Miért nem uniós stratégiai projekt a szerb lítium?

Az Európai Bizottság első alkalommal fogadott el egy 47 stratégiai projektből álló listát, melyek célja az Európai Unió kritikus nyersanyag-kapacitásainak megerősítése, a beszállítási források diverzifikálása, valamint az európai értéklánc megerősítése. A döntés komoly figyelmet váltott ki Szerbiában, hiszen a „Jadar” lítiumprojekt – amelyet a Rio Tinto tervez a Jadar folyó völgyében – nem került fel erre a listára.

Később bírálják el

Az Európai Bizottság szóvivője a Nova Ekonomija (Új Gazdaság) szerbiai gazdasági hírportál számára elmondta, hogy a jelenlegi lista kizárólag az Európai Unión belüli projekteket tartalmazza, míg a harmadik országokból érkezett javaslatokat – összesen 46 pályázatot – később bírálják el.

A Bizottság a közeljövőben tervezi újabb felhívás közzétételét, várhatóan a nyár végén, amely már a nem uniós országokra is kiterjed.

A stratégiai projektek kiválasztása szigorú szempontok alapján történik: ezeknek jelentős mértékben hozzá kell járulniuk az EU ellátásbiztonságához, technikailag kivitelezhetőnek kell lenniük ésszerű időkereten belül, és fenntartható módon kell megvalósulniuk, kellő szintű bizalommal és átláthatósággal.

Emellett a projekteknek határokon átnyúló előnyöket kell biztosítaniuk az EU számára.

Szerbiai lítiumprojekt

Tavaly júliusban Belgrádban aláírták az EU és Szerbia közötti szándéknyilatkozatot a fenntartható nyersanyagokra, akkumulátorgyártásra és elektromos járművekre vonatkozó stratégiai partnerségről.

Az aláíráskor Olaf Scholz német kancellár és Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke megerősítette, hogy a lítium kitermelésére Szerbiában a legmagasabb környezetvédelmi normák szerint kerülhet sor. Ugyanakkor a memorandum jogilag nem kötelező érvényű dokumentum, csupán az együttműködés keretét határozza meg.

Uniós stratégiai projektek (Forrás: Európai Unió)

A Bizottság által most elfogadott stratégiai projektek 13 tagállamban valósulnak meg: Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Spanyolországban, Észtországban, Csehországban, Görögországban, Svédországban, Finnországban, Portugáliában, Lengyelországban és Romániában. Magyarország nincs közöttük.

Ezek a projektek a nyersanyagok kitermelésének, feldolgozásának, újrahasznosításának és helyettesítésének különböző szakaszait fedik le.

Kapcsolódó cikk

A lítium a szerbiai arany, amely 6 milliárd eurós beruházást biztosít az országnak

Kiemelendő, hogy 22 projekt a lítiumhoz kapcsolódik, de ezek mind EU-n belüli kezdeményezések. Szakértők szerint a „Jadar” projekt későbbi listára kerülése sem kizárt, azonban ez komoly vitákat válthat ki Szerbiában, ahol a közvélemény megosztott a lítiumkitermelés kérdésében.

Az Európai Bizottság célja, hogy 2030-ra az EU a saját szükségleteinek 10%-át bányászatból, 40%-át feldolgozásból és 25%-át újrahasznosításból fedezze. A stratégiai projektek e célok elérését szolgálják, hozzájárulva az európai zöld és digitális átálláshoz, valamint az uniós védelmi és repülőgépipar megerősítéséhez.

Összességében tehát a „Jadar” projekt jövője még nem dőlt el – az Európai Bizottság döntése a harmadik országok projektjeinek listájáról még várat magára. A szerb elnök szerint azonban már nem sokáig, mert az Európai Unió hét-nyolc napon belül saját stragtégiai projektjévé nyilvánítja.