Szlovákia
Eddig egy halálos áldozatot követelt a szlovákiai áradás, Bősön ugyanakkor csúcsra járatás van
Bősnél kedden hihetetlen mennyiségű, 10 293 m³-nyi víztömeg zúdult át másodpercenként – adta hírül Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter, aki hozzátette, hogy a vízerőmű napi 1,3 millió eurónyi hasznot termel ilyen vízmennyiség esetén, és már a tavaszi árvízből is 36 millió euró haszon származott. A sok uszadékfa azonban problémákat is okozhat, ezért rendszeresen tisztítani kell a turbinákat
Szlovákiában is van halálos áldozata az áradásnak, Dévényben az egyik víz alá merült házban találták meg egy 73 éves férfi holttestét. Az országnak egyébként szerencséje volt, hogy a hidegfront az előrejelzésekkel ellentétben kissé nyugatabbra csapott le teljes erejével, így Ausztriát és Csehországot érték a legintenzívebb esőzések és áradások. Így is 20 millió euróra teszik az országban bekövetkezett kárt – ám a környezetvédelmi miniszter az áradásokban is megtalálta a pozitív szaldót. A 2013-as tavaszi áradást az évszázad áradásának titulálták Szlovákiában, ami kissé leértékeli az 1965-ös nagy árvizet, amikor gyakorlatilag az egész Csallóköz víz alá került. Mindenesetre úgy tűnik, mindkettőből tanultak az illetékesek: a bősi vízlépcső a vele szemben emelt számos kifogás mellett biztonságot is nyújt a Csallóközben élők számára, a 11 évvel ezelőtti magas vízállás pedig a korábbi környezetvédelmi miniszter, Sólymos László számára jelentett inspirációt, hogy Komáromot és Párkányt is mobilgátakkal szereljék fel a hasonló helyzetek kezelésére. A klímaváltozás ugyanis egyre szélsőségesebb időjárási eseményeket hoz magával, ahogy ez történt a mostani kora őszi áradás esetén is.
Az előkészületek
A szlovák kormány már múlt hét szerdán (szeptember 11-én) megkezdte a felkészülést a heves esőzések okozta problémákra, amikor is Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter válságstábot hívott össze.
Vasárnap leállították a hajóforgalmat a Duna szlovákiai szakaszán, hétfőn pedig a Pozsony és Bécs közötti vasúti személyszállítás állt le a kedvezőtlen időjárási viszonyok által okozott rendkívüli helyzet miatt egészen szerda reggelig. Hétfőn délután lezárták a medvei határátkelő hídját.
A biztosítók szerint a hozzájuk érkező bejelentések alapján az árvíz okozta károk már meghaladták 2 millió eurót. A legtöbb káresemény az Erdőháton és Pozsonyban történt, de sok bejelentés érkezett Észak-Szlovákiából is.
A malackai járásban fekvő Pernek községben 386 mm eső esett az elmúlt napokban, ami az itt szokásos éves csapadékmennyiségnek több mint a fele. A kisebb patakok, folyók is kellemetlen meglepetéseket tudtak okozni, de a fő figyelem a Dunára összpontosult.
A Duna betört Dévénynél
Ady Endrétől eltérően a Duna nem kérdezősködött, nem udvariaskodott, hanem betört Dévénynél. Dévény egy részén nem volt áram, és Dévényújfaluhoz hasonlóan itt is számos utcát elárasztott a víz, több tucat lakost evakuáltak.
A közutakat ellepte a víz, a katonák segítettek a helyieknek átjutni a vízzel elárasztott útszakaszokon. Az út még kedd este is le volt zárva, de az élet itt már kezd visszatérni a rendes kerékvágásba, bár a Morva folyó szintje tovább emelkedik, mert a megáradt Duna nem tudja elszállítani a vizét.
A nemrég alakult idegenforgalmi és sportminisztérium Duna-parti épületének falát nyaldosta a Duna. A közelben lévő nagy bevásárlóközpontnál, az Euroveánál a pozsonyi városi rendőröknek kellett kimenteniük két férfit a folyóból.
A pozsonyi városi rendőrség arra kérte a lakosokat, hogy ne vállaljanak felesleges kockázatot, ha az áradó folyót fotózzák, egyben figyelmeztetést adott ki, hogy kerüljék az erdőket és parkokat, mert egy ideig az erős szél is csavart ki fákat és tört le ágakat, később pedig a meglazult talaj miatt dőlt ki sok fa.
A Duna nagyon lassan érte el a tetőpontját. Kedden koradélután 971 cm-es tetőzésről adtak információt, de még keddről szerdára is nőtt a vízmagasság egészen 980 cm-ig, ami azonban még mindig 50-60 cm-rel elmarad a 2013-as szinttől.
A vízszint csökkenése is várhatóan nagyon lassan történik meg. Pozsony és környéke már az áradat utáni helyzetre koncentrál, az állatkert például önkénteseket keres takarításra. A hordalék eltakarítása kulcsfontosságú, hiszen a visszahúzódó folyót könnyen fertőző betegségek követhetik.
Sok haszon származik Bősből
Bősnél kedden hihetetlen mennyiségű, 10 293 m³-nyi víztömeg zúdult át másodpercenként – adta hírül Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter, aki hozzátette, hogy a vízerőmű napi 1,3 millió eurónyi hasznot termel ilyen vízmennyiség esetén, és már a tavaszi árvízből is 36 millió euró haszon származott. A sok uszadékfa azonban problémákat is okozhat, ezért rendszeresen tisztítani kell a turbinákat.
A szakemberek szerint az erőmű nélkül nagyon komoly gondok lennének a Duna alsóbb folyásánál ilyen mennyiségű víznél, és újra megismétlődhetne az 1965-ös katasztrófa. A tározó rész ugyanis nem csak felfogja a rengeteg pluszvizet, de ha kritikussá válna a helyzet, rá is tudnák engedni a közeli erdőkre.
Magyarország és Szlovákia évekig pereskedett a vízlépcső megépítése miatt, és úgy tűnik, hogy a mostani árvíz az Insula Magna projekt gyengeségeire is rávilágít, melyet a magyar állam egyoldalúan tervezett meg szlovák szakemberek bevonása nélkül, és amely során négy erőművet építenének a Duna régi medrében.
A jelenlegi kormány nem emelt kifogást a projekt ellen, de ellenzéki politikusok szerint annak megvalósulása a Duna eredeti jellegének, az ott élő növény- és állatvilág szinte teljes pusztulását hozná magával az érintett 40 km-es szakaszon, csökkenne a talajvíz a Csallóközben, és a pozsonyi árvízvédelmi védműveket is veszélyeztetné.
A gátfal védi a várost
2013-ban 889 cm-en tetőzött a Duna Komáromnál, az előrejelzések szerint most 840 és 850 cm között várható a legmagasabb vízszint. Néhány helyen elképzelhetőnek tartják, hogy víz alá kerülnek területek, de a gátfal védi a várost. A vízgazdálkodási vállalat lezárta a legnagyobb komáromi lakótelep mellett található medence zsilipeit, így is védve a lakóterületet.
A Duna két legfontosabb, legbővizűbb szlovákiai mellékfolyója a Vág és a Garam.
A Vág Komáromnál, a Garam Párkánynál ömlik a Dunába. Kedd estétől a Vágon is elsőfokú készültséget rendeltek el. A folyó melletti utakat Komáromban és Párkányban is lezárták arra az esetre, ha elöntené a víz. Mindkét városban homokzsákokat készítettek elő szükség esetére.
Garamkövesdnél szerdán délben le kellett zárni az egyetlen bevezető utat, így a Párkánytól nem messze fekvő Helemba négy napra el lesz vágva a világtól. A faluban már kedd este rendkívüli helyzetet hirdettek ki. Kedd óta le van zárva a magyarországi Ipolydamásdot és Helembát összekötő Ipoly-híd, azaz a Károly Róbert híd. A felnyitható közúti hidat tavaly júliusban adták át.
Szükség esetén érkezik segítség
Halálos áldozatokról, eltűntekről nem tudni Szlovákiában, de sokaknak vesztek oda az ingatlanjaik vagy semmisültek meg vagyontárgyaik. Az állam rendkívüli segélyt ígért a károsultaknak: a magánszemélyeknek 1500, a községeknek 15 000 euró értékben, de emellett már gyűjtések is indultak az árvízkárosultak javára.
Kedd óta az időjárás is mérsékelte magát, a szél és az eső is teljesen elállt. A folyók azonban csak lassan apadnak, már csak azért is, mert Ausztriában olvadásnak indult a hó.
A hidegfrontnak köszönhetően hó formájában hulló csapadék adott egy kis laufot az árvíz ellen védekezőknek, de az olvadás miatt megnyújtja a védekezéssel töltött időszakot.
- Szerbia5 nap telt el azóta
Vučić leteremtette a szabadkai polgármestert, mert nem hívta meg Pásztor Bálintot a fogadására 🚂✨
- Bosznia4 nap telt el azóta
Villámár, áradás, özönvíz, Boszniában több helyütt is apokaliptikus helyzet alakult ki
- Szerbia4 nap telt el azóta
A vajdasági magyar fiatalok elhagynák Szerbiát a sorkatonai szolgálat miatt?
- B A Balkanac5 nap telt el azóta
Kelta Odüsszeia meg Mi magunk + pia a köcsögben (útirajz fecni)