Szerbia
Bitangok és gazemberek Szabadkán – szerb hősök Hágában?
Szabadka első embere kitért arra is, hogy számára a Szentháromság Aleksandar Vučić, Andrej Vučić (a szerb elnök testvére) és a szerb anyaföld. Ő ezekhez tartozik és nem is szégyelli
Jó nagy botrány kerekedett egyetlen újságírói kérdésből Szerbiában. Szabadka polgármestere, Stevan Bakić szokásos újévi fogadását nyilván ünnepélyes hangulatban szerette volna tölteni, főként a hozzá lojális újságírók társaságában, arra nem számítva, hogy esetleg ezen az ünnepi eseményen elhangozhat kellemetlen kérdés is.
A Magločistač (Ködeltakarítás) újságíró-szerkesztője, Natalija Jakovljević sem gondolhatta, hogy egyetlen ártatlan kérdésből, miszerint mi a város első emberének véleménye a szabadkai egyetemen zajló blokádról és az egyetemi hallgatók tüntetéséről, tulajdonképpen országos botrány kerekedik. Nem is a kérdés miatt kerekedett, hanem az arra adott válasz okán.
Bakić szerint gazemberek
Így adódott tehát a helyzet, hogy az ünnepélyes, már-már negédesre sikeredett ünnepi beszédet, amelyben a város polgármestere csakis szuperlatívuszokban beszélt a város, az ország helyzetéről és természetesen Aleksandar Vučićról, kifakadás követte.
A válasz során Stevan Bakić azt találta mondani, hogy “mi most sajnos abban a helyzetben vagyunk, hogy a dékánok helyén két bitang ül”, majd nyilvánosan felszólította őket, és a pravoszláv karácsonyig adott nekik határidőt, hogy lemondjanak dékáni tisztségükről és vonuljanak vissza a professzori munkájuktól is, és “ne hozzanak szégyent a hivatásukra”.
Szerinte ugyanis a két dékán kényszeríti a hallgatókat, hogy tüntessenek. Ezt követően tulajdonképpen megfenyegette a szabadkai Építőmérnöki, valamint a Közgazdasági Kar dékánjait, hogy “viselkedjenek”, “tartsák tiszteletben a törvényeket”, ellenkező esetben könnyen munka nélkül maradhatnak.
Az egyik perel, a másik mások helyett is szégyelli magát
Miután Bakić december 30-án „kifakadt”, a válasz január másodikán egymástól függetlenül érkezett meg a két kar dékánjaitól.
Stevan Bakić 1967-ben született a montenegrói Bar városában, szerb családban. Középiskolai tanulmányait Titogradban (ma Podgorica) végezte, ahol 1985-ben érettségizett a Közgazdasági Középiskolában, gazdasági technikusi képesítést szerezve. 1986-ban sikeresen befejezte a Tartalékos Tiszti Iskolát Bilećában (ma Bosznia-Hercegovina, boszniai Szerb Köztársaság), és tartalékos tiszti rangot kapott.
Felsőfokú tanulmányait a Belgrádi Sportedzői Főiskolán folytatta, ahol 1999-ben magasabb szintű sportedzői képesítést szerzett. Ezt követően 2002-ben a Niši Testnevelési Karon testnevelő tanári diplomát, majd 2006-ban egy magánegyetemen, a kamanci (Sremska Kamenica) Üzleti Szolgáltatások Karán közgazdász diplomát szerzett.
Szakmai pályafutása során több pozíciót töltött be:
- 1987 és 1991 között a Jasenicai Vámhivatalban dolgozott.
- 1991 és 2003 között a Szabadkai Vámhivatal munkatársa volt.
- 2006 és 2008 között a Szabadkai Egyetemi Központban tevékenykedett.
- 2008 és 2014 között az „Elektrovojvodina” szabadkai kirendeltségén a közbeszerzési szolgálat vezetője volt.
- 2014-től 2020-ig az „Elektrovojvodina” szabadkai kirendeltségének igazgatójaként dolgozott.
Politikai pályafutása során 2020. augusztus 21-én Szabadka polgármesterévé választották a Szerb Haladó Párt (SNS) színeiben.
Az eset érdekessége, hogy Bakić nekiment az Építőmérnöki Kar vezetőjének, talán azért, mert rajta vélt fogást találni, miközben a kar nincs is blokád alatt, rendben zajlik az oktatás, csupán az áldozatokról emlékeznek meg, ezzel szolidaritást vállalva a többi egyetemi hallgatóval.
Milan Trifković, a szabadkai Építőmérnöki Kar dékánja válaszában azt írta: büszke arra, hogy egy kis falusi közösségből indulva, nem éppen ideális körülmények között tanulhatott egyetemistaként, és nem tért le az útról, soha nem távozott külföldre (pedig sokszor megtehette volna), és hogy a hazájában maradt, amelyet őszintén szeret, és legjobb tudása szerint viszonozza neki, amit tőle kapott.
A dékán úgy nyilatkozott: nem biztos abban, hogy Bakić úr azt csinálja, amihez a legjobban ért, talán azzal tehetné a legtöbbet, ha visszatérne ahhoz, amit tanult, majd hozzátette, hogy bírósági úton is magyarázatot követel majd Bakićtól, hogyan lett ő bitang.
A Közgazdasági Kar dékánja, Aleksandar Čučković meglehetősen hosszú és tartalmas nyílt levélben írta meg válaszát a polgármesternek. Ebben többek között elmondta, egy ideje nem tud szabadulni attól a gondolattól, hogy “mi, szabadkaiak, valamiért vétkeztünk az Isten előtt, ha ilyen hatalmat kell elviselnünk. A válasz valószínűleg az, hogy magunk vagyunk a hibásak ezért, mert udvariasságból vagy félelemből megengedtük ezt”.
Čučković úgy fogalmazott, hogy „szégyelli magát a lelke mélyéig, hogy ennek a gyönyörű, sokat szenvedett országnak a legszebb városa ilyen sötétségbe süllyedt”.
A VMSZ kényszerű hallgatása
Bakić újévi fogadásán ott volt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által a képviselő-testület elnöki pozíciójára delegált Gyivánovity Dániel is. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) tette fel eddig csupán a kérdést: “vajon a Vajdasági Magyar Szövetség és elnöke, Pásztor Bálint osztja-e Stevan Bakić álláspontját és stílusát?
A VMDK arra is kíváncsi volt, hogy a szabadkai polgármester megnyilvánulásai megfelelnek-e a VMSZ által képviselt értékeknek? A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy a Szerb Haladó Párttal koalícióban lévő magyar párt kiáll-e az akadémiai közösség és a demokratikus normák védelme mellett.”
A VMDK felszólította a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy egyértelműen határolódjon el Bakić polgármester kijelentéseitől, és támogassa a kulturált párbeszédet, az egyetemi autonómiát, valamint az oktatás integritását.
Nyilván a VMSZ ezt nem teheti meg, ami azért is különösen szemet szúr, hiszen maga Pásztor Bálint is egyetemi tanár (igaz, egy magánegyetemen), ráadásul pedig jogász, és jogot oktat.
A második felvonás: gazemberek, denevérek, fáraók és söpredék
A dékáni válaszokat követően Stevan Bakić, aki egyébként évközben, a várost illető dolgok kapcsán nagyon ritkán tart sajtótájékoztatót, úgy érezte, ismét a sajtó elé kell állnia/ülnie.
Aztán elkezdte sorolni, hogy a két dékán jó úton halad, hogy a “gazfickó státuszból alávaló söpredék státuszba lépjenek”.
Bakić ezt követően a dékánokat az egyetemi források nem rendeltetésszerű felhasználásával vádolta meg, és felszólította az illetékes hatóságokat, hogy vizsgálják ki a karok tevékenységét. Egyúttal fáraóknak nevezte a dékánokat, akik “teljesen félreértelmezik az egyetem autonómiájának jelentését”.
Szabadka polgármestere ezt követően azt mondta, hogy az Építőmérnöki Kar dékánja nem leváltható, mert a veje dönt arról, hogy ő kerüljön a székbe, majd vállalatok neveit kezdte sorolni, amelyek a dékánhoz köthetők. Végül a Közgazdasági Karon zajló tüntetés kapcsán többek között azt mondta, nem is a szabadkai diákok tartják blokád alatt az egyetemet, hanem “tíz hallgatót hoznak Újvidékről, és ők tüntetnek az épület előtt”.
Október 5-e a legnagyobb csapás
Bakić végül, arra hivatkozva, hogy nem lesz újabb október 5-e és 6-a sem a mostani tüntetésekből (utalás a Milošević-rendszer 2000-ben bekövetkezett bukására), nyíltan beszélt arról, mit is gondol a 2000. október 5-i forradalomról.
Kapcsolódó cikk
Vučić leteremtette a szabadkai polgármestert, mert nem hívta meg Pásztor Bálintot a fogadására 🚂✨
Szavai szerint “október 5-e a legnagyobb csapás volt, ami Szerbiát érhette, és mind a mai napig ennek az árát fizetik meg, mert akkoriban válságtörzsek, gazfickók és a söpredék döntött helyettük”.
A polgármester feltette a kérdést, hogy vajon milyen öröksége van október 5-nek? Szerinte ez a szerb történelem legsúlyosabb szégyenfoltja, hiszen átadták Hágának a szerb elnököt, a néhai Slobodan Miloševićet, a szerbek legszentebb napján, Vidovdanon (Víd napján).
Bakić hozzátette, hogy akkoriban nem háborús bűnösöket adtak ki Hágának, hanem „számos hőst, akik Szerbiát védték”.
Bakić szentháromsága és egy magánügy
S ha mindez nem lett volna elég, Szabadka első embere kitért arra is, hogy számára a Szentháromság Aleksandar Vučić, Andrej Vučić (a szerb elnök testvére) és a szerb anyaföld. Ő ezekhez tartozik, és nem is szégyelli.
Aztán, nem tudni miért, de azt is elárulta, hogy júniusban tüdőrákot diagnosztizáltak nála, de szintén Aleksandarnak, Andrejnek és a szerb egészségügynek köszönheti, hogy most szólhat a szabadkaiakhoz.
Mindeközben Szabadka főterén hetek óta minden pénteken 11 óra 52 perckor összegyűlnek az emberek, hogy az újvidéki tragédia áldozataira emlékezzenek. A megmozduláson hétről hétre többen vesznek részt.
Míg az első alkalommal tíznél is kevesebben voltak, január 3-án már mintegy száz szabadkai állt csendben, transzparenseket tartva: „Bakić, nem vagy illetékes”, „Véresek a kezeitek”, „Amíg hallgatsz, rosszabb lesz”, „Felelni fogtok”, „2025-ben október 6-át akarok”, „Az egyetemisták nem hallgatnak, és te?”.
A néma tiszteletadást követően most először hosszú perceken keresztül fütyülték ki a hatalmat, közben azt skandálva, hogy „véresek a kezeitek”. A szabadkai Városházát a rendőrök védték.
- Magyarország7 nap telt el azóta
Főleg Szerbiában téma a Rogán Antal elleni amerikai szankció
- Biztonság6 nap telt el azóta
Balkáni vadnyugat – Tombol az erőszak Szerbiában 🔞
- Szerbia7 nap telt el azóta
Kezd elszabadulni a pokol Újvidéken, brutális támadás
- Bosznia6 nap telt el azóta
Dodik elárulta, hogyan érzi magát a komplikált műtét után