Ügyészségi vizsgálat a szerb parlamenti incidens miatt

A belgrádi ügyészség vizsgálatot rendelt el a szerbiai parlamentben történtek miatt, ahol pirotechnikai eszközök bevetésére került sor. Az ügyészség utasította a rendőrséget a szükséges információk összegyűjtésére annak érdekében, hogy azonosítsák a tetteseket, akiket a közbiztonság elleni súlyos bűncselekmény elkövetésével vádolhatnak meg.

Az incidensről szóló cikkünk kapcsán vita alakult ki a BALK Facebook-oldalán, ahol a magam részéről kifejtettem, hogy Koszovóhoz hasonlóan Szerbiában is büntetni kellene a parlamenti füstbombázást, ami a stadionokban sem megengedett, az ilyesmit ott is szankcionálják.

Kapcsolódó cikk

Dulakodás és füstbombák a parlamentben, szélütéssel

Az ellenzék ugyanakkor – amennyire ezt meg lehetett állapítani „az oltári nagy parlamenti felfordulásban” – egyértelműen elutasította az ülés napirendi pontjait, szerintük ugyanis a kormány már nem rendelkezik legitim mandátummal.

Közben volt egy bombariadó is, amely hamisnak bizonyult, az ellenzék szerint ezt azért csinálta a kormányzat – mármint a bombariadót – hogy átvizsgálhassa az ellenzéki irodahelyiségeket.

A Szerbiai Haladó Párt a parlamentben azzal kezdett el cselezni, hogy előbb átnyom több mint hatvan törvényt, hogy azután tűzze napirendre Miloš Vučević kvázi miniszterelnök kvázi lemondását, mert ha azt előbb veszi tudomásul a parlament, attól kezdve ügyvivővé válik a kormány, és nem lesz joga törvényjavaslatokat előterjeszteni.

Az incidens politikai kontextusa

Az eset a parlamenti ülésnap napirendjének elfogadását követően történt, amelyet a kormányzó koalíció erőltetett keresztül annak ellenére, hogy az ellenzék hevesen ellenezte azt.

Az ellenzéki képviselők tiltakozásként elhagyták a helyüket, majd pirotechnikai eszközöket aktiváltak, ami tovább növelte a politikai feszültséget, és a tisztánlátást sem szolgálta.

Az ügyészség közleménye szerint jelenleg vizsgálják, kik vitték be és használták fel ezeket az eszközöket, illetve hogy ezek miként kerülhettek be a parlament épületébe.

Továbbá vizsgálják azoknak a személyeknek a kilétét is, akik – az ügyészség szerint – különböző tárgyakat dobáltak, ezzel sérüléseket okozva több parlamenti képviselőnek.

Az ügyészség elrendelte a sérült képviselők azonosítását és az orvosi dokumentáció összegyűjtését a sérülések pontos megállapítása érdekében. Szerbiai médiajelentések szerint a füstbombázás során agyvérzést kapott Jasmina Obradović országgyűlési képviselő állapota továbbra is súlyos, míg a várandós Sonja Ilić állapota stabil.

A szerbiai főügyészség kiemelte, hogy a parlamenti képviselőket nem védi mentelmi jog olyan bűncselekmények esetében, amelyek nem közvetlenül az általuk kifejezett véleményhez vagy a szavazásukhoz kapcsolódnak. Ez azt jelenti, hogy a felelős személyek ellen eljárás indulhat, függetlenül attól, hogy parlamenti mandátummal rendelkeznek.

A kormánypárti politikusok reakciói

Milenko Jovanov, a Szerb Haladó Párt képviselője és frakcióvezetője sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az ügyészségnek azonnal intézkednie kell, mert – szerinte – a parlamenti képviselőket nem illeti meg mentelmi jog a történtek kapcsán.

– Mi nem vittünk be füstbombát, petárdát, könnygázt, poroltót vagy tojásokat a parlamentbe. Ez nem a mi felelősségünk. Ők dühösek, mert az ülést nem tudták megszakítani

– mondta Jovanov. Hozzátette, hogy több sérült képviselő is kórházi ellátásra szorult, és a bedobott tárgyak által okozott stresszhatások következményei még napokig jelentkezhetnek.

Jovanov szerint az ellenzék célja az volt, hogy a kormánypárti képviselőket kikényszerítsék az ülésteremből, hogy a tüntetők ott folytassák akcióikat. A politikus kijelentette, hogy a parlamenti munkát folytatni fogják, és a kormánykoalíció nem fog engedni az ellenzék nyomásának.

A szerbiai parlament ülése ma folytatódott, az ellenzéki képviselők azonban nem vettek részt rajta. A biztonsági intézkedéseket jelentősen megerősítették, és az ülésterem elnökségi emelvénye körül jelentős számú biztonsági személyzet jelent meg.

A napirend szerint több mint 60 törvénytervezetet kell elfogadni, amelyek többek között az állam újabb eladósodását és állami vállalatok finanszírozását érinti.

Nemzetközi reakciók: az EU aggodalma

A szerbiai események nemzetközi figyelmet is kiváltottak. Marta Kos, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa aggodalmát fejezte ki a parlamenti erőszak és a civil társadalmi szervezetek elleni támadások miatt.

– Nagyon aggasztónak tartjuk a szerb parlament működésének megzavarását és az ott történt erőszakot. A parlamentnek egy olyan helynek kell lennie, ahol demokratikus viták zajlanak a polgárok érdekében

– írta Kos a közösségi médiában.

Az uniós bővítésért felelős biztos hangsúlyozta, hogy a politikai szereplőknek, az intézményeknek és a civil társadalom képviselőinek párbeszédet kell folytatniuk, hogy előmozdítsák azokat a reformokat, amelyek elengedhetetlenek Szerbia európai jövője szempontjából.