Ellopott „dák” leletek aktuálpolitikai hatása

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Ismeretlen tettesek robbantás révén behatoltak a „Dacia! Az arany és ezüst királysága” című hollandiai kiállításra, ahonnan több értékes aranytárgygyal távoztak. A hírt a drentsi múzeum közölte szombat reggel a kiállítást szervező román történelmi múzeummal és a román kulturális minisztériummal.

Ernest Oberländer Târnoveanu, a Román Nemzeti Történeti Múzeum főigazgatója elmondta, a tolvajok dinamittal törték át az épület vasbetonból készült külső falát, majd egyenesen a vitrinekhez mentek, amelyekben az egyedülálló műkincsek, többek között a coțofenești-i sisak és a sarmizegetusai karkötők voltak.

A lopást követő sajtótájékoztatón Harry Tupan, az Assenben található Drents Museum igazgatója elismerte, hogy a Coțofenești-ből származó sisak is az ellopott tárgyak között van, továbbá a rablók elemeltek három dák arany karkötőt Sarmizegetusa Regia-ból, amelyek Románia nemzeti örökségének legfontosabb műtárgyai közé tartoznak.

A Dacia! Az arany és ezüst királysága című kiállítás, amely 2024. július 7-én nyílt meg Assenben a nagyközönség előtt, és 2025. január 26-án kellett volna bezárnia, több mint 77 000 látogatót vonzott. A kiállításon 673 nemesfém régészeti leletet mutattak be. A kiállítási projekt több romániai múzeummal, köztük az Erdélyi Történeti Múzeummal, a Buzău Megyei Múzeummal, a Székely Nemzeti Múzeummal partnerségben valósult meg.

Mit tudnak a hatóságok a rablókról?

Eppo Bruins holland kulturális miniszter biztosította a román felet, hogy a holland hatóságok minden meg fognak tenni a tettesek kézre kerítése és az ellopott kincs visszaszerzése érdekében.

Egy másik elrabolt darab. Egy holland műtárgynyomzó szerint a hollandiai Assenben található Drents Múzeumba robbanószerrel hatoltak be tolvajok. A „Dacia – Az arany és ezüst birodalma” című kiállítás értékes tárgyait vitték el. A tárlat az ősi dáciai királyság kincseit mutatja be. Micsoda borzalom! (Forrás: X platform, Arthur Brand)

A De Telegraaf című napilap szerint számos fontos információval szolgált a holland nyomozóknak a múzeum térfigyelő kamerái felvételeinek elemzése, valamint az, hogy néhány látogató gyanúsan mozgott abban a teremben, ahol a később ellopott műtárgyak ki voltak állítva.

Többet tudnak most már a három elkövető hollétéről is, akik az eredetileg használt autót felgyújtották, és egy másikra cserélték, majd az N33-as autópálya egyik viaduktja alatt, Rolde közelében átöltöztek.

A holland rendőrség feltételezi, hogy az elkövetők Németországba menekültek. Azt sem zárják ki, hogy a rablásban közvetlenül vagy közvetve román bűnözők is részt vettek.

Válságstábot hívtak össze

Marcel Ciolacu miniszterelnök bejelentette, hogy válságstábot hív össze a Hollandiában ellopott dák kincsek visszaszerzését célzó intézkedések koordinálására. A válságstábban részt vesznek a belügyminisztérium, a rendőrség, a külügyminisztérium és a kulturális minisztérium képviselői.

– Mindent megteszünk az ellopott dák kincsek visszaszerzéséért

– közölte Marcel Ciolacu miniszterelnök. Facebook-bejegyzésében bejelentette, hogy hétfőn a miniszterelnöki ellenőrzőtestületet a kulturális minisztériumba irányítja, ahol meg kell vizsgálniuk a hollandiai kiállítás megszervezésével kapcsolatos dokumentációt.

– Natalia Intotero kulturális miniszter szintén hétfőn találkozik a holland királyi család tagjaival és az ország miniszterelnökével a lengyelországi Auschwitz haláltábor felszabadításának 80. évfordulója alkalmából rendezett eseményen, így személyesen is közvetíti a román kormány üzenetét, miszerint a tárgyi örökség felbecsülhetetlen értékű darabjait mielőbb vissza kell szerezni

– írta bejegyzésében Ciolacu.

Megmozdult az államfő is

A közéletből közel két hónapja eltűnt ügyvivő államfő, Klaus Iohannis is megmozdult. Iohannis Dick Schoof holland miniszterelnökkel váltott üzenetet – közölte az Államelnöki Hivatal. A tájékoztatás szerint Dick Schoof holland miniszterelnök biztosította Klaus Iohannis államfőt, hogy a holland hatóságok minden szükséges lépést megtesznek az elkövetők azonosítása és a kincs visszaszerzése érdekében.

Egy harmadik meglovasított aranykincs (Forrás: X platform, Arthur Brand)

A holland kormányfő ugyanakkor mély sajnálatát tolmácsolta e „példátlan” incidens miatt.

Klaus Iohannis államfő reményét fejezte ki, hogy az ellopott műtárgyak a lehető leghamarabb biztonságban visszakerülnek az országba.

– Ezek a nemzeti kincsünk részét képező műtárgyak felbecsülhetetlen értékű tanúságtételek történelmünkről és identitásunkról, eltűnésük pedig erős érzelmi és szimbolikus hatással van a társadalomra

– mondta Klaus Iohannis.

A szimbolikus hatás kiaknázása

Vasárnap Marcel Ciolacu miniszterelnök óva intett mindenkit attól, hogy a dák muzeális tárgyak eltűnésének hírét mindenféle összeesküvés-elméletek terjesztésére használják.

Elkésett!

Sebastian Burduja energetikai ügyi miniszter azt feltételezi, hogy a rablás haszonélvezője a román szélsőjobb, amely azt próbálja igazolni a rablás tényére hivatkozva, hogy az européer romániai erők nem képesek megvédeni az ország szent történelmi örökségét, elherdálják a dák örökséget, amely a román szuverenitás folyamatosságának bizonyítéka.

A miniszter szerint a rablás jól jött Călin Georgescu elnökjelöltnek.

A szélsőjobboldali SOS párt elnöke, az EP-kéviselő Diana Ivanovici Șoșoacă viszont azt állítja, hogy a romániai titkosszolgálatok keze van a dologban. Szerinte nem az igazi műkincseket, csak azok másolatát lopták el Assenből, hamarosan bemutatják a „megtalált” kincseket, mintegy bizonyítékul, hogy a román hatóságok jól működnek, a miniszterelnök és az államelnök áll a vártán.

Kétes eredetű a harci sisak

A rablást követően ismét fellángolt a vita a coțofenești-i harci sisak eredetéről.

A rablást követően ismét fellángolt a vita a coțofenești-i harci sisak eredetéről (Forrás: X platform, Románia Nemzeti Történeti Múzeuma)

A sisakot 1929-ben egy gyermek véletlenül fedezte fel Prahova megyében, Poiana Coțofenești község területén, a Vârful Fundăturii nevű helyen.

Ioan Andrieșescu, a Bukaresti Egyetem őstörténet-professzora alapos vizsgálatot végzett a helyszínen.

A régészcsoport megállapította, hogy a sisak nem egy aranykincs vagy sír része, hanem egy helyi géta-dák La Tène településről származik.

Keletkezési ideje miatt (i. e. IV. század) ma már kétségbe vonják dák eredetét.

Dan Alexe művészettörténész szerint le kell számolni a románok automatizmusával, hogy minden történelmi emlékünk, mi az ország területén előkerül, az dák.

– Ha az i. e. 4. századi a harci sisak, az fél évezreddel korábbi római–dák háborúknál.

Bármely nyelvész és bármilyen komoly történész tudja, hogy semmi sem utal arra, hogy a Bărăgan síkság lakossága azonos lett volna a hegyeken túli Erdély, 500 évvel későbbi dák lakosságával. Ez egy tranzitövezetben felfedezett szkíta harci sisak!

A hírtelevízióknak nyilatkozó történészek is azt állítják, inkább géta, mint géta-dák emlék a coțofenești-i aranysisak. De ezzel csak újabb frontot nyitnak a vitákban azokkal, akik szerint a géták és a dákok ugyanazok.

Az elrabolt coțofenești-i aranysisak eszmei értéke több száz millió euró. És valóságos aranybánya azoknak a politikusoknak, akik önös érdekükben hivatkoznak rá.