Čaputovának nem felelt meg, Pellegrininek jó lesz

Március 5-én Peter Pellegrini köztársasági elnök kinevezte Rudolf Huliakot idegenforgalmi- és sportminiszternek, amivel véget érhet a negyedik Fico-kormány válságának első szakasza.

A januárban újrakezdődő tüntetési hullámnak február 21-én ennek különös aktualitást adott az éppen hét éve meggyilkolt Ján Kuciak és menyasszonyának emlékezete, akiknek tiszteletére a korábbi lakhelyükön, Nagymácsédon márciusban megépítik a szólásszabadság emlékművét.

A kettősgyilkosság közvetlen elkövetőit hamar elfogták és el is ítélték, de a megrendeléséről még mindig nem mondta ki a végső ítéletet a bíróság, hiába mutatnak a bizonyítékok egyértelműen a kétes hírű vállalkozóra, Marian Kočnerra.

Kétségtelen, hogy Kočner sok szállal kötődött a Kuciak-gyilkosság idején is a miniszterelnöki székben ülő Fico pártjához, ahogy egyébként jelenlegi ellenzéki pártokhoz is, de az eseményeknek nem voltak közvetlen politikai motivációi, hiába írta Kuciak utolsó cikkét a Fico-kormány és az olasz maffia kapcsolatáról.

Érdekesség, hogy az akkoriban a média érdeklődésének középpontjába kerülő Antonino Vadala néhány évet olasz börtönben töltött kábítószer-kereskedelem miatt, de 2022-ben megsemmisítették az ítéletet, majd visszatért Szlovákiába, ahol manapság a kelet-szlovákiai, magyarok lakta faluban, Bésen bikákat tenyészt.

A tömeg hét évvel ezelőtt sikerrel követelte Fico lemondását és most is megvolt az esélye, hogy alig másfél évvel a 2023-as előrehozott választások után újra lerövidül a parlamenti ciklus. A komoly belső válsággal küzdő kormánykoalíció azonban február 20-án módosította a koalíciós szerződést, így a tüntetők száma is csökkent némileg.

Kormánymatek

A kezdetben 79 képviselővel rendelkező kormánypártok akkor kerültek először bajba, amikor az SNS frakciójából hárman távoztak, mert a lehető legszűkebb, 76-os többséggel rendelkeztek csak a 150 fős testületben, és bizony nem is tudták minden alkalommal érvényesíteni az akaratukat. Az újabb csapást a Hlas 4 renitensének fellépése okozta, ami után a parlament rendes ülései is elmaradtak.

Az új megállapodás szerint a két kisebb kormánypárt, a Hlas és az SNS felajánlott egy-egy miniszteri posztot a Fico vezette Smer javára, hogy aztán a kormányfő tárgyalhasson róluk a két kisebb pártot elhagyó renitens képviselőkkel.

Kapcsolódó cikk

Mélyült a válság, billeg Fico kormánya

A Hlas tehát hiába harcolt ki magának kedvező feltételeket a kormány megalakulásakor, azóta elvesztett egy tárcát és még a parlament elnökének sem tudta megválaszttatni saját jelöltjét a pártot alapító Peter Pellegrini köztársasági elnökké választása után.

Az SNS-listáján parlamentbe jutó Rudolf Huliak vezette hármas időközben négyessé bővült a korábbi Hlas-képviselő, Roman Malatinec leigazolásával (aki azóta már a Huliak vezette Nemzeti Koalíció alelnökévé is avanzsált) és mivel ennek a csoportnak elég jól körülhatárolhatóak voltak a vágyaik, ráadásul visszacsábításukkal újra minimális többséget szerezhetett a kormánykoalíció, Fico először az ő ügyüket rendezte.

Környezetvédelem helyett idegenforgalom és sport

Az idegenforgalmi- és sportminisztérium létrehozatala Andrej Dankonak, az SNS-elnökének régi vágya volt (feltehetőleg a sportfogadások és az infrastrukturális beurházások felügyelete miatt), de a kormány fennmaradása érdekében átengedte Ficonak az alig egy éve működő tárcát, hogy ő aztán ezzel békítse meg az SNS-frakciót elhagyó Huliakot.

Ahogy arról már korábban írtunk, az előző köztársasági elnök, Zuzana Čaputová még elutasította a klímatagadó nézeteiről (is) ismert Huliak környezetvédelmi miniszterré való kinevezését, de Peter Pellegrininek már nem voltak aggályai a 2500 fős Nagyócsa (Očová) polgármesterének személyével szemben, bár a neki címzett mondataival jelezte, mennyire tartja alkalmasnak:

Pellegrini mefnyugatatta Huliakot, hogy nem azért lesz miniszter, mert régóta az idegenforgalmi ágazattal vagy a sporttal foglalkozna. De ez nem jelenti azt, hogy nem lehet jó miniszter. Ha szakértőkkel veszi körül magát és érvényre juttatja menedzseri képességeit, hasznos lehet az új minisztériumnak az élén…

Huliak menedzseri képességei nem ismertek széles körben, a szlovák közéletben inkább arról maradt emlékezetes az összeesküvés-elméletek terjesztése mellett, hogy leszajházott egy ellenzéki képviselőnőt és hogy lebucskázott a székről a szlovák közszolgálati televízió egyik vitaműsorában.

A leköszönő Dušan Keketi is puhára eshet, hiszen belőle lehet a Szlovák Nemzeti Bank új alelnöke.

A közvetlen veszély tehát elhárult, de a kormány akkor tudná biztosítani a pozícióját, ha a Hlas listáján bejutó maradék 3 képviselővel is kiegyezne. Velük azért is nehezebb rendezni az ügyet, mert elsősorban a párton belüli problémákat vetették fel, de ketten közülük már nem is tagjai a pártnak.

Az ideális forgatókönyv szerint ők javasolhatnák az új minisztert a beruházási, regionális fejlesztési és informatizációs minisztérium élére, miközben a korábbi miniszter, Richard Rašit megválasztják házelnöknek.

Gyüttment oroszok

Ficonak különösen sűrű hetei voltak, hiszen a kormányválság kezelése mellett rengeteg fontos külföldi elfoglaltsága is akadt. Baloldali pártvezetőként például beszédet mondott az amerikai konzervatívok találkozóján, a CPAC-en, bár korábban az előző, liberális köztársasági elnököt, Zuzana Čaputovát még „amerikai prostituáltnak” címkézte.

A szlovák elemzők is próbálják helyretenni a rengeteg ellentmondást, és nagyjából arra jutottak, hogy Trumpban és Ficoban nem csak az a közös, hogy mindkettejük ellen merényletet követtek el, hanem az is, hogy igen szívélyes kapcsolatot ápolnak az oroszokkal.

Ficoék fel is kapaszkodtak a Trump-vonatra és bejelentették, hogy az USA-hoz hasonlóan ők is felfüggesztik Ukrajna támogatását.

Hogy ezek után Szlovákia miért ítélte el az ENSZ-ben az orosz agressziót? Ficot szokás kétkulacsos politikusként jellemezni, aki ugyan szívesen parolázik más autoriter vezetőkkel és szájhősködik a támogatásukat élvezve, de kulcspillanatokban a demokratikus államoknak sikerül mindig józan belátásra bírniuk.

Fico egyensúlyozása nem biztos, hogy mindörökké kitart, de az ENSZ-beli szavazásra sokkal valószínűbb magyarázatot adhat, hogy a határozatban szerepelt a területi integritás elve, ami a szlovák nacionalisták szemében éppen Magyarországgal szemben jelent biztosítékot.

Fico jobbkeze, Robert Kaliňák egy lengyelországi látogatása során idézte meg Orbán Balázs szellemét, amikor arról beszélt, hogy ha 1968-ban hevesebb ellenállást tanúsítottak volna Csehszlovákiában, akkor a jelenlévők közül sokan nem lennének ott és egyébként is, az oroszok jönnek és mennek, és ez mindig így lesz.

Malina Hedviget fiúsították

Fico és Kaliňák nevét a magyar olvasók először talán akkor ismerték meg, amikor sajtótájékoztatón bizonygatták, hogy egy Malina Hedvig nevű diáklány saját magát verte meg. Az ügyben azóta egyikük sem kért bocsánatot, mégis abban lehetett bízni, hogy a Fico–Orbán barátságnak legalább olyasféle előnyeit élvezheti majd a szlovákiai magyarság, hogy nem ismétlődnek meg az ilyen cselekmények.

Kapcsolódó cikk

Robert Fico első uniós vezetőként interjút adott a Rosszija 1-nek

Kezdetben a szlovák lapok nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget, de a szlovákiai magyar sajtóban és közéletben körbement a hír, miszerint február 28-án Pozsonyban késsel sebesítettek meg egy fiatal fiút, aki magyarul beszélt a barátjával. Az elkövető a szlovák nemzeti csapatként elkönyvelt Slovan focicsapat ultrája lehet.

Március 5-én nem csak a Magyar Szövetség ítélte el sajtótájékoztatóján a történteket, a pozsonyi Šafárik téren egy főleg fiatalokból álló 150 fős tömeg is protestált.

Gubík László, a párt elnöke az olyan magyarellenes kijelentésekben látja a támadás gyökerét, mint a futballmérkőzéseken rendszeresen felhangzó magyarellenes ritmusok, vagy a jelenlegi kormány által újra elővett nyelvtörvény, illetve hogy Rastislav Káčer volt külügyminiszter többször felemlegette az Orbán-kormány revizionizmusát.