Connect with us

Szerbia

Szerbia európai integrációja a klinikai halál állapotában van
5 (4)

Szerbia bámulatos egyensúlyozása Kína és Európa között egyre inkább reflektorfénybe kerül. Hogyan tud egy kis balkáni ország ilyen triplajátékot játszani, és meddig tartható ez a politika? Dušan Gajić szerb újságíró elemezte a helyzetet a Courrier des Balkans hasábjain, ahol azt is feltárta, hogy milyen hibákat követett el az Európai Unió

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Szerbia bámulatos egyensúlyozása Kína és EU között egyre inkább reflektorfénybe kerül, miközben egyre kétségesebb az ország európai integrációja
Szerbia bámulatos egyensúlyozása Kína és EU között, miközben egyre kétségesebb az ország európai integrációja
A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 4 Átlag: 5]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Belgrád ügyes egyensúlyozása Brüsszel, Moszkva és Peking között mára jól bevált módszerként működik: a kínai elnök, Hszi Csin-ping diadalmas fogadása után rögtön megnyugtató, ám kissé üres kijelentések következtek az ország európai jövőjéről. Meddig tarthat ez a kettős vagy hármas játék? Ezt elemzi a Courrier des Balkans hasábjain Dušan Gajić szerb újságíró.

Kína az égben, európai integráció sehol

– Ma történelmet írunk, a Szerbia és Kína közötti együttműködés határa a csillagos ég – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök, amikor Belgrádban aláírta a kínai államfővel, Hszi Csin-pinggel a „közös jövőről” szóló megállapodást. – Európa a mi otthonunk – jelentette ki másnap, május 9-én az Európa-nap ünnepségén, hozzátéve, hogy ez a „stratégiai elhatározás” a jövőben sem változik.

Sokan zavartan fogadták ezeket az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat, amelyek 24 órán belül hangoztak el. Egy kis balkáni országnak lehet-e egyszerre európai és kínai jövője? Brüsszel és Peking bizonyos területeken partnerek, de egyre gyakrabban riválisok, mivel nem osztoznak ugyanazokon az értékeken és érdekeken.

Sok kommentátor azon tűnődik, vajon Hszi Csin-ping belgrádi fogadtatásának lelkesedése valóban Szerbia európai útjának végét jelenti-e, vagy csupán egy újabb példája az ismert kelet-nyugati egyensúlyozó politikának.

Valójában ez annak bizonyítéka, hogy Szerbia európai integrációja holtponton van, vagy inkább a klinikai halál állapotában. Már egy ideje romlik ennek a „páciensnek” az állapota, és Hszi látogatása csupán egy újabb epizód volt az évek óta tartó kettős játékban Brüsszellel szemben.

A mechanizmus jól bevált: a legmagasabb szerb vezetők naponta keményen bírálják az EU-t, de néha csendben bejelentik, hogy Szerbia továbbra is az európai úton halad.

Eközben ezek a beszédek miatt a szerb közvélemény támogatása az EU iránt csökken, és a tárgyalási folyamat akadozik. Az EU-t hibáztatják a haladás hiánya miatt, és azt mondják a polgároknak, hogy Szerbiának egyébként is van alternatívája. Ezúttal az alternatíva Kína.

A május elején alakult új szerb kormány már a kezdetektől világossá tette, hogy nem változtat ezen a politikán.

Miloš Vučević miniszterelnök kijelentette, hogy az EU-csatlakozás Szerbia stratégiai prioritása, majd rögtön azzal vádolta Brüsszelt, hogy igazságtalan feltételeket szab. – A nagy és hatalmas országok meg akarják alázni Szerbiát azzal, hogy Koszovó elismerésére késztetik, egyesek pedig azt is szeretnék, ha csatlakoznánk az Oroszország elleni szankciókhoz – mondta az új miniszterelnök.

Josep Borrell, az európai diplomácia vezetője Miloš Vučevićnek gratulálva közvetve felszólította Szerbiát, hogy igazodjon az EU külpolitikájához és értékeihez. Válaszul a kormányfő kijelentette, hogy Szerbia “nem fogja elveszíteni identitását, bevált barátait és nemzeti érdekeit” az EU-hoz vezető úton, megerősítve ezzel annak a politikának a folytonosságát, amely az európai fronton már eddig is falba ütközött.

Az elmúlt két évben egyetlen fejezet sem nyílt meg

2019-től 2022 közepéig Szerbia 35 tárgyalási fejezetből négyet nyitott meg. Az elmúlt két évben semmit: ilyen ütemben nehéz elképzelni, hogy valaha is eredményre jutnak az EU-csatlakozási tárgyalások. Az új kormány programjában azonban erről semmi sem szerepel.

Szerbia volt EU-nagykövete, Duško Lopandić úgy véli, hogy a kormány programja és összetétele további távolodást jelez az EU-tól. – Nagyon keveset mondtak az EU-val való együttműködés pozitív hatásairól különböző területeken, semmi információ az EU adományairól és befektetéseiről, mintha ezt elrejtenék a nyilvánosság elől – magyarázta Lopandić, aki szerint az új kormány jelentőségét azonban relativizálja, hogy politikája helyzetről helyzetre változik.

A volt nagykövet arra emlékeztetett, hogy az elmúlt tíz nap során négy különböző külpolitikai gesztusnak lehettünk szemtanúi.

Két nyíltan orosz lobbistát, akiket az Egyesült Államok szankcionált, beemeltek a kormányba. Vučić elnök ezután Európa-barát beszédet mondott az Európa-nap ünnepségén és az európai bővítési biztos, Várhelyi Olivér látogatásakor. Aztán az ukrán “first lady”, Olena Zelenszka is meglepetésszerű látogatáson volt Belgrádban, ami valószínűleg az amerikaiak felé tett gesztus volt. Végül, a kínai elnököt nagy pompával fogadták Belgrádban.”

Az előrejelzések ellenére, amelyek szerint ez a politika hosszú távon tarthatatlan, úgy tűnik, hogy Belgrád egyelőre nem fizeti meg az árát sem Brüsszelben, sem Washingtonban. Dimitar Becsev, a Carnegie Europe Foundation munkatársa úgy véli, hogy a Szerbia és az EU közötti kapcsolatok jelenlegi status quója így fennmaradhat.

Aleksandar Vučićnak lehet, hogy érdeke lenne az EU-hoz való csatlakozás, de az ő feltételei szerint.

Ezek közé tartoznak a demokráciára és más belső kérdésekre vonatkozó brüsszeli minimumfeltételek, valamint a Koszovóval kapcsolatos nagyobb engedmények. Ugyanakkor sikeresen tudja a szerb társadalom felé prezentálni, hogy az EU-csatlakozás elmaradása az Európai Unió hibája. Saját pozíciójának megőrzése érdekében, Kínával példálózva igyekszik megmutatni, hogy Szerbiának van alternatívája.

A Szerbia és Kína közötti szabadkereskedelmi megállapodás júliusban lép hatályba: ez egy újabb jelzés arra, hogy Szerbia vezetői nem számítanak az uniós tagságra a közeljövőben. Az EU közös piacára való belépésének időpontjában Szerbiának ki kell lépnie ebből a megállapodásból, amely a szerb elnök szerint öt-tíz év múlva teljesedik csak ki igazán.

Az értékek kérdése is problémát jelent. Nem érezhető, hogy a szerb hatóságok az EU-nak egyértelmű előnyt biztosítanának Kínával szemben ebben a tekintetben. Másrészt Brüsszel túl sokáig előnyben részesítette a stabilitást a demokráciával szemben a Szerbiával való kapcsolatokban.

Pierre Mirel, az Európai Bizottság Nyugat-Balkánért felelős korábbi igazgatója úgy véli, hogy a gazdasági és kereskedelmi együttműködés Kínával önmagában nem probléma: Kína opportunista módon egyszerűen kihasználja a befektetési lehetőségeket egy leendő EU-tagországban. Ami Pierre Mirel szerint vitatható, az Kína geopolitikai befolyásának párhuzamos növekedése, ez abban nyilvánul meg, hogy Szerbia az ENSZ-szavazásokon és más geopolitikai kérdésekben egyeztet Kínával.

A Nyugat-Balkánért felelős korábbi igazgató szerint a probléma az értékekkel függ össze, és neki nem az a benyomása, hogy a szerb hatóságok e tekintetben egyértelmű előnyben részesítik az EU-t Kínával szemben.

Mirel úgy vélte, hogy másrészt Brüsszel túl sokáig a stabilitást részesítette előnyben a demokráciával szemben a Szerbiával való viszonyban, miközben nem küldött egyértelmű üzenetet azzal kapcsolatban, hogy “nem lehet azt állítani, hogy a cél az EU-hoz való csatlakozás, és aztán az ellenkezőjét tenni”. Ennek most az EU fizeti meg az árát.

Miért vallott kudarcot az Európai Unió?

Kína (és Oroszország) megnövekedett jelenléte az EU bővítési politikájának kudarcaként is értékelhető, amely nem nyerte vissza lendületét a Nyugat-Balkánon, még az ukrajnai háború új geopolitikai körülményei között sem.

Ugyanakkor Dimitar Becsev szerint Brüsszelnek nincs sok lehetősége a válaszadásra. Az Európai Unió nem büntetheti Szerbiát a Kínával való együttműködésért, mert a tagállamok ugyanezt teszik. Scholz Kínába látogat, Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Hszi Csin-pingnek Budapesten.

A kínai elnök elé Budapesten is vörös szőnyeget terítettek

A kínai elnök elé Budapesten is vörös szőnyeget terítettek (Forrás: Facebook, Orbán Viktor)

Brüsszel nem bünteti Belgrádot még az Oroszország elleni szankciók elmaradása miatt sem. Éppen ellenkezőleg, az ukrajnai háború megerősítette a Belgrád iránti elkötelezettség pozícióját.

A Nyugat-Balkánra vonatkozó növekedési terv, az új, hatmilliárd eurós pénzügyi támogatási eszköz ugyanakkor lehetőséget kínálhat Szerbia külpolitikájának befolyásolására.

Belgrád potenciálisan 1,6 milliárd euróra számíthat ebből az alapból, de erről a tagállamok döntenek, amelyek másféle politikát várnak el Szerbiától. Sokan azonban kételkednek abban, hogy ezek a pénzeszközök, amelyek a szerb kormány számára nem létfontosságúak, nagyobb politikai változást eredményeznek.

A Belgrád kettős játszmájával szembeni engedékenységnek az a fő oka, hogy Brüsszel félelmei szerint minden újabb nyomás Moszkva karjaiba lökné Belgrádot. Pierre Mirel szerint ez Belgrád politikájának téves értelmezése és alapvetően a stabilokrácia politikájának folytatása.

Mirel úgy véli, hogy Vučić elnök nem akarja megismételni a kilencvenes években elkövetett miloševići hibákat, és tudja, hogy nem engedheti meg magának a teljes konfrontációt a Nyugattal. Ha az EU és az Egyesült Államok az elmúlt években világosabb üzeneteket tudott volna megfogalmazni, mielőtt a dolgok idáig fajultak volna, ma egészen más lenne a helyzet.

Forrás: Courrier des Balkans

Nyilatkozat: Ez a cikk Szerbia európai integrációjának jelenlegi helyzetét elemzi, bemutatva a politikai és diplomáciai háttérinformációkat. Az itt kifejtett vélemények és következtetések a szerző sajátjai és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy más hivatalos szervek álláspontját.

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 4 Átlag: 5]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava