Az ügyészség példát statuálna: öt év Dodiknak

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A bosznia-hercegovinai ügyészség a lehető legszigorúbb büntetést követeli Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke és Miloš Lukić, a boszniai szerb hivatalos közlöny ügyvivő igazgatója ellen – számolt be a boszniai Klix.ba portál tudósítója.

Az ügyészség egyik vezetője, Nedim Ćosić jelezte, hogy a vádlottak ellen öt év börtönbüntetés, valamint tíz év közügyektől való eltiltás kiszabását kérik.

Ćosić azt is hozzátette, hogy az ügyészség záróbeszédével a Dodik elleni eljárás a végső szakaszába lépett, ezt követően a védelem kap lehetőséget a saját álláspontjának a bemutatására.

Kiemelte, hogy az elsőfokú ítélet három napon belül megszületik, miután a felek befejezték érveik kifejtését.

A vád: az alkotmányos rend megsértése és az OHR döntéseinek semmibevétele

A boszniai ügyészség álláspontja szerint Milorad Dodik és Miloš Lukić olyan bűncselekményeket követett el, amelyek közvetlenül aláássák Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjét és jogállamiságát.

Az ügyészek hangsúlyozták, hogy a vádlottak szándékosan és előre megfontoltan cselekedtek, amikor figyelmen kívül hagyták Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjének (OHR) döntéseit.

Az ügyészség érvelése szerint Dodik azzal sértette meg a jogszabályokat, hogy kihirdetett és érvénybe léptetetett két olyan törvényt, amelyeket a főképviselő előzetesen megsemmisített.

Kapcsolódó cikk

Dodik fizetne is azért, hogy kiválhasson Bosznia-Hercegovinából

Ugyanakkor Lukić felelőssége abban állt, hogy engedélyezte ezeknek a törvényeknek a hivatalos közlönyben történő megjelenését, így biztosítva érvénybe lépésüket.

Az ügyészek emlékeztettek arra, hogy 2023 júniusában a Szerb Köztársaság parlamentje több olyan jogszabályt is elfogadott, amelyek célja az volt, hogy megszüntessék a nemzetközi főképviselő jogkörét a szerb entitás területén.

Az ügyészség szerint a törvények három kulcsfontosságú elemet tartalmaztak: megtagadták a nemzetközi főképviselő döntéseinek érvényességét, megtiltották, hogy ezeket a döntéseket a hivatalos közlönyben publikálják a szerb entitás területén, valamint kijelentették, hogy a boszniai alkotmánybíróság határozatai nem vonatkoznak a Szerb Köztársaság területére.

Az ügyészek szerint Christian Schmidt 2023. július 1-jén azonnali hatállyal megsemmisítette a boszniai szerb törvényeket, mivel azok ellentétesek voltak Bosznia-Hercegovina alkotmányával. Az ügyészség állítása szerint Dodik ezzel szemben július 7-én mégis aláírta és kihirdette ezeket a törvényeket, ezzel szándékosan figyelmen kívül hagyva a nemzetközi döntéseket.

A vádat képviselő jogászok rámutattak arra is, hogy a bosznia-hercegovinai ügyészség 2023. augusztus 11-én hivatalosan is vádat emelt Dodik és Lukić ellen, a bíróság pedig szeptember 11-én megerősítette a vádak jogosságát. Hangsúlyozták, hogy a tárgyalás 2024. február 5-én vette kezdetét, és azóta folyamatosan zajlik.

Politikai feszültség és szerb reakciók

A vád komoly politikai visszhangot váltott ki a boszniai Szerb Köztársaságban, ahol a vezetés politikai támadásként értékeli az eljárást. Nenad Stevandić, a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének elnöke a közösségi médiában azt írta, hogy az ügyész záróbeszédében magasabb büntetés kiszabását kéri, mert a vádlottak büntetlen előéletűek, ami szerinte nemcsak az igazságszolgáltatás megcsúfolása, hanem teljes őrület is.

Az ügyészség példát statuálna: öt év Dodiknak 2

Denis Šulić, a bosznia-hercegovinai kormány szerb származású kereskedelmi és turisztikai minisztere, valamint a Dodik által vezetett Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) illetékese kijelentette, hogy szerintük az eljárás politikailag motivált, amit a Dodik iránti gyűlölet generál.

Kifejtette, hogy Dodik csupán az alkotmányt és a törvényeket követte, és az ügyészség eljárását a Szerb Köztársaság elleni támadásként értékelte.

Šulić azt állította, hogy Dodik célja az volt, hogy megőrizze az elnöki intézményt és a szerb entitás autonómiáját, amihez hozzátette, hogy a lakosság, az igazság és az igazságosság Dodik elnök oldalán áll.

A tárgyaláson egyébként Milorad Dodik többször is egészségügyi problémákra panaszkodott. Elmondta, hogy egy korábbi műtétje miatt az orvosok megtiltották neki, hogy ilyen hosszú ideig üljön. Ha viccelődni volna kedvünk, akkor feltehetnénk a kérdést, hogy hogyan bírja ki az öt évet.

Dodik azt állította, hogy migrénes rohama is volt, és hogy a tárgyalóteremben uralkodó körülmények „rosszak és embertelenek”.

Dodik hozzátette, hogy csak a bíró iránti tiszteletből marad jelen a tárgyaláson, de kérte, hogy tartsanak hosszabb szünetet, mert a teremben szerinte túl nagy a hőség. A bíró, Sena Uzunović, végül tízperces szünetet rendelt el az elnök kérésére.

Mi lehet a következménye, ha tényleg példát statuálnak?

A boszniai bíróság az eljárás lezárása után három napon belül meghozza az elsőfokú ítéletet. Az ügyészség öt év börtönbüntetés kiszabását kéri, valamint tíz évre szóló közügyektől való eltiltást.

A boszniai szerb vezetés szerint az eljárás politikailag motivált és Bosznia-Hercegovina szerb entitása ellen irányul, míg a boszniai és nemzetközi közösség számára ez a jogállamiság próbája.

Az majd a következő napokban derül ki, hogy milyen hatással lesz az ítélet Bosznia-Hercegovina politikai helyzetére, valamint hogy milyen következményekkel járhat a boszniai Szerb Köztársaság és a nemzetközi közösség kapcsolatára.