Körbe-körbe Ukrajna körül

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Ahogy ezt az átkosban, a Jugoszláv Néphadseregben szépen elmagyarázta az embernek a zászlós, a nép és ország/kommunista párt védelmére létrehozott intézmény keretében az ember nem azért volt, hogy gondolkodjon. A megfogalmazás kissé darabosabb volt, de amit a zászlós elvtárs a fineszek tekintetében elmulasztott, azt bőven pótolta a hangerővel. És mint ezt a mellékelt ábra mutatja, az útmutatás remekül működött, mivel egy életre megjegyeztem – és ezzel tudom, nem vagyok egyedül. Ebben a mai, európai értékek mentén szabályozott világban pedig a gondolkodás túlértékelt dolog, vagy ahogy a gyerekek mondanák: overrated. Ez a hosszabbra sikerült remineszcencia értelme abban van, hogy lenne nekem bőven mondanivalóm, de jobb, ha hallgatok. Például Horvátországban kedden Zoran Milanović köztársasági elnök egy videót tett közzé a Facebookon, amelyben elmagyarázta, miért nem járult hozzá a horvát hadsereg részvételéről szóló döntéshez egy Ukrajnát támogató NATO-misszióban.

Nem hagyja bevonni Horvátországot a háborúba

A köztársasági elnök, aki a horvát alkotmány értelmében a horvát hadsereg főparancsnoka, elmagyarázta, hogy meglátása szerint Horvátország semmilyen módon nem tudja befolyásolni az ukrajnai háborút, és nem is tudja megállítani. Az állami hatóságok átgondolt és felelősségteljes politikájával azonban megakadályozhatja a háború terjedését a horvát határok felé, s békét és biztonságot biztosíthat minden horvát állampolgár számára.

– Ezért nem voltam hajlandó előzetes hozzájárulásomat adni a horvát fegyveres erőknek az Ukrajnát támogató misszióban való részvételről szóló döntéshez

– mondta a videójában Milanović.

Az elnöki palota egy hosszabbacska nyilatkozatban magyarázta el az ámuló-bámuló közvéleménynek a köztársasági elnök döntését. Így megtudhattuk, hogy a horvát alkotmány szerint a horvát parlament minden javasolt határozatot a képviselők többségi szavazatával fogad el, ha a köztársasági elnök előzetesen egyetértését adja a döntésekhez. Ha a köztársasági elnök megtagadja hozzájárulását, a horvát parlament ilyen határozatokat csak a képviselők kétharmados többségével fogadhat el.

Kapcsolódó cikk

Milanović hazarendeli a horvát katonákat a NATO-ból egy ukrajnai konfliktus esetén

A nyilatkozat értelmében összesen 13 határozathoz kérték a köztársasági elnök előzetes hozzájárulását. Milanović 12 határozathoz adta a hozzájárulását. A határozatok némelyike a horvát fegyveres erők tagjainak a KFOR és a SEA GUARDIAN NATO-műveletekben való további részvételére, a NATO iraki missziójában való részvételének folytatására, valamint a NATO állandó aknamentesítő erők csoportjának tevékenységében való részvétel folytatására vonatkozik.

Hasonlóképpen, a köztársasági elnök hozzájárulását adta az Európai Unió három műveletében, három ENSZ-műveletben, és az Egyesült Államok által vezetett koalíciós erők egy műveletében való részvétel folytatásához, valamint jóváhagyta a Horvát Köztársaság határának átlépését a bejelentett NATO-erők és katonai kapacitások lehetséges bevonása és gyors telepítése érdekében.

A köztársasági elnök egyetértett a horvát fegyveres erők tagjainak kibővített részvételével a NATO szárazföldi erőinek megerősített, előretolt jelenlétével a katonai szövetség négy határ menti országában: Litvániában, Lengyelországban, Magyarországon és Bulgáriában. Részvételével a Horvát Köztársaság erőteljesen hozzájárul a szövetségesek elrettentésének és kollektív védelmének megerősítéséhez a NATO területén.

Decemberben elnökválasztások lesznek Horvátországban. Zoran Milanović jelenlegi köztársasági elnök kormánypárti kihívója Dragan Primorac lesz, aki a mellette ülő Andrej Plenković miniszterelnök szerint azon fog dolgozni, hogy visszavezeti Horvátországot a nyugati országok körébe, általa ugyanis visszatér a civilizált párbeszéd az elnöki hivatalba (Forrás: X platform, Andrej Plenković)

Az elnöki hivatal nyilatkozata szerint a Horvát Köztársaság a NATO-szövetségesek iránti elkötelezettségét tükrözi az is, hogy a köztársasági elnök hozzájárulását adta ahhoz is, hogy a horvát fegyveres erők tagjainak részvételét a katonai szövetség határ menti országaiban közel 80 százalékkal, 300-ról 520 tagra növeljék.

– Horvátország a NATO tagja, és kötelessége, hogy segítséget nyújtson szövetségeseinek, mint ahogy elvárja a szövetségesektől, hogy szükség esetén segítséget nyújtsanak Horvátországnak. Ezért a horvát fegyveres erők tagjainak részvétele ezekben a missziókban bizonyítja, hogy Horvátország megbízható tagja a NATO-nak

– áll a közleményben.

A köztársasági elnök ugyanakkor csak ahhoz a döntéshez nem adta előzetes hozzájárulását, amely a horvát fegyveres erők tagjainak az Ukrajnának nyújtott biztonsági és kiképzési támogatást célzó NATO-tevékenységekben (NSATU) való részvételéről szól.

Zoran Milanović szerint a kormány a horvát fegyveres erők tagjait Ukrajnát támogató misszióba kívánja küldeni, de egy ilyen döntés végrehajtása a köztársasági elnök, mint a horvát fegyveres erők főparancsnokának hatáskörébe tartozik, és alkotmányos hatáskörén belül úgy határozott, hogy nem adja előzetes hozzájárulását a horvát fegyveres erők tagjainak ilyen misszióban való részvételéről szóló határozathoz, amely potenciálisan káros hatással lehet a Horvát Köztársaság nemzeti érdekeire.

Milanović hülye, Plenković jobban tudja?

Amint erről a horvát közszolgálati televízió közvetítésével értesülhettünk, Andrej Plenković miniszterelnök és a HDZ elnöke az elnökség és a HDZ Nemzeti Bizottságának ülése után nyilatkozott a médiának.

Beszámolt a legutóbbi gazdasági sikerekről, és manipulációnak nevezte Milanović döntését, hogy nem járul hozzá a horvát katonák részvételéhez a NATO Ukrajnát támogató tevékenységében, majd tagadta, hogy ez bevonná Horvátországot a konfliktusba.

A horvát miniszterelnök hetekkel ezelőtt amerikai kiruccanása során interjút adott a Bloombergnek, amelyben fontosnak nevezte Ukrajna további támogatását a szabadságért és a területi integritásáért folytatott harcban (Forrás: X platform, horvát kormányhivatal)

Ami a NATO-missziót illeti, ez Plenković szerint még csak nem is misszió, a kormányfő szerint tisztázni kell néhány dolgot. Szóval a horvát miniszterelnök szerint ez nem akármilyen katonai küldetés, hanem a NATO Biztonsági Segítségnyújtás és Kiképzés Ukrajnának (NSATU) nevű tevékenysége.

Mint ahogy ezt Plenković hangsúlyozta, Milanović képviselte Horvátországot a NATO washingtoni csúcstalálkozóján, a szövetség 75. évfordulója alkalmából. Annak folyamán nem mondott vagy tett semmit a nevezett tevékenység ellen.

– Ha úgy gondolta volna, hogy Horvátország túl nagy kockázatot vállal a részvétellel, felemelhette volna a kezét, és kifejezhette volna ellenkezését. Ő azonban hallgatott

– mondta Plenković. A miniszterelnök ugyanakkor azt is elmagyarázta, hogy a kérdéses tevékenység nem Ukrajnában, hanem Németországban zajlik, és még hozzátette:

– Milanović most megtiltotta öt tisztnek, hogy Wiesbadenbe menjen, és így megmentette Horvátországot az oroszoktól.

Ha esetleg valaki elfelejtette volna, decemberben köztársasági elnöki választások lesznek Horvátországban.