Pásztor: a VMSZ megőrizte önállóságát és függetlenségét

Az elmúlt hetekben több név is felmerült a szerbiai sajtóban annak kapcsán, hogy vajon kit bíz meg Aleksandar Vučić a kormányalakítással. A tippek között szerepelt Ana Brnabić jelenlegi házelnök, Desko Nikitović, USA-ban élő üzletember, de felmerült Marko Đurić jelenlegi külügyminiszter neve is.

Az ellenzék dobhatta be Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének a nevét a potenciális kormányfőjelöltek közé, s ezt támaszthatta alá az elmúlt egy hónapban az a tény is, hogy Pásztor több interjút is adott az országos sajtónak – a Szerbiai Rádió és Televíziótól kezdve, Ljiljana Smajlovićon át a Politika napilapig.

Ez utóbbi lapban éppen hétfőn jelent meg egy nagyinterjú, amit a címoldalon kezdett a napilap. Pásztorból ugyan nem lett kormányfőjelölt, de továbbra is ő “a normalitás hangja”, legalábbis ez a VMSZ jelmondata néhány hónapja.

Nem látja a másik felet, amely kész lenne a párbeszédre

Pontosan látható, ki az, aki a párbeszéd, a feszültségek csökkentése, a munka és az intézmények gyakorlati működése mellett van, és ki az, aki csak beszél erről, erről nyilatkozott a Politika napilapnak adott interjújában a VMSZ elnöke.

Az interjút hétfőn közölte a lap, az pedig, hogy a kormányalakítással kit bíz meg az államfő, vasárnap este derült ki. Mondhatjuk azt is, hogy esetleg Pásztornak esélye volt arra, hogy megkapja a lehetősége a kormányalakításra, a kérdés az, hogy ha ez valós lett volna, akkor Pásztor beszállt volna-e a szinte biztos bukásba.

Pásztor szerint a VMSZ „az értelem hangja”, és a történtek ellenére is sikerült megőriznie az önállóságát és függetlenségét. A többit a képaláírásban nem fordítjuk, a cikk ugyanis tartalmazza Pásztor itt látható „helyzetértékelésének” többi részletét (Forrás: Politika)

Pásztor egyébként az elsők között tárgyalt a kormányalakításról Aleksandar Vučićtyal, s a találkozó során leszögezte, hogy a VMSZ ezúttal sem pályázik miniszteri székre – ezek szerint kormányfőire sem, csakis államtitkári posztot szeretnének, ahogy eddig is.

– A múlt hét végén nagy lehetőség nyílt arra, hogy minden parlamenti lista elmondja, hogyan látja a kiutat ebből a politikai és társadalmi válságból. Mi, a VMSZ részéről az elmúlt hetekben egyértelműen kimondtuk, hogy a párbeszéd hívei vagyunk, mindent a rendszer intézményein belül kell megoldani, az anarchia nem megoldás, és nem szabad az állam lebontása felé haladni

– mondta Pásztor a „Politika” napilapnak.

Hozzátette: sajnálatosnak tartja, hogy ez a lehetőség elszalasztásra került, mivel az ellenzék nem akart elmenni a megbeszélésekre Aleksandar Vučić szerb elnökhöz.

– Úgy gondolom, hogy így nehéz megoldani a válságot, mert a párbeszédhez két félre van szükség. Én nem látom azt a másik felet, amely kész lenne a párbeszédre

– mondta a VMSZ elnöke a Politikának.

Pásztor és a lincshangulat

Pásztor egyébként a párbeszéd mellett úgy tűnik másik opcióként csakis az “utcai erőszakot” látja, ahogy ő mondta: hogy az utcai erőszakkal ’oldjuk meg a problémát’, az nem megoldás.

– A VMSZ ezt nem tudja támogatni, és ezért azoknak kell vállalniuk a felelősséget, akik az intézmények fontosságáról beszélnek, miközben az erőszakot és az utcai tüntetéseket tekintik megoldásnak. Mi még mindig nem látjuk az ellenzék soraiban, hogy ki a vezető, mi a programjuk, és ha hatalomra kerülnének, miben különböznének a jelenlegi hatalomtól

– jelentette ki Pásztor.

A VMSZ elnöke egyébként továbbra is félrevezeti a nyilvánosságot, hiszen az utcai tüntetéseket nem az ellenzék szervezi, hanem az egyetemisták koordinálják, így nem is lehet az ellenzék azok vezetője, és programot nem kínálhat.

Kiemelte, hogy az ellenzéknek nincs programja, nincs vezetése és nincs víziója, és kizárólag abban látják a megoldást – Pásztor szavai szerint –, hogy “lincshangulatot keltenek azokkal szemben, akik egyszerűen csak normális életet szeretnének, és azt, hogy a gyerekeik iskolába járjanak.”

– Általános dolgokat hallunk, amelyekkel mindannyian egyetértünk – hogy a jogállamiságért, a korrupció elleni harcért, az intézmények működéséért küzdenek –, és ezt természetesen minden normális ember támogatná. Aztán két nappal később füstbombákat dobnak a parlamentben

– mondta Pásztor, ismét keverve a tényeket, hiszen a fenn felsorolt követelések az egyetemi hallgatók követelései elsősorban, a parlamenti cirkusz pedig egyes ellenzéki képviselők magánakciója volt.

A liberális erők Szerbiában és Magyarországon is külföldről hatolnak be

Pásztor szerint a liberális ellenzék Szerbiában és Magyarországon is ugyanabból az alapból táplálkozik: ezek külföldről finanszírozott erők, amelyek teljes mértékben ellenzik az önálló, szuverén, független politikát folytató államokat.

Hozzátette, hogy Szerbiában füstbombákat dobtak, és képviselők is megsérültek, néhányan súlyosan is, és senkit nem büntettek meg emiatt. Ezzel szemben Magyarországon az államfő 70 millió forint – mintegy 180 ezer euró – büntetést szabott ki hat képviselőre, akik nem is füstbombákat dobtak, csak fáklyát gyújtottak meg, amit szintén elítélendőnek tart.

– Azt akarom mondani, hogy nagyon hasonló dolog történt a két parlamentben, Magyarországon enyhébb formában, és ott komoly büntetéseket szabtak ki az intézményrendszer megsértéséért. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Szerbiában az ellenzék még a parlamenti ülésteremben is veszélyeztetheti a többi képviselőt, a hatalom pedig annyira demokratikus, hogy semmilyen szankciót nem alkalmaz, pedig ez természetesen minden szempontból elítélendő cselekedet

– mondta Pásztor a belgrádi Politikának.

A VMSZ eredményeiről – másik magyar párt nem is lesz

Pásztor beszélt a Vajdasági Magyar Szövetség munkájáról, arról, hogy 30 éves fennállását ünnepelte, hogy 26 éve parlamenti párt, s ennek ellenére “sikerült megőrizniük önállóságukat és függetlenségüket”.

– Mi egy kis, regionális, kisebbségi párt vagyunk. Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azokból az értékekből és célokból, amelyeket képviselünk, ne csak a magyarok, hanem Szerbia összes polgára profitáljon. Az elmúlt tíz évben nem volt másik magyar párt, amely önállóan indult volna a választásokon. Most sincs, és ahogy látom, nem is lesz

– mondta Pásztor, aki beszélt a két ország – Szerbia és Magyarország – katonai szövetségéről, ami szerinte több a barátságnál.

szerb-magyar katonai szövetség

Kapcsolódó cikk

Belgrád és Budapest közös katonai útra lép, jön a szövetség?

A Szerbia és Magyarország közötti katonai együttműködésről Pásztor azt mondta, “amikor két ország nemcsak beszél, hanem konkrét lépéseket is tesz a megvalósítás irányába, az a legmagasabb szintű stratégiai partnerséget jelenti, ami még a barátságnál is többet jelent”.

Emlékeztetett, hogy a katonai együttműködésről szóló megállapodást 2023-ban írták alá Palicson, amikor megtartották a szerb–magyar stratégiai tanács első ülését. A katonai szövetség mellett közös kőolajvezetéket is építenek, és a külkereskedelmi kapcsolatok terén is van előrelépés Pásztor szerint.

Pásztor: amit az EU Szerbiával tesz, az egyszerűen szégyenletes

Szerbia európai uniós csatlakozási útjáról szólva Pásztor elmondta, hogy sokkal inkább az Európai Unión múlik, nem pedig Szerbián, hogy az év végéig megnyitják-e a csatlakozási tárgyalások újabb klasztereit.

– Amit határozottan állítok: az, amit az EU tesz Szerbiával kapcsolatban, egyszerűen szégyenletes. Sajnos kezdünk eljutni odáig, hogy Szerbia polgárai már nem is hisznek abban, hogy az EU komolyan gondolja, hogy országunknak helye van az Unióban

– mondta Pásztor, aki szerint ha csak a hivatalos kritériumokat nézik, Szerbia az elmúlt években annyi mindent megtett, hogy nemcsak a klasztereket kellene megnyitni, hanem az országnak már jóval közelebb kellene lennie a teljes jogú tagsághoz.