Szerbia
Az idő felőrli a tanárok ellenállását, vége a tiltakozásnak?
A jogszabályok értelmében a szerbiai középiskolákban a végzősök nem bukhatnak meg és nem ismételhetnek évet — helyette vizsgákkal kell zárniuk a tanulmányaikat, egészen addig, amíg minden vizsgát sikeresen le nem tesznek. Ez azonban azzal járhat, hogy a diákok idén lemaradnak a felvételi vizsgákról, és ezzel elveszítik az egyetemi bejutás lehetőségét
Az idő felőrli a tanárok ellenállását: az általános iskolák egy része befejezi a munkabeszüntetést, a gimnáziumok viszont továbbra is blokádban maradnak. A belgrádi NIN arról számol be, hogy kilenc hetes sztrájk után a tanárok egy része, főként Čačak és Lučani környékén, visszatért az osztálytermekbe, bár a tiltakozást a törvényesen engedélyezett keretekben folytatják, ami harmincperces órákat jelent.
Újrakezdődött a tanév?
Ugyanígy döntött számos iskola Užicében és néhány belgrádi általános iskola is. A tanárok elmondása szerint visszatérésüket elsősorban a diákok érdeke indokolja, és támogatásukat a hallgatói tiltakozások iránt ezentúl más formában fejezik ki, miközben saját harcukat is folytatják.
A tanév így bizonyos diákok számára ezen a héten újrakezdődött, és a sztrájkoló iskolák száma csökkent. A helyzet azonban továbbra is távol áll a normalitástól: Szerbia-szerte sok tanár még mindig nem tart órákat, a helyzet intézményenként változó — van, ahol csupán néhányan, máshol a tantestület fele, vagy akár az egész kollektíva vesz részt a munkabeszüntetésben.
Egyes középiskolákban, ahol folyik a tanítás, a végzősök és más évfolyamok diákjai alig jelennek meg az órákon. Egyre gyakoribbak a szülők közötti összetűzések is, akik eltérően ítélik meg a munkabeszüntetés létjogosultságát.
Belgrádban a Belgrádi Gimnáziumok Fóruma közölte, hogy a főváros 21 gimnáziumából 19 továbbra is sztrájkol. Aleksandar Markov, a VIII. Belgrádi Gimnázium tanára elmondta, hogy a helyzet alapvetően stabil, a sztrájk folytatása mellett döntöttek, bár értesültek arról, hogy a Pál Pátriárka Gimnázium esetleg visszatérhet a tanításhoz — ezt azonban hivatalosan még nem erősítették meg.
Čačakban az oktatási szakszervezet elnöke, Aleksandar Vinić úgy nyilatkozott, hogy a döntést a diákok érdeke vezérelte, mivel a további sztrájk a tanév szabályos befejezését veszélyeztette volna, a törvény ugyanis előírja, hogy a tanév kétharmadát kötelező teljesíteni.
Vinić szerint az is befolyásolta a döntést, hogy a tanárok az elmúlt két hónapban nem kaptak fizetést, ami súlyos terhet rótt rájuk, különösen a kormányzat részéről érkező nyomásgyakorlás és fenyegetések fényében.

Újra megtelhetnek az üres tantermek, kifáradtak a tiltakozó akciók (A kép illusztráció)
A szakszervezet szerint a változás folyamata azonban megállíthatatlan, még ha most más formát is kell öltenie a tiltakozásnak.
Ugyanakkor szerveződtek gyűjtések a fizetés nélkül maradt tanárok megsegítésére, de a jelek szerint azok megfelelő szakszervezeti és médiatámogatás hiányában nem vezettek eredményre, így bevált a kifárasztásra alapozó kormánytaktika.
A nišiek még tartják magukat
Közben a dél-szerbiai Južne vesti beszámolója szerint a niši professzorok, tanárok és asszisztensek még tartják magukat, bár sokan közülük ebben a hónapban „krumplit” kaptak, vagyis nem utalták ki nekik a fizetésüket, ahogy azt Aleksandar Vučić szerb elnök rendelte el „kézivezérléssel” a sztrájkoló tanárok esetében, habár ebben a kérdésben sem illetékes.
A nišiek közül néhányan ugyan kaptak „szimbolikus” összegeket, fejenként például 10 ezer dinárt, miközben a városban az átlagkereset januárban százezer dinár volt, ami 850 eurónak felel meg.

A niši professzorok nem hallgatnak – olvasható a transzparensen
A sztrájkoló niši tanárok a más ágazatokban dolgozókat is felszólították, hogy csatlakozzanak hozzájuk, mert szerintük nem tudják egyedül viselni a küzdelem teljes terhét.
A tanárok arra figyelmeztettek, hogy törvénytelen a bérek elnöki utasításra történt megvonása, és közölték, hogy ez nem kényszerítheti őket arra, hogy abbahagyják a diákok támogatását, miközben a kormányzat arra az álláspontra helyezkedik, hogy „aki nem dolgozik, az ne is egyék”.
Más eszközökkel folytatják
Az užicei iskolák plénuma azt közölte: a diákok érdekében visszatérnek a tanításhoz, de a küzdelmet más eszközökkel folytatják. Elmondták, hogy minden, a diákokat érintő kötelezettséget teljesítenek, de elutasítanak bármilyen adminisztratív feladatot, amely nem közvetlenül a tanulók érdekeit szolgálja. Közleményükben azt is hangsúlyozták, hogy nem fogadják az oktatási hivatal képviselőit, mivel azok szerintük nem álltak a helyzet magaslatán.
A gimnáziumok helyzete azonban továbbra is feszült: bár a čačaki tanárok egy része visszatért az órákhoz, a čačaki gimnázium végzős diákjai viszont szinte egyhangúan úgy döntöttek, hogy folytatják a blokádot, és ebben a szüleik is támogatják őket. Kijelentették, hogy mindaddig kitartanak, amíg a belgrádi gimnáziumok támogatják a hallgatói tiltakozásokat.
Aleksandar Vinić hozzátette, hogy a közoktatás helyzete már hosszú ideje válságban van Szerbiában, és a változásokhoz olyan intézményekre van szükség, amelyek valóban képesek betölteni a feladatukat.
Markov arról beszélt, hogy a harmadik hónaphoz közeledve a tanárok komoly anyagi bizonytalansággal néznek szembe, ami arra késztetheti őket, hogy újragondolják döntéseiket. Úgy véli, hogy a gimnáziumi végzősök már több időt veszítettek, mint amennyi hátravan az év végéig, és fennáll a veszély, hogy ők lesznek a társadalmi válság „járulékos áldozatai”.
Markov szerint a tanév befejezése egyre kétségesebb, és úgy látja, a minisztérium valójában arra számít, hogy a végzősök és a tanárok végül önként térnek vissza az iskolapadba, hogy ne veszítsenek évet.
A jogszabályok értelmében, mondta Markov, a végzősök nem bukhatnak meg és nem ismételhetnek évet — helyette vizsgákkal kell zárniuk tanulmányaikat, egészen addig, amíg minden vizsgát sikeresen teljesítenek. Ez azonban azzal járhat, hogy a diákok idén lemaradnak a felvételi vizsgákról, és az egyetemi bejutás lehetőségét is elveszítik.
A tanárok és a diákok helyzete tehát továbbra is rendkívül bizonytalan, és Markov szerint a probléma gyökere abban rejlik, hogy a sztrájk az egyetemi hallgatók követeléseihez kötődik, amelyek teljesítése a kormányzat részéről gyakorlatilag lehetetlen. Markov úgy látja: az oktatók áldozatot hoznak egy olyan ügyért, amelynek kimenetele kétséges, és valószínűleg semmi sem változik meg alapvetően.

