Kurti győzött, de koalícióra kényszerül

A koszovói parlamenti választások eredményei összetett politikai helyzetet teremtettek: bár Albin Kurti miniszterelnök pártja, az Önrendelkezés (Vetëvendosje) szerezte meg a legtöbb szavazatot, az előzetes eredmények szerint azonban nem lesz képes önállóan kormányt alakítani.

Bár a kampány során Kurti többször is kizárta a koalíció lehetőségét, mondván, hogy csak abszolút többség esetén hajlandó kormányozni, a választások éjszakáján mégis győzelmet hirdetett, és bejelentette, hogy új kormányt alakít, mert folytatni kívánja a „megkezdett munkát”.

Ezzel párhuzamosan a Szerb Lista azt állítja, hogy megszerezte az összes, a szerb kisebbség számára fenntartott tíz mandátumot, ám ezt egyes szerb ellenzéki politikusok vitatják.

Kurti koalícióra kényszerül

A választási előrejelzések szerint az Önrendelkezés a szavazatok valamivel több mint 40%-át szerezte meg, ami jelentős visszaesést jelent a 2021-es választásokhoz képest, amikor ez a baloldali nacionalista párt 50 százalék feletti támogatottsággal került hatalomra. Kurti ennek ellenére magabiztosan nyilatkozott, és kijelentette, hogy új kormányt alakít.

– Győztünk, és ez megerősítése egy jó, virágzó és demokratikus kormánynak

– mondta Kurti a pristinai ünneplő tömeg előtt, miközben koszovói és albán zászlókat lengettek a támogatói. Hangsúlyozta, hogy a választási folyamat zavartalanul zajlott, és szerinte ez annak köszönhető, hogy kormánya biztosította a demokratikus környezetet.

Mondta ezt annak ellenére, hogy a választási bizottság nem tudta időben közzétenni a teljes eredményt, mivel a szoftverük leállt, ezért az adatokat manuálisan kell összegyűjteniük. A bizottság elnöke, Kreshnik Radoniqi bocsánatot kért a koszovói választóktól a technikai problémák miatt.

A választási bizottság rendszerében felmerült problémák azonban bizonytalanná tették az eredmények pontos meghatározását. Vjosa Osmani, koszovói elnök felszólította a Központi Választási Bizottságot, hogy biztosítsa az összes leadott szavazat tisztességes és pontos összeszámlálását.

A koszovói választások eredményei 73%-os feldolgozottság alapján (Forrás: X platform)

Az előzetes eredmények alapján az Önrendelkezés 47 parlamenti mandátumot szerezhet a 120 fős koszovói parlamentben.

A Koszovói Demokrata Párt 23 mandátumot kaphat, a Koszovói Demokratikus Ligának viszont valamivel kevesebb mandátum jut, az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg parancsnokaihoz köthető pártok, az AAK és a szociáldemokrata Nisma együtt körülbelül 7 mandátumot kaphat.

A kisebbségek számára fenntartott húsz parlamenti helyből tíz a szerb közösségnek jut, a többit pedig más nemzeti kisebbségek képviselői töltik be.

A választási részvétel 40% körül alakult, ami valamivel alacsonyabb, mint négy évvel ezelőtt.

A szerbek is részt vettek

A szerb közösség parlamenti helyeiért hagyományosan a Belgrád által támogatott Szerb Lista nyerte a versenyt, bár ezúttal öt másik szerb párt is indult, vezetőik korábban a Szerb Lista tagjai voltak.

A Szerb Lista azt állítja, hogy sikerült megszereznie mind a tíz, a szerb közösség számára fenntartott mandátumot, amit Aleksandar Vučić szerb elnök is megerősített.

– Az előzetes eredmények szerint több mint 40 000 szavazatot kaptunk a rendkívül nehéz körülmények ellenére

– mondta Zlatan Elek, a Szerb Lista vezetője. Azt is kijelentette, hogy Kurti kormánya „példátlanul mocskos és brutális kampányt” folytatott ellenük.

Aleksandar Vučić szerint a Szerb Lista eredményei „szinte hihetetlenek”, figyelembe véve a koszovói kormány állítólagos intézkedéseit a szerb közösség ellen.

Ezzel szemben Nenad Rašić, a „Szabadságért, Igazságért és Megmaradásért” párt vezetője vitatja a Szerb Lista állítását. Rašić szerint pártja is szerzett parlamenti mandátumot, és hangsúlyozta, hogy a végső eredmények még nem ismertek.

Csökkenő népszerűség

Ez volt az első olyan parlamenti választás Koszovóban az elmúlt 18 évben, amelyet rendes időben tartottak meg.

Elemzők szerint Kurti viszonylagos népszerűsége részben annak köszönhető, hogy a koszovói kormány igyekezett megerősíteni a kontrollt a többségében szerbek lakta északi területek felett.

Kapcsolódó cikk

Megismétli-e az Önrendelkezés a 2021-es fölényes győzelmét?

A vasárnapi választások nemcsak Koszovó belpolitikai helyzetét, hanem a Belgrád és Pristina közötti, évek óta tartó (vagy éppen nem tartó) párbeszéd jövőjét is befolyásolhatják. Szerbia továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, és az Európai Unió által vezetett tárgyalások eredményessége is kétséges, főleg a jelenlegi körülmények között.

És akkor enyhén fogalmaztunk, inkább azt kellett volna mondanunk, hogy szinte borítékolható a kudarc, miután egy olyan térségről, illetve egy olyan „önhatalmúleg kikiáltott országról” van szó, ahol a NATO biztosítja, hogy az ugrásra készen álló szerbek ne szállják meg.

Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az Egyesült Államok nyugat-balkáni politikája is bizonytalan. Koszovó hagyományosan az USA egyik legfontosabb szövetségesének tekinti magát, ám Kurti egyes kampánymegnyilvánulásai – például az USA kritikájának elutasítása – feszültségeket okoztak a nemzetközi színtéren.

Egy európai elemzőközpont szerint Kurti konfrontatív hozzáállása miatt Koszovó kapcsolatai megromlottak a nyugati partnereivel, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, de nem felhőtlenek Albániával sem.