Karácsony fogadta a Strasbourgba tartó szerb egyetemistákat

Szombat délután megérkeztek Budapestre azok a szerb egyetemisták, akik Újvidékről indultak kerékpárral, hogy egészen Strasbourgig tekerve hívják fel a figyelmet a Szerbiában tapasztalható társadalmi és politikai problémákra. A biciklitúrán 80 fiatal vesz részt, akik április 15-én szeretnének megérkezni az Európai Parlamenthez.

Karácsony kiment a diákokhoz

A Hősök terén mintegy 300-400 fős tömeg várta a diákokat transzparensekkel, szerb zászlókkal és hangos tapssal. A fiatalokat nem más, mint Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely fogadta személyesen, aki az N1 televíziónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: „Magyarországon sokan szolidárisak a szerb diákokkal, és örülnek, hogy itt vannak.”

Karácsony szerint az esemény nem csupán egy kerékpártúra, hanem egy politikai és társadalmi üzenet Európa felé.

– A magyar és szerb kormány együttműködése miatt a demokratikus erőknek is szövetségre kell lépniük a térségben. A diákok bátor fellépése egy reményteljesebb, nyitottabb jövőre utal

– fogalmazott a főpolgármester.

Arra a kérdésre, mennyire ismerik a magyarok a szerbiai eseményeket, a főpolgármester úgy válaszolt, hogy az újvidéki tragédia, amikor 2023. november 1-jén beomlott a vasútállomás tetőszerkezete, majd az azt követő tüntetések a magyar sajtóban is visszhangot kaptak.

Karácsony nyiltkozott az N1-nek

– Mi is figyelemmel kísérjük, mi történik a szomszédos országban

– tette hozzá Karácsony, aki arról is beszélt, hogy ő maga is lelkes kerékpáros, így különösen szimpatikus számára, hogy a szerb fiatalok egy ilyen békés, kreatív formát választottak a tiltakozásra.

– Ez a túra nemcsak fizikai teljesítmény, hanem egyértelmű üzenet Európának: változásra van szükség, és ebbe az irányba kell haladnunk

– mondta a budapesti főpolgármester a Hősök terére érkezett szerb diákok fogadása alkalmával.

A közösségi médiában terjedő hírek szerint miközben Karácsony nyilatkozott, Aleksandra Đurović, Szerbia budapesti nagykövete, aki korábban a Szerb Haladó Párt képviselője volt a szerbiai parlamentben, még a rolót is leeresztette a mindössze 30 méterre lévő nagykövetség ablakain, és megtiltotta a diplomatáknak, hogy kikukucskáljanak, vagy hogy támogassák a diákokat.

A végén volt egy kis kóló is

A diákok mintegy 338 kilométert tettek meg Budapestig. Szombat éjszaka a MOME (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) kollégiumában szállnak meg, jelenlétüket a MOME FRONT hallgatói szervezet is támogatja. Vasárnap továbbindulnak Győr felé, majd Bécsen keresztül folytatják útjukat a franciaországi Strasbourgig.

Az egyetemisták napja

Szerbiában közben pénteken megtartották az Egyetemisták napját, ami április 4-ére esik. Azért lett ez a nap az egyetemisták ünnepe, mert 1936-ban ezen a napon hunyt el Žarko Marinović egy egyetemista felkelésen, mert meg akarta védeni a kollégáját a támadástól.

Az egyetemisták napjának soha nagyobb jelentősége nem volt Szerbiában, mint most, 2025-ben. Már előre sejteni lehetett, hogy ebben az évben ezt a napot az utcán ünneplik az egyetemi hallgatók.

A szerb elnök a „kvázi egyetemisták” legutóbbi felkeresésekor bejelentette, hogy magára veszi „ünneplő pólóját”, amelyen azt írja, hogy ő is „ćaci”

Mindenfelé tüntetések jellemezték az ünnepet, az pedig, hogy közzétették az ötödik követelést, meghatározta a napot.

Aleksandar Vučić szerb államfő éppen Bulgáriában tartózkodott, onnan videóban köszöntötte az egyetemi hallgatókat – de nem azokat, akik hónapok óta az utcán tüntetnek, nem is azokat, akik kerékpárral úton van Strasbourg felé, hogy igazságot követeljenek.

Hanem azokat az „áldiákokat”, akiket Szerbiának csak „Ćaci” néven emlegetnek. Erről egyértelmű jelet is adott az államfő, hisz olyan pólót vett fel, amin az állt: Én is ćaci vagyok, üzenetében pedig a Pionír parkban sátorozó „hősöket” üdvözölte.

Gumibot, elnyomás és eltiprás?

Az Egyetemisták napja kapcsán szervezett tüntető séta a Patológia elől indult, itt gyilkolták meg ugyanis a fent említett egyetemistát 1936-ban.

Az egyetemisták és középiskolások a városközponton keresztül a Karađorđe parkig vonultak, majd a Jogi Kar előtt 16 perces néma csenddel emlékeztek meg arról a tizenhat emberről, akik életüket vesztették az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlásakor.

A diáktüntetők fő oszlopa az Egyetemi térről elérkezett a Slavija térre (3-4 kilométeres séta), ahol a más karokról jött hallgatók fogadták őket. Hat egyetemi hallgató három koszorút helyezett el az 1936-ban tragikus körülmények között elhunyt egyetemi hallgató sírjára a tüntetés végén.

– A diákok nem hallgatnak, hangunk hallatszani fog a nyomásgyakorlás ellenére is

– hangzott el a Jogi Kar előtt tartott beszédben.

A diákok hangoztatták, hogy a fiatalok azért vonultak az utcákra, mert nem elégedettek a rendszerrel, a válasz minderre pedig “gumibot, elnyomás és eltiprás volt”.

Az egyik felszólaló azt is megállapította a, hogy a történelem arra tanítja őket, hogy az egyetemi hallgatók mindig kivívják az igazságot.

A legutóbbi kragujeváci és čačaki támadások után felmerül a kérdés: tényleg „meg kell valakinek halnia, mint Žarko Marinovićnak annak idején, hogy végre reagáljanak a felelősök?”

A tüntetők a séta során azt skandálták: „Diákok a dolgozókkal (vannak)!” és „Általános sztrájkot!”.

A miniszter úgy tesz, mintha minden rendben lenne

Amikor a tüntetők elhaladtak a Pionír (Úttörő) parkban felállított tábor mellett, ahol a “tanulni vágyó egyetemisták” táboroznak több mint két hete, azt skandálták: „Adjátok vissza a parkot!”.

A tiltakozó menet eleinte azt kiabálta: „Aki nem ugrál, az a hatalomé!”, majd később azt, hogy „Gyertek velünk!”.

Miközben az általános- és középiskolák negyedében nem folyik normális oktatás, az egyetemek közül pedig alig egy-kettő működik, a diákok pedig még mindig az utcán vannak, az ügyvivő kormány oktatási minisztere, Slavica Đukić Dejanović egy félmondattal elmondta, hogy komplikált helyzetben van most az oktatás.

A miniszter “azt kívánta, hogy az egyetemisták sikeresen folytassák akadémiai útjukat, fejlődjenek és keressék az új tudást”. Közleményében hangsúlyozta, hogy a diákok negyedik követelése, amely a felsőoktatásra fordított költségvetési források növelésére irányul, teljesült.

Szerbiában egyébként több mint 250.000 hallgató tanul összesen 19 egyetemen, ebből 226.108 állami, 32.287 pedig magán felsőoktatási intézményben.

A távozó miniszter azt mondta: Szerbia stratégiai céljai között szerepel a magasan képzettek számának növelése és oktatásuk színvonalának emelése.

Vučić Ćacinak öltözött

Aleksandar Vučić szerb elnök is köszöntötte a diákokat, egy olyan pólóban, amelyen ez állt: „Én is ćaci vagyok.” Vučić elmondta, hogy azért vette fel ezt a pólót, „hogy támogassa azokat a fiatal fiúkat és lányokat, akik sokkal bátrabbak nála.”

Azok a fiatalok a ‘Ćaciland’-ben (így nevezik gúnyosan a tábort), nem kérnek mást, csak a jogot a tanulásra. Senkit nem zavarnak, nem blokkolnak, nem terrorizálnak senkit

– csupán a tanuláshoz való jogukat követelik”

– írta Vučić Instagram-üzenetében.

A „ćaci” kifejezést a blokádot ellenző diákokra használják a blokádpártiak. A blokádellenesek, akik magukat „tanulni vágyó diákokként” határozzák meg, a belgrádi elnöki rezidenciát körülvevő parkban táboroznak, néha az elnök is lenéz hozzájuk, szó szerint az elnöki palota erkélyéről, átvitt értelemben pedig személyes látogatással.

Fő követelésük: a blokádok megszüntetése, de egyébként az oktatási miniszter lemondását is követelik. Bár egyértelmű bizonyítékok vannak rá, ők továbbra is tagadják, hogy a hatalom – vagyis a Szerb Haladó Párt – szervezte, vagyis installálta volna oda őket.

Vučić a blokádban részt vevő diákok követeléseiről azt állította, a következő napokban a blokádot fenntartó diákok új követelést fognak megfogalmazni: átmeneti kormány felállítását, majd ismét a „színes forradalomról” beszélt.

Vučić ismét külföldi bérencnek nevezte az igazi egyetemistákat

Vučić továbbra is azt állítja: a tüntető egyetemisták hatalomváltást akarnak elérni a színes forradalmon keresztül, külföldi utasítások alapján.

Kapcsolódó cikk

A szerb diákok Budapest felé tartanak, és az ötödik követelés

A diákok fő követelése az újvidéki vasútállomás épületének felújításáról szóló dokumentáció teljes körű nyilvánosságra hozatala. További két követelés az igazságszolgáltatásra vonatkozik: kérik azoknak a személyeknek a megbüntetését, akik tüntetőkre támadtak a több tucat incidens során, valamint a tüntetők ellen indított büntetőeljárások megszüntetését.

A blokádban lévő belgrádi egyetemisták megfogalmazták ötödik követelésüket is, ebben részletes nyomozást követelnek annak kiderítésére, mi váltotta ki a pánikot és a félelmet március 15-én Belgrádban a Milan király utcában akkor, amikor a békés tüntetők épp 15 perces néma főhajtással emlékeztek az újvidéki tragédia áldozataira.

Az egyetemisták szerint a nyomozásnak ki kell derítenie, hogy a hatóságok milyen technológiát vetettek be, mi indokolta ezt, ki adta ki a parancsot, és annak felelősségre vonása, valamint a hasonló eszközök használatának betiltása a jövőben. Az egyetemisták közleménye szerint ezt a követelést a polgárok békés gyülekezéshez való jogának a védelme tette szükségessé, amit az ország alkotmánya és a gyülekezési törvény is szavatol.