Horvátország
Zoki Bond és az egészséges magyar szkepticizmus
A horvát Trump, ahogy az utóbbi időben becézgetik, ezúttal senkiről sem szedte le a keresztvizet, viszont megemlítette, hogy sok évszázados együttélésünknek köszönhetően, a nyelvi különbözőségek ellenére, „kölcsönös kulturális összefonódásra” került sor. A továbbiakban Zoran Milanović hangsúlyozta, hogy különösen szereti az „egészséges magyar szkepticizmust”
Kedden, megnyitotta kapuit a zágrábi Interliber könyvvásár, melynek vendégországa idén Magyarország. A vásárt Zoki Bond barátunk nyitotta meg köztársasági elnöki minőségében, és meglepően összeszedett, mondhatni nyájas volt, ami kellemesen meglepett mindenkit. A „horvát Trump”, ahogy az utóbbi időben becézik, ezúttal senkiről sem szedte le a keresztvizet, viszont megemlítette, hogy sok évszázados együttélésünknek köszönhetően, a nyelvi különbözőségek ellenére, „kölcsönös kulturális összefonódásra” került sor. A továbbiakban Milanović hangsúlyozta, hogy különösen szereti az „egészséges magyar szkepticizmust”, és hozzátette, hogy a mai Európa a kölcsönös különbségeken nyugszik.
Zoki Bond adomázik
Sőt, a köztársasági elnöknek még adomázásra is futotta. Elmondta, ifjoncként, 1986-ban valamilyen tiszteletdíjas munkát kapott az Interliberen, de amikor megérkezett a helyszínre, nem találta meg a helyét a vásár pavilonjai között.
Így megkérdezett egy idősebb urat, hogy erre van-e valahol az Informbüró, mire az angyali türelemmel elmagyarázta, hogy az annó Bukarestben volt található, de 1956-ban Sztálin halála után feloszlatták. Viszont, ha netán az Interlibert keresi, az ebben és ebben a pavilonban van.

Díszvendég: Nádas Péter
Saját bevallása szerint ekkor hasított bele a felismerés, hogy mekkora hülyeséget mondott – s úgy látszik, ez végig fogja kísérni egy életen át. Mármint a nagyot mondás kényszere.
A horvát kormány nevében Nina Obuljen Koržinek kulturális miniszter üdvözölte az egybegyűlteket, és bejelentette a költségvetési támogatások növelését a kiadók számára.
Magyar részről Nádas Péter író, Demcsák Csaba horvátországi magyar nagykövet és Csaba Gábor kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár szólalt fel.
Nádas beszédében arra figyelmeztetett, hogy a modern ember, a hatalom és a technológia pénzügyi központjai viszonyában egyre nagyobb problémák merülnek fel; Demcsák emlékeztetett a horvátok és magyarok évszázados kapcsolataira, és méltatta a jelenlegi kölcsönös kulturális és politikai együttműködést, míg Csaba Gábor elégedettségét fejezte ki Magyarország Interliberen való szereplésével kapcsolatban, és szorgalmazta a horvát-magyar kulturális együttműködés erősítését.
Mielőtt még tovább viharzanánk és egy egészen más témát ütnénk fel: a horvát, de a magyar politikusoknak is végre talán újítani kellene, amikor alkalmi beszédeket konstruálnak.
Valahogy mindenki hanyagolja azt az apróságot, hogy kb. 80 év szünet után, ismét közös födél alatt élünk, illetve azt, hogy sokkal több olyan dolog van, ami összeköt, mint ami szétválaszt bennünket, és ebből lehetne és kellene közös tőkét kovácsolni.
Lehet, hogy a horvátok nem hajlamosak annyira a bratyizásra, mint a szerb szomszédok, de a szinte ezer év, amit együtt töltöttünk, csak számít valamit.
Egészséges horvát szkepticizmus
Az „egészséges magyar szkepticizmus”, amit büszkén kürtölünk világgá, és ami körül immár szinte egy évtizede rendszeresen lándzsát törünk holmi brüsszeli hatalmasságokkal, mint láttuk, megnyerte a horvát köztársasági elnök tetszését, nyilván azért is, mert az utóbbi időben maga is a fősodorral szembemenő gondolatokat fogalmazott meg, a horvát kormány és Plenković miniszterelnök őszinte sajnálatára.
Mindazonáltal, ha nem is reklámozzák, létezik egy egészséges horvát szkepticizmus is. Ezt lépten-nyomon utol lehet érni, ha kicsit is figyelmesebben szemléli az ember a dolgokat.
Például az illegális migrációval szembeni erélyes fellépésnek köszönhetően nem mondható, hogy az országban nyüzsögnének a migránsok, illetve azokat is, akik valahogy átjutottak a határon, rendre lefülelik. Ebből kifolyólag állandó jelleggel igyekeznek lejáratni a horvát rendőrséget egyes civil és „civil” szervezetek, de ez idáig sikertelenül.
A különutas megoldások jelen vannak ugyan, de ezekre a jellemző az ún. „lowprofile” bonyolítás, vagyis valahogy úgy csinálják a dolgokat, hogy ezek ne kerüljenek be a médiába.
Például, valószínűleg sehol sem lesz majd megemlítve, hogy Horvátországba erős kínai gazdasági küldöttség érkezik.
A küldöttség Csöcsiang tartomány tisztviselőiből és mintegy 20 kínai vállalat képviselőiből áll, a közlekedés, a biomedicina, az energia, az autóalkatrészek, az ingatlanok, a gépek és berendezések gyártása, valamint a fogyasztási cikkek területén.
A kínaiak az együttműködés különböző formái iránt érdeklődnek, a piacra lépéstől és a horvát vállalatokkal való együttműködés kialakításától kezdve a fióktelepek megnyitásáig, sőt a lehetséges befektetésekig/felvásárlásokig is.
A látogatást a Kínai Nemzetközi Kereskedelmi Tanács Csöcsiang Tartományi Bizottsága (CCPIT Zhejiang) vezeti, és a látogatás részeként a Horvát Kereskedelmi Kamarával együttműködve B2B (business-to-business) tárgyalásokat szerveztek horvát vállalatokkal.

Kínában – beleértve ebbe Csöcsiangot is – hosszú távra terveznek, 2021-ben Ningbóban tartották meg a Kína és Kelet-Közép-Európa országainak második nemzetközi fogyasztási cikkeinek vásárát, az első szintén Ningbóban volt, előtte viszont 2017-ben Belgrádban rendeztek egy kiállítást és vásárt a Kína és a közép- és kelet-európai országok közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés fellendítésére
Ez csak egy a rendezvénysorozatban, amelyet az utóbbi időben azzal a céllal szerveztek, hogy összekapcsolják a kínai és a horvát vállalatokat. Miután nem állami küldöttségről van szó, jó esély van arra, hogy még az amerikaiak figyelmét is elkerüli a turpisság, annál is inkább, mert senki sem említette a Huaweit vagy a kínai autóipart.
Most, hogy a szóban forgó tartománynak körülbelül 65 millió lakosa van és GDP-jét tekintve a negyedik helyen van a Kínai Népköztársaságban, azzal már remélhetőleg senki sem fog foglalkozni.
Az már csak mellékes körülmény, hogy egy csöcsiangi küldöttség szeptember elején a Vajdaságban is járt, és ezáltal – a hivatalos közlés szerint – egy újabb kínai tartomány csatlakozott ahhoz a nyolc másikhoz, amellyel Vajdaság már szoros partnerséget alakított ki és együttműködési megállapodásokat is kötött.

