Kizárták a „blokádoló” hallgatókat a főiskoláról

Míg Újvidéken és Belgrádban tömegesen tartják blokád alatt az egyetemi hallgatók az intézményeket, amelyekben tanulnak, addig Szabadkán az egyetemeken és főiskolákon előfordul, hogy mindössze a tanulók tíz százaléka vesz részt aktívan az egyetemisták harcában.

Nincs könnyű dolguk, mondhatnánk, hisz felmerül a kérdés, miért ennyire passzív és érdektelen a többi, ami azt a hatást kelti, az észak-bácskai városban csak egy maroknyi tanulót érdekel az, milyen is lesz az ország jövője, a többieknek megfelelnek a mostani állapotok, és szeretnének visszatérni a nyugalmas mindennapokhoz.

Feszültségek a Műszaki Szakfőiskolán

A szabadkai Műszaki Szakfőiskola január végén csatlakozott az egyetemista blokádokhoz. Az első szavazáson, vagyis plénumon, amit tavaly december végén tartottak, nem szavazta meg a többség a blokádot, így itt még lement a januári vizsgaidőszak, majd csak ezt követően álltak be a sorba.

Ekkor már a szabadkai Közgazdasági Kar több mint egy hónapja blokádban volt. Február elseje óta tehát nincs tanítás a főiskolán, a hallgatók véleményét és akaratát pedig megtámogatta a vezetőség is.

Ahogy dr. Fürstner Igor igazgató fogalmazott, akkor úgy érezték, itt a megfelelő pillanat, hogy a hallgatóik mögé álljanak. Annak ellenére, hogy az iskolának mintegy 680 hallgatója van, s ezeknek kevesebb, mint fele vett részt a blokádról szóló állásfoglaláson, s mintegy 230-an szavaztak mellette.

Mi történt április 14-én?

Miután február 1-jén blokádot hirdettek, a főiskola hallgatói még kulcsot is kaptak az intézményhez, és a riasztó kódját is tudták. Ennek az intézménynek nincs éjjel-nappali portaszolgálata, így a tanulók akkor is nyugodtan jöhettek-mehettek, amikor rajtuk kívül nem volt az intézményben senki.

Mindezt a vezetőséggel való megbeszélés útján, mindenféle konfliktus nélkül. Nem is történt semmilyen incidens, nem éltek vissza vele a hallgatók. Az intézményben készítették a transzparenseiket, itt tárolták azokat és vitték magukkal akkor, amikor azokra szükség volt.

Mindez zavartalanul működött április 14-ig, amikor összeült a főiskola Tantestülete, és – mint a hallgatók állítják – a blokádot tartó egyetemistákkal való konzultáció nélkül a tanárok és a nem oktató személyzet arról határozott többséggel, hogy az oktatásnak folytatódnia kell. Hogy pontosan miért, arról dr. Fürstner Igor, az intézmény igazgatója nyilatkozott a sajtónak.

dr. Fürstner Igor: Vannak kollégák, akiknek egzisztenciális problémáik vannak, mondta az igazgató (Fotó: Tómó Margaréta)

Fürstner szerint március 15-e volt a töréspont, ami után elkezdtek jönni a levelek.

– Hozott a kormány egy döntést, és megváltoztatta a rendeletet, ami alapján mi finanszírozva vagyunk, mert úgy gondolták, hogy az oktatók nem végzik a munkát, ezért nem jár nekik pénz sem. Az oktatók számára 25 százalékos bért fizettek, márciustól pedig 12,5 százalékos fizetést kaptak. Itt most már nem is az a lényeg, hogy én mit gondolok valamiről, hanem vannak kollégák, akiknek egzisztenciális problémáik vannak

– szögezte le az igazgató, aki egyébként az egyetlen intézményvezető, aki végig nyíltan kommunikált az egyetemistákkal és a sajtóval is, még akkor is, amikor kedden tüntetés alakult ki az intézmény előtt.

A legnagyobb fejtörést az okozta, hogy kaptak egy végzést egy rendkívüli tanfelügyelői ellenőrzésről, amelyben bizonyos dokumentációt követeltek arról, hogy mit csináltak az elmúlt hónapokban.

A gondot az okozza, hogy a főiskolák nem ugyanarra jogosulta, mint az egyetemek, vagyis ők csak oktatással foglalkozhatnak, az pedig nem valósul meg, vagyis tulajdonképpen illegálisan működnek. Nyolcnapos határidőt kaptak, hogy erről nyilatkozzanak.

– Mindenkit összehívtam, és titkos szavazáson, ahol a 38-ból 28-an voltunk jelen, 23-an arra szavaztak, hogy legyen oktatás.

Fürstner elmondta, hogy kedden, az első tanítási napon az ő óráján 30-an voltak, de egész nap több mint száz hallgató fordult meg az órákon.

A zárcsere

Miután kiderült, hogy az oktatás folytatásáról döntött a tantestület, és erről valamilyen ok miatt a diákparlament képviselője nem tájékoztatta a blokádban lévő hallgatókat, ők az igazgatónak szegezték a kérdést: tudja-e, mi a következő lépés? Fürstner hiába kérdezte, mi az, ők nem árulták el.

Ekkor érezte úgy, hogy nem tudja majd biztosítani sem az intézmény, sem az épület, az ott dolgozók és a tanulók biztonságát sem. Ezért cserélték le a zárat, így a blokádot tartó egyetemisták nem tudtak bemenni az épületbe.

Az egyetemi hallgatók kedden délutánra hirdettek tüntetést az intézmény elé. A középiskolások egyébként erre a napra szervezett tüntető menetének útvonala is megváltozott emiatt, és támogatásukról biztosították az egyetemistákat. A helyszínen ott volt az intézmény igazgatója is. Az egyetemisták a kulcsot követelték, amiről az igazgató azt állította, nem rendelkezik vele.

Az egyetemi hallgatók közül mindenki igennel szavazott (Fotó: Tómó Margaréta)

Mintegy tizenöt perces várakozást követően, miután több alkalommal is kérték az intézmény kulcsait, az egyetemisták úgy határoztak, hogy ott a helyszínen, nyilvános plénumon döntenek majd arról, hogy 24 órás fizikai blokád alá vonják-e az intézményt vagy sem.

Az egyetemi hallgatók közül mindenki igennel szavazott, de meg kell állapítani, hogy köztük voltak a Közgazdasági Kar, az Óvó- és Edzőképző Főiskola, az Építőmérnöki Kar hallgatói is, összesen mintegy 60-80-an, vagyis a Műszaki Szakfőiskola tanulói legfeljebb harmincan lehettek. Az intézménynek valamivel több mint 680 tanulója van.

Éjszaka az épület bejáratánál

A szavazást követően az egyetemisták és néhány polgár az éjszakát a bejáratnál töltötték. A polgárok adományokat, takarókat, enni-innivalót hoztak nekik. A hallgatók arra kértek mindenkit, hogy reggel fél hétre jöjjenek az intézmény elé, mert várhatóan a rendőrség megpróbálja majd szétverni a blokádot.

Nem történt semmi. Néhány rendőr ott volt egy furgonnal, de feszültség nem volt. Az egyetemisták kávéval kínálták őket. Meg kell jegyezni: mindaz, hogy ez így alakult, vagyis feszültség nélkül, annak köszönhető, hogy reggel, a munkaidő kezdetén a Szakfőiskola egyetlen egy alkalmazottja sem jelent meg a munkahelyén.

Ez pedig nyilván az igazgatónak köszönhető. A közösségi oldalakon közzétették, hogy a minisztériummal való konzultációt követően on-line formában tartják meg az oktatást szerdán, a továbbiakról pedig délután döntenek. Az egyetemisták 18 óráig tartják a blokádot, akkor szavaznak majd újra a további akciókról.

A blokád kihirdetését követően az intézmény igazgatója azt mondta, sajnálja, hogy fizikai blokádot hirdettek, s arra kéri a hallgatókat, mielőbb üljenek le, szervezzenek egy szavazást, ahol minden hallgató elmondhatja a véleményét arról, hogy támogatja-e a blokádot vagy sem,” hangsúlyozta az igazgató, majd hozzátette: „Tiszteletben kell tartanunk a hallgatók és az itt dolgozók többségi akaratát is.”

A kisebbség akarata a többség felett?

A tudósítás végigolvasva az a benyomása lehet az olvasónak, hogy itt a többségnek valóban semmi baja a rendszerrel, hiszen nem lázadnak, vagy a tiltakozás más formáját választják. Az is lehet egy következtetés, hogy az egyetemisták cserben hagyták egymást, de a polgárok is cserben hagyták az egyetemistákat.

Az igazgató és a diákok (Fotó: Tómó Margaréta)

Közben azt is gondolhatjuk, hogy az egyetemisták túlzásba vitték a dolgot, hiszen mióta normális az, hogy egy diáknak van kulcsa egy oktatási intézményhez, s ha azt nem kapja meg, elfoglalja azt?

Miért harcolnak csak maroknyian, és miért nem voltak tömegesen a főiskola épülete előtt a fiatalok és a polgárok? Úgy tűnik, egyre nagyobb a szakadék a blokádot tartó egyetemisták és az átlagpolgár között – aki, meg kell jegyezni, továbbra sem ért egyet a rendszerrel és csalódott mindenben.

Úgy tűnik a tüntetésekben is, és abban is, ha valamiben nem ért egyet az egyetemistákkal, Ćaci lesz belőle. De miért ne követelhetnék az egyetemisták egy intézmény kulcsait, ha a hatalom továbbra sem teljesíti a követeléseket, s minden lépésével csak megalázza és semmibe veszi őket?