Megismétli-e az Önrendelkezés a 2021-es fölényes győzelmét?

A „sorsdöntő választások” kifejezés már-már elinflálódott – különösen Kelet- és Délkelet-Európában. Legyen szó a romániai elnökválasztásról, amelyet az ottani alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánított, a grúziai parlamenti választásokról, beleértve az ottani tömegtüntetéseket, vagy a közelgő koszovói választásokról, amely által egy újabb európai ország került válaszút elé.

Vasárnap, február 9-én parlamenti választásokat tartanak Koszovóban, ahol négy jelölt indul a miniszterelnöki posztért. A jelenlegi kormányfő, Albin Kurti (Önrendelkezés) mellett Lumir Abdixhiku (Koszovói Demokratikus Liga), Bedri Hamza (Koszovói Demokrata Párt) és Ramush Haradinaj (Koszovó Jövőjéért Szövetség) is harcba száll a hatalomért.

Szakértők szerint Kurti fő kihívója Abdixhiku, és az is elképzelhető, hogy az Önrendelkezés nem lesz képes megismételni a 2021-es fölényes győzelmét.

Amerikai kritikák és Grenell kemény üzenetei

A választások előtti politikai légkört jelentősen befolyásolták az Egyesült Államokból érkező éles kritikák. A szerbbarát Richard Grenell, az USA korábbi különleges megbízottja Koszovó ügyében, határozottan bírálta Kurtinak azt a tézisét, hogy Pristina és Washington kapcsolatai „erősebbek, mint valaha”. Grenell szerint ezek a kapcsolatok soha nem voltak ennyire rosszak.

A Trump- és a Biden-adminisztráció, valamint a NATO, az EU és az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken is többször bírálta Kurtit. Grenell a közösségi médiában „illúziókat kergetőnek” nevezte a koszovói kormányfőt, és azt állította, hogy az amerikai befektetések Albániában és Szerbiában növekednek, míg Koszovóban stagnálnak – és ezért Kurtit hibáztatta.

Kurti inkább a demokraták felé húzott, Kamala Harris a férjével, és Kurti a feleségével, de fotózkodott Kamala Harris társaságában Vjosa Osmani koszovói elnök is (Forrás: X platform)

Kurti egy helyi interjúban visszautasította Grenell kritikáit, és azt állította, hogy kormányzása alatt Koszovó kapcsolatai Washingtonnal megerősödtek, nemcsak diplomáciai, hanem biztonsági és energetikai téren is. Hangsúlyozta, hogy az amerikai kritikák építő jellegűek, és segítik Koszovó fejlődését.

Grenell azonban továbbra is élesen támadta Kurtit, azzal vádolva, hogy politikai retorikája megtévesztő, és hogy a nemzetközi közösség összefogott ellene.

Az esélyes kihívó

A német sajtó egyre nagyobb figyelemmel kíséri a koszovói választásokat, miután akár többszázezer koszovói albán is élhet Németországban, számuk pontosan nem állapítható meg, mert a felmérések általában nem tesznek különbséget az albánok között származási ország szerint, és mivel egy bizonyos réteg rejtőzködő életmódot folytat.

A szerbek által végrehajtott véres hadjárat miatt az 1990-es évek végi konfliktus idején menekültek tömegei érkeztek Németországba, a Berliner Zeitung szerint ma mintegy félmillió koszovói származású ember él Németországban – ez a világ legnagyobb koszovói diaszpórája.

Többen úgy vélik, hogy a konzervatív Lumir Abdixhiku az egyik legesélyesebb jelölt Kurti ellen. Az említett berlini lap szerint Abdixhiku új kezdetet ígér Koszovónak, amely magában foglalja a gazdasági növekedést, a politikai átláthatóságot és a korrupció elleni küzdelmet. A koszovói szerbekkel kapcsolatban azonban nem lehet „új kezdetre” számítani.

Lumir Abdixhiku (balról az első) a francia nagykövettel tárgyalva kiemelte, hogy szükség van a biztonsági szolgálataik együttműködésére az északi csőcselék (értsd szerbek, az angol mobs kifejezésből) elleni igazságos harcukban. A falon a koszovói Gándhí, Ibrahim Rugova, pártalapító képe

Abdixhiku öt százalékos gazdasági növekedést célozott meg, és ötmilliárd euróra akarja növelni Koszovó költségvetését. Ugyanakkor támogatja az EU-hoz való közeledést, miközben otthon reformokat jelentett be az egészségügyi és oktatási ágazatban.

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke is nyíltan támogatását fejezte ki Abdixhiku iránt, kijelentve, hogy ő az egyetlen vezető, aki Koszovót egy jobb jövő felé irányíthatja.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint ugyanakkor az Önrendelkezés ismét a legnagyobb párt lehet, de nem biztos, hogy megszerzi az abszolút többséget. A lap szerint Grenell célja (nem először), hogy gyengítse Kurtit, és akár egy koalíciós kormány létrejöttét érje el, amelyben az eddigi ellenzéki pártok is szerepet kapnak.

Az alternatív kihívók

Ramush Haradinaj, a Koszovó Jövőjéért Szövetség vezetője és egykori kormányfő, szintén támadta Kurtit, és figyelmeztetett, hogy ha ő marad a miniszterelnök, az veszélyeztetheti Koszovó amerikai támogatását. Haradinaj azzal is riogat, hogy az USA akár teljesen megszüntetheti Koszovó védelmezését, ha Kurti hatalmon marad.

Egy ilyen amerikai lépésre azonban nem kell számítani, mert az USA ezzel ismét Szerbia és az oroszok karjaiba lökné az általa generált második albán államot, amivel újabb szerb megtorlást és vérontást idézhetne elő a Balkánon, és egyúttal önmaga szüntetné meg koszovói bázisát, az Egyesült Államok feltételezhetően egyiket sem akarja.

Egyes vélemények szerint a korábbi washingtoni kormányok „felhatalmazták a koszovói albánokat” arra, hogy trójai falóként működjenek az orosz érdekek balkáni amortizálására, ehhez jó táptalajt szolgáltatott az évtizedekig tartó elnyomó szerb politika, amely Slobodan Milošević alatt érte el csúcsát.

A negyedik kihívó, Bedri Hamza, a Koszovói Demokrata Párt jelöltje és egykori pénzügyminiszter, gazdasági stabilitást ígér, és bírálta a jelenlegi vezetést a gazdasági eredmények hiánya miatt.

A választások egyik legnagyobb kérdése tehát, hogy Kurti képes lesz-e egyedül kormányt alakítani, vagy koalícióra kényszerül. Ha nem sikerül elegendő mandátumot szereznie, az akár azt is jelentheti, hogy a baloldali – korábban anarchista beütésektől sem mentes – Önrendelkezés ellenzékbe szorul.

Az elkövetkező napok kulcsfontosságúak lesznek az európai kontinens legfiatalabb államának politikai jövője szempontjából, miközben egyre nagyobb nemzetközi és belső nyomás nehezedik a politikai szereplőkre. A választási eredmények nemcsak Koszovó belpolitikai stabilitását, hanem a térség geopolitikai viszonyait is befolyásolhatják.