Szaporodjatok és sokasodjatok: üzente a horvát kormányfő, majd koszovói kollégáját fogadta

Csütörtökön Andrej Plenković horvát miniszterelnök összehívta a Horvát Köztársaság Demográfiai Revitalizációs Tanácsát.

A miniszterelnökön kívül a következő tisztségviselők vettek részt az ülésen: Ivan Šipić demográfiai és bevándorlási miniszter, Oleg Butković miniszterelnök-helyettes, tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Josip Dabro miniszterelnök-helyettes, mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati miniszter, Marko Primorac miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, Marin Piletić munkaügyi, nyugdíjrendszeri, család- és szociálpolitikai miniszter, Šime Erlić regionális fejlesztési és uniós alapokért felelős miniszter, Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter, Irena Hrstić egészségügyi miniszter, Tonči Glavina turisztikai és sportminiszter, valamint Zvonko Milas, a Külhoni Horvátok Központi Állami Hivatalának államtitkára. Felsorolni is sok, nem hogy megjegyezni.

A miniszterelnök bevezetőjében hangsúlyozta:

– Tisztában vagyunk azzal, hogy a család képezi a horvát társadalom magját, és az általunk javasolt és vállalt intézkedések sorozatával szeretnénk javítani az anyák és apák helyzetét. A lehető legszélesebb társadalmi konszenzust akarjuk elérni ebben a témában annak érdekében, hogy pozitív légkört teremtsünk a társadalomban, amelyben ösztönözni fogjuk a családalapítást. Ehhez bizonyos szemléletváltásra is szükség van, a társadalomra, közös felelősségeinkre és jövőnkre vonatkozó derűlátóbb szemlélet érdekében

– mondta Andrej Plenković, aki három gyermekével maga jár elöl a példával.

Horvátország demográfiai képének alakulása 2011 és 2021 között, csak a legzöldebben színezett megyékben tapasztalható növekedés, viszont van, ahol tíz év alatt negyven százalékos a csökkenés

Mit határoztak?

A miniszterelnök és a tanács úgy határozott, hogy az egy gyermek után járó egyszeri juttatást megduplázzák, 309 euróról 618 euróra, megduplázzák a fizetett apasági szabadság napjainak számát is, és 3000 euróra emelik a második hat hónapra vonatkozó szülési szabadságra vonatkozó juttatást.

A szülési szabadság támogatása a gyermek életének első és harmadik éve között, ikrek, a harmadik és minden további gyermek esetében 551-ről 803 euróra nő.

A részmunkaidős szülési szabadság támogatása a gyermek életének első évéig 485-ről 971 euróra nő. A részmunkaidős szülési szabadság támogatása a gyermek életének első évétől a harmadik évig, ikrek, a harmadik és minden további gyermek esetében 485-ről 600 euróra nő. A terhességi szövődmények és a gyermekgondozási betegszabadság kompenzációjának növelése 565-ről 995 euróra növekszik.

Emelkedik továbbá a foglalkoztatott szülők pénzbeli juttatása a szülési vagy szülői szabadsághoz, a félmunkaidős foglalkoztatáshoz, a gyermek halála esetén járó szabadsághoz, a gondozó szülőkhöz, valamint a honvédő háború fogyatékkal élő háborús veteránjait gondozó és segítő személyekhez való jog gyakorlása során.

Az emelés azokra a munkavállaló és önálló vállalkozó szülőkre is vonatkozik, akik nem felelnek meg a biztosítási szolgáltatás előírt feltételének. A díj az 551,80 eurós költségvetési alap 125%-át tette ki, de most 701,89 euróra emelkedik.

Íme, hogyan nézett ki a népesség alakulása (természetes növekedés születések – halálozások) a volt Jugoszláviában az 1948/1981-es időszakban. Piros, sárga, fehér – növekedés, kék, zöld, világoskék/zöld csökkenés

Ezenkívül a munkanélküliek és a munkaerő-rendszeren kívüli kedvezményezettek minden jogára vonatkozó juttatások a jelenlegi 309-ről 503 euróra emelkednek. A kormány előrejelzése szerint 2025-re a demográfiai kérdésekre fordított kiadások 202 százalékkal magasabbak lesznek, mint idén.

A demográfiai intézkedések keretében folytatják a beruházásokat, és szeretnék megteremteni a fiatalok lakhatási kérdésének megoldásához, hitelképességük erősítéséhez elengedhetetlen légkört, és olyan intézkedéseket hozni, amelyek befolyásolják a lakásbérlés és az első ingatlan megvásárlásának árát.

Számos további intézkedés irányul a munkavállalókra és a diákokra, valamint a lakosságfogyatkozással sújtott területek újjáélesztésére. Az intézkedések egy része a horvát kivándorlókra vonatkozik, akik vissza szándékoznak térni az „óhazába”.

Kurti Zágrábban

Albin Kurti koszovói miniszterelnök pénteken Zágrábba látogatott. A sajtótájékoztatón a házigazda, Andrej Plenković horvát miniszterelnök kijelentette, hogy Horvátország azt szeretné, hogy a Koszovó és Szerbia közötti párbeszéd a kapcsolatok normalizálásához és a kölcsönös elismeréshez vezessen.

– Stabil Koszovót akarunk, és hogy a Koszovó és Szerbia közötti párbeszéd a kapcsolatok normalizálódását és a kölcsönös elismerést eredményezze, ami Koszovót olyan helyzetbe hozná, hogy megfelelő módon haladjon az Európai Unió felé

– mondta Plenković a Kurtival tartott közös sajtótájékoztatón.
Hozzátette, hogy a folyamat nem gyors és hatékony, mert öt uniós tagállam még mindig nem ismeri el Koszovót.

KÉZFOGÓ: A horvát miniszterelnök szerint Horvátország és Koszovó továbbra is szoros és partnerségi kapcsolatokat épít!

A pristinai kormány vezetője azt mondta, hogy hazája jószomszédi kapcsolatokat akar, de a normális kapcsolatokhoz „normális Szerbiára” is szükség van, amely szerinte jelenleg „nem demokratikus állam”.

– Van egy megállapodásunk Brüsszelből, amely annak mintájára készült, ahogy a két német állam 1972-ben de facto elismerte egymást. Van egy megállapodásunk a végrehajtásról is, de Belgrád minden héten különböző jogsértéseket követ el, és nem engedélyezi annak végrehajtását

– mondta Kurti, aki ragaszkodik ahhoz, hogy Brüsszel gyakoroljon nyomást Belgrádra, hogy tartsa tiszteletben ezt a megállapodást, és hogy a lehető leghamarabb hajtsa végre, ily módon elérve a kapcsolatok normalizálását, mint „két normális állam”.

Kapcsolódó cikk

A szerb elnök elutasítja az ügynöktörvényt, állítólag Európába igyekszik

A pristinai kormány vezetője utalt a múlt hónapban történt robbanásra is, ez megrongált egy csatornát, amely két hőerőművet lát el vízzel; ezek Koszovó szinte teljes villamos energiáját termelik.

Megismételte korábbi állításait, miszerint minden jel arra mutat, hogy ez egy Szerbia által támogatott és szervezett támadás volt, akárcsak a banjskai akció, vagy a KFOR elleni számos támadás 2023 során, illetve három koszovói rendőr elrablása ugyanabban az évben.

Plenković elmondta, hogy Horvátország aggodalommal tekint az eseményre, de pozitív fejleménynek tartja, hogy a koszovói hatóságok bevonták a nemzetközi partnereket, például a KFOR képviselőit és a koszovói európai missziót a „terrorcselekmény” kivizsgálásának folyamatába.

Hangsúlyozta, hogy Koszovó, mint nemzetközileg elismert állam, „valóság”, és nem lát olyan forgatókönyvet, amely szerint ez a valóság megváltozna.