Montenegró
Blokád Montenegróban, Kamo Śutra (Holnap merre?)
Nehéz nem észrevenni a párhuzamokat a szerbiai és a montenegrói események között, már abban a tekintetben, hogy mindkét tiltakozási hullámot olyan tragédiák indították el, amelyekben halálos áldozatok is voltak. Az is felmerül párhuzamként, hogy mi volt a hatóságok szerepe a megelőzés kapcsán, és itt nem elsődlegesen a rendőrségre, hanem a szabályozó hatóságokra gondolhatunk

Talán nemcsak a balkáni események iránt érdeklődők követik figyelemmel a szerbiai fejleményeket. Mindenki számára ismerős lehet a novemberi újvidéki tragédia, vagy hogy a Szerb Haladó Párthoz köthető személyek támadtak a tüntetőkre Újvidéken, vagy éppen a belgrádi egyetemisták menete.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Ezzel párhuzamosan kevéssé ismert, de Montenegróban is zajlik egy, túlnyomórészt egyetemisták által kezdeményezett tüntetéssorozat. Cikk a montenegrói eseményekről és arról, hogy ott miért zárnak le az egyetemisták utakat.
Kamo Śutra (Holnap merre?)
A hétfői naptól minden nap, további intézkedésig lezárnak egy-egy utat a Kamo Śutra (Holnap merre?) informális egyetemista megmozdulásba tömörült csoportosulás tagjai. Ezt a tüntetők jelentették be, amikor szombaton lezárták a podgoricai Blaž Jovanović hidat.
A 23 perces blokádra történő felhívást hétfő este is közzétették, amikor az Állam- és Jogtudományi Kar előtti utat vették blokád alá Podgoricában, kedd este pedig a Capital Plaza előtti körforgalomnál volt útzár.
A 23 perces blokád szimbolikusan arra a 23 áldozatra emlékezik, akik az egykori fővárosban, Cetinjében vesztették életüket két külön ámokfutásban, 2022 augusztásában és idén januárban. Az üggyel és az előzményeivel részletesebben foglalkoztunk a BALK-on is, és beszámoltunk azokról a hiányosságokról, amelyek a két esemény kapcsán felmerültek.
Az informális diákcsoportosulásnak nem a mostani blokád az első feltűnése. Először egy január 5-ei tüntetés során léptek a nyilvánosság elé, közvetlenül a cetinjei tragédiát követően.
A cetinjei látogatás részeként a miniszterelnök januárban meghívta a tiltakozások szervezőit, hogy tartsanak egy találkozót a január 5-ével kapcsolatban megfogalmazott követeléseik megvitatására. A tüntetők akkor azonban arról tájékoztatták a miniszterelnökséget, hogy nem vesznek részt a tervezett találkozón.
Még januárban azonban tiltakozásuk jeleként benyújtották követeléseiket Milojko Spajićnak, az ország miniszterelnökének, amelyben a felelősök elszámoltatását, a fegyvertartásra vonatkozó szigorúbb törvényeket és az ellenőrző szervek hatékonyabb működését követelték.
A tüntetők ezt nem találták elégségesnek, így január végén bejelentették, hogy ha nem teljesítik a követeléseiket, akkor akár polgári engedetlenségre is készen állnak. A bejelentéssel egy időben a január 25-ei tüntetésükön felszólították a miniszterelnököt, hogy nyilatkozzon Danilo Šaranović és Aleksa Bečić felelősségre vonásával kapcsolatban.
Meddig tartanak a blokádok?
A tüntető egyetemisták követelései meglehetősen világosak voltak januárban. Ez arra vonatkozott, hogy a két fent említett politikus felelősségre vonása és lemondása történjen meg.
Danilo Šaranović belügyminiszteri, míg Aleksa Bečić miniszterelnök-helyettesi pozíciót tölt be a jelenlegi Spajić-kormányban.
Ugyanakkor a januári tüntetés során benyújtott követelésekre hivatalos miniszterelnöki válasz is érkezett, amelyben egy sor olyan intézkedés bevezetésére hangzott el ígéret, amelyekkel a jövőben megelőzhetők a hasonló tragédiák.

Tegnap este magában Cetinjében is volt felvonulás, de mivel Montenegró kis ország, így a felvonulások sem akkorák, mint Szerbiában (Forrás: X platform)
A jelek szerint azonban úgy tűnik, hogy a miniszterelnök január 31-ei válasza nem volt elegendő a diákoknak, hiszen a február eleji blokádok követelése már nem a két politikus lemondása, hanem „elbocsátása” volt, amely erős szintlépésnek tekinthető a diákok követeléseiben: a lemondást a politikusoktól követelik, az elbocsátást, vagyis a leváltást pedig a miniszterelnöktől.
A tüntetések során egyébként többször kiabálták a tüntetők: „Gyilkosok!”, „Lemondást kérünk!”, „Látsz minket, Danilo?”, „Nem adjuk fel!”. Ezek a jelszavak a követeléseken belül egyértelműen kijelölték, hogy kit tekintenek felelősnek azért, hogy Cetinje tragikus események színhelye lehetett.
Párhuzamok
Nehéz nem észrevenni a párhuzamokat a szerbiai és a montenegrói események között, már abban a tekintetben, hogy mindkét tiltakozási hullámot olyan tragédiák indították el, amelyekben halálos áldozatok is voltak.
Az is felmerül párhuzamként, hogy mi volt a hatóságok szerepe a megelőzés kapcsán, és itt nem elsődlegesen a rendőrségre, hanem a szabályozó hatóságokra gondolhatunk.
A megelőzés ugyanakkor hangsúlyosabban jelenik meg Montenegró esetében, már csak azért is, mert a diákok egyik kiemelt követelése az oktatásfejlesztés, mint például az állampolgári ismeretek, mentálhigiénés képzések, akár már középiskolában is. A felvonulók követelik azt is, hogy a szabályozó hatóságok eredményesebben és gyorsabban működjenek.
Végül, de nem utolsósorban a legfontosabb párhuzam az, hogy mindkét országban az elsődleges szervezők és a tüntetések résztvevői az egyetemisták. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a régióban felnövőben van egy olyan egyetemista réteg, amely képviselet híján a saját kezébe szeretné venni a sorsát.
Persze kérdéses, hogy Montenegróban merre fordul a tüntetések irányvonala, az azonban bizonyos, hogy itt a BALK-on nemcsak a szerbiai, de a montenegrói eseményeket is figyelemmel kísérjük.

- Szerbia7 nap telt el azóta
Donald Trump Jr. Belgrádban, találkozott Vučić elnökkel
- Szerbia7 nap telt el azóta
A Vörös Sapkások az Úttörő parkban, ezek Vučić igazi barátai
- B A Balkanac5 nap telt el azóta
Síró játék: ó, mozik, ó, emberek! (ó, béka, ó, skorpió!)
- Bosznia6 nap telt el azóta
Az ügyészség elrendelte Milorad Dodik előállítását