindenki követelődzik, a köztévé lassan megy a lecsóba?

A szerbiai állami televízió (RTS) vezetése pénteken, április 18-án büntetőfeljelentést tett ismeretlen elkövetők ellen, akik április 14-e óta fizikai blokád alá vonták az RTS több helyszínét Belgrádban – köztük a Takovska és Aberdareva utcai épületeket, valamint a Košutnjakban található létesítményeket. Az RTS blokádját Aleksandar Vučić szerb államfő is elítélte, aki több alkalommal is hevesen bírálta a közszolgálati televíziót, amiért az beszámolt a hónapok óta tartó szerbiai kormányellenes tüntetésekről.

A tévé vezetése a bírósághoz fordult

A köztelevízió közleménye szerint ez a blokád súlyosan akadályozza az alkalmazottak, különösen a technikai személyzet munkáját, és ezzel ellehetetleníti a televíziós műsorkészítést.

A közleményben arról is beszámolnak, hogy a dolgozók csak rendőri védelem mellett tudnak bejutni munkahelyükre, miközben verbális és fizikai inzultusok – szidalmazás, köpdösés, lökdösés – érik őket.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy ismeretlenek nyilvánosságra hozták három szerkesztő telefonszámát a közösségi médiában, valamint körözési plakátokat készítettek és terjesztettek több újságíróról, ezzel közvetlen veszélybe sodorva az életüket és biztonságukat.

Kapcsolódó cikk

Feszült a helyzet a köztelevízió körül Belgrádban

Az RTS vezetősége felszólította az illetékes hatóságokat, hogy azonosítsák az elkövetőket, és haladéktalanul indítsanak ellenük büntetőeljárást. Emellett a nemzetközi intézmények beavatkozását is kérték az ügyben.

Külön említést érdemel a belgrádi Színművészeti Kar (FDU) hallgatóinak reakciója, akik ironikusan „sok sikert kívántak” az RTS-nek a bírósági eljáráshoz. Mint fogalmaztak, ők „már hatodik hónapja várják” a jogi következményeket, utalva arra, hogy tiltakozásuk és az oktatási intézmények blokádja már fél éve tart.

A helyzet egyre súlyosbodik, s nemcsak a közmédia, hanem a szerbiai nyilvánosság és a demokratikus intézmények – ha vannak ilyen a mostani Szerbiában – működésének alapjait is próbára teszi.

Mit követel az RTS vezetése?

A Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) vezetősége felszólította az egyetemi hallgatókat, hogy azonnal szüntessék meg a közszolgálati média épületeinek blokádját, a történteket pedig úgy értékelte, hogy az egyetlen cél a médium működésének ellehetetlenítése.

– A közmédia létesítményeinek blokádja, valamint az ott dolgozók munkájának megakadályozása megengedhetetlen nyomásgyakorlás egy olyan médiumra, amelybe a polgárok évek óta a legnagyobb bizalmat fektetik

– áll az RTS hivatalos közleményében, amelynek ez a pontja valószínűleg köszönő viszonyban sincs a valósággal.

A vezetőség a diákok akcióját „erőszakosnak és jogellenesnek” minősítette, és felhívta a figyelmet arra, hogy az akció élesen szembemegy a hallgatók korábbi, „a jogállamiság és a törvényesség” melletti elkötelezettségével, amelyet az úgynevezett „niši ediktumban” hirdettek meg.

Ugyanezen a napon az RTS munkavállalói közgyűlést (zbor) tartottak, ahol határozott követeléseket fogalmaztak meg: lemondásra szólították fel azokat a szerkesztőket és újságírókat, akik – szerintük – megszegték a médiaszabályozást és az újságírói etikai kódexet azáltal, hogy valótlanságokat terjesztettek és sértő állításokat tettek a kollégáikra, a diákokra és más állampolgárokra.

Mit követelnek az alkalmazottak

Az RTS munkatársainak gyűlése 2025. április 19-én tartott ülésén négy határozott követelést intézett a közszolgálati média vezetőségéhez.

• Az alkalmazottak azonnali útmutatás kérnek a blokád idejére, és megjegyezték, hogy amennyiben rövid időn belül nem kapnak választ – akkor a közlemény első pontja szerint úgy tekintik, hogy a vezetőség visszavonult, és „képtelen ellátni a közszolgálati média irányítását”.
• A dolgozók második követelése szerint: „mondjanak le azok a szerkesztők és újságírók, akik megsértették a médiatörvényeket és az újságírói etikai kódexet, amikor megengedték maguknak, hogy a Dnevnik 2 (központi híradó) és más hírösszefoglalók során valótlanságokat és sértéseket közöljenek kollégáik, a hallgatók és más állampolgárok rovására. A lemondás követelésének másik indoka az általános felelősség, amely minden szerbiai állampolgárt érint: hiteltelen és cenzúrázott információkkal lettek ellátva, ami méltatlan bármely közszolgálati médiumhoz.
• A harmadik követelés, a valósághű tudósításhoz való jog visszaállítása, amelyre a független munkavégzéshez, és a rendes feladatok professzionális ellátásához van szükség, mert ezek jelenleg veszélybe kerültek. Haladéktalanul meg kell változtatni az RTS hírműsorainak szerkesztési koncepcióját, és biztosítani kell a törvényekkel és az újságírói etikai normákkal összhangban álló, professzionális tájékoztatást. Ez magában foglalja minden olyan aktuális esemény bemutatását, amely közérdeklődésre tart számot (annak következtében, hogy az RTS nem tudósított a március 15-i diáktüntetésről, a köztelevízió archívuma maradandóan hiányos lesz, így a jövőben kollégáink kénytelenek lesznek más médiumok dokumentációjára támaszkodni). Ez a követelmény az összes információs műsorra vonatkozik. A jelenlegi tudósítási gyakorlat miatt az RTS dolgozóinak többsége gyakorlatilag egy felelőtlen kisebbség túszává vált.
• Végezetül a negyedik követelés így hangzik: „Azonnal fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy külsős újságírókat és technikusokat küldenek magas kockázatú feladatokra, például tüntetésekről és nagygyűlésekről való tudósításra. A kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetük semmilyen körülmények között nem ad alapot az ilyen mértékű visszaélésekre”

Mit követelnek a diákok?

A tiltakozást hétfő este indították el a hallgatók, amikor váratlanul blokád alá vonták az RTS belvárosi székházát, valamint a Košutnjakban található nagy komplexumot Belgrád Čukarica kerületében, illetve a Vajdasági RTV újvidéki épületét.

Kapcsolódó cikk

A szerb közszolgálati televízió improvizált stúdióból sugároz

A közösségi médiában a tiltakozók azzal indokolták lépésüket, hogy „a közszolgálati média mindenki ellen dolgozik”, és úgy vélik, hogy mivel az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) nem látja el feladatát, nincs senki, aki megfékezhetné az RTS-t.

Követeléseik szerint a tiltakozás addig tart, „amíg új pályázatot nem írnak ki a REM tagjainak megválasztására, vagy amíg az RTS meg nem szűnik.”

A Színművészeti Egyetem hallgatói rövidfilmet is készítettek a blokádról, amelyben bemutatják akciójuk okait és céljait.

Egyik fő bírálatuk, hogy a közmédia nem tudósított a diákbiciklisták strasbourgi meneteléséről – arról az akcióról, amelynek célállomása az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bíróságának székhelye volt.

Ezzel szemben az RTS közleménye szerint ez az állítás nem állja meg a helyét: a közszolgálati média, különösen a nagy nézettségű Dnevnik 2 híradóban, beszámolt az eseményről, felhasználva a diákok által biztosított felvételeket és nyilatkozatokat, amelyeket a médiának szánt csatornákon keresztül tettek elérhetővé.

RTS mélyen veszteségesen működik

A Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) éves bevételei egy, a hatalomhoz közeli, rendkívül sikeres vállalattal vetekednek – a közszolgálati médium azonban éveken át tartó működése során súlyos veszteségeket halmozott fel.

A hivatalos pénzügyi adatok szerint 2024-ben az RTS bevételei elérték a 134 millió eurót, de az évet mégis mintegy 2,6 millió eurós veszteséggel zárta. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a következő években közel 12 millió euró értékű hitelt kell törleszteni.

Noha az RTS rendelkezik mindazokkal a feltételekkel, amelyek egy pénzügyileg stabil és közérdekű médium működtetéséhez szükségesek, sem szakmai, sem gazdasági szempontból nem tud eleget tenni feladatainak. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a közmédia nem a polgárok, hanem a hatalom szócsöveként funkcionál – a pénzügyi mutatók pedig csak tovább erősítik ezt a képet.

A 2025-ös év sem indult jobban: a közmédia jelentős adósságállománnyal néz szembe. A Pénzügyminisztériumtól kapott hitel egy éven belül esedékes része 1.372.148.000 dinár, vagyis közel 11,7 millió euró. A hitel célja az volt, hogy pótolja a költségvetési finanszírozás megszűnése utáni hiányt, amikor az RTS áttért az előfizetési díjakból és műsorsugárzási adókból származó bevételekre.

Az RTS ezenfelül az Intesa Banknál is eladósodott 65.821.000 dinár (kb. 500.000 euró) összegben, valamint fennáll egy hosszú távú lízingkötelezettsége is, 21.058.000 dinár (kb. 180.000 euró) értékben.

A közmédia bevételei több forrásból származnak: a polgárok által fizetett előfizetési díjakból 2024-ben 11,2 milliárd dinár (kb. 95,8 millió euró) folyt be, míg a reklámbevételek meghaladták a 28 millió eurót.

Komoly problémát jelent az is, hogy az RTS alkalmazottainak száma igen magas – összesen 2.428 főt foglalkoztat. A bérköltségek (mintegy 40 millió euró) adók és járulékok levonása után azt mutatják, hogy az átlagfizetés nagyjából 135.000 dinárt (kb. 1.150 euró) tesz ki.

Ehhez társulnak a szerződéses munkavégzés költségei is, amelyekről keveset tudni, de a nyilvános adatok szerint 2024-ben 567.930.000 dinárt (kb. 4,8 millió eurót) fordítottak tiszteletdíjakra és egyéb szerződéses megbízásokra. Ezenfelül a részmunkaidős foglalkoztatás költségei elérték a 128 millió dinárt (kb. 1,1 millió eurót).

A költségvetést jelentősen terhelik a „nem anyagi jellegű kiadások” is, amelyek tavaly 1.202.377.000 dinárt (kb. 10,2 millió eurót) tettek ki. Ezek között a legnagyobb tételek: SOKOJ-jogdíjak (kb. 2,8 millió euró), takarítási költségek (970.000 euró), használati díjak (1,4 millió euró) és egyéb szolgáltatások.

A legnagyobb költségtételt azonban a műsorgyártási szolgáltatások jelentik: ezek értéke 2024-ben 5.283.294.000 dinár, vagyis körülbelül 45,1 millió euró volt. Ebből a legtöbb pénz – 2.712.190.000 dinár (23,1 millió euró) – sportközvetítésekre ment el, mint például az olimpiai játékok, az UEFA Bajnokok Ligája, az Európa Liga, a Konferencia Liga vagy a labdarúgó-Európa-bajnokság közvetítési jogai.

Az EU figyelemmel kíséri az RTS-blokádot

Marta Kos, az Európai Unió bővítési biztosa nyilatkozatot tett közzé a szerbiai politikai és társadalmi helyzetről, különös tekintettel a Radio-televizija Srbije (RTS) körüli eseményekre. Kijelentette, hogy az Európai Unió szoros figyelemmel kíséri a fejleményeket, és felszólította az érintett feleket a további feszültségek kerülésére.

Kos rámutatott, hogy Szerbiának növelnie kell az erőfeszítéseit a korrupció elleni küzdelemben, valamint előre kell lépnie a jogállamiság megerősítésében, hogy kiléphessen a politikai zsákutcából, és csökkenteni tudja a társadalmi megosztottságot.

– A jelenlegi helyzetből csakis konstruktív párbeszéd és a demokratikus szellem tiszteletben tartása révén lehet kiutat találni

– fogalmazott az uniós bővítési biztos, aki az RTS körüli blokád kapcsán hangsúlyozta, hogy az Európai Unió figyelemmel kíséri a nemzeti közszolgálati műsorszolgáltató, az RTS blokádját.

Szerinte a közmédia felelőssége, hogy a közérdeket szolgálja, teret adjon minden legitim véleménynek, és biztosítsa, hogy az újságírók szabadon, bármiféle nyomásgyakorlástól mentesen végezhessék munkájukat.

A biztos kiemelte, hogy a közmédia pluralizmusának erősítése, valamint az Elektronikus Médiumok Szabályozó Testületének (REM) átlátható és inkluzív módon történő megválasztása elengedhetetlen részei a demokratikus reformoknak. Hangsúlyozta, hogy „ezek a reformok kulcsfontosságúak Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatának.”

Végezetül Marta Kos bejelentette, hogy az Európai Unió kész támogatást nyújtani Szerbiának ebben a törekvésében, és tervei szerint még ebben a hónapban Belgrádba látogat, hogy személyesen is egyeztessen a kérdéses ügyekről.