A szerb elnök a gázai válsággal példálódzott az ellenzékkel kapcsolatban

Aleksandar Vučić szerb elnök az ellenzék bírálatának szentelte legújabb televíziós szereplését, és nyíltan elindította a Szerb Haladó Párt kampányát a még ki sem írt parlamenti választásokon. Vučić a Pink televízióban azt mondta, hogy ezek a választások azért fontosak, mert a következő négy évben nem lesz újabb megmérettetés, 2027-ben pedig minden választást egyszerre tartanak meg. A szerb elnök már az esélyeket is latolgatta, és felszólította a választókat, hogy szavazzanak rá, illetve a Szerbiai Haladó Pártra. Vučić közben annyira belement az ellenzék besározásába, hogy a gázai válsággal példálózott az ellenzék legutóbbi lépésével kapcsolatban. Korábban a BALK is foglalkozott azzal, hogy a szerbiai „demokratikus ellenzék” levelet írt Josep Borrellnak, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, amelyben azt kérte, hogy az Európai Unió a szerb elnök és környezete, és ne Szerbia ellen vezessen be szankciókat.

Egyedülálló eset a világon

A szerb elnök szerint az ellenzék a világon egyedülálló módon a saját hazájára kért szankciókat a Borrellnek írt levelében, szerinte azonban ha egy ország elnökét helyezik szankció alá, az rossz fényt vet az egész országra, és hatással lesz a külföldi befektetésekre is.

Vučić felelőtlennek, komolytalannak, valamint állam- és népellenesnek minősítette az ellenzéki lépést, és azzal gyanúsította meg az ellenzéket, hogy ezt kérik akkor is, amikor külföldi politikusokkal találkoznak, de az legalább négy fal között marad, most viszont mindezt nyilvánosan, egy sajtótájékoztatón jelentették be.

A szerb elnök némi csúsztatást csempészet az ellenzéki lépés kitárgyalásába, az ellenzék ugyanis azzal a szándékkal írta a levelet – és ez elhangzott a szerb elnök által említett sajtóértekezleten is – hogy az Európai Unió ne Szerbiát, hanem Vučićot és a környezetét sújtsa a szankciókkal a banjskai eseményeket követően, vagyis szétválasztotta Vučić személyét és Szerbiát, amit a szerb elnök és a belgrádi kormánypropaganda viszont összemos.

A szerb ellenzék a levélben ugyanakkor rámutatott arra is, hogy Albin Kurti kormánya nagy számban követett el erőszakos és indokolatlan intézkedéseket a szerb lakossággal szemben Koszovó északi részén, és azt is hangsúlyozta, hogy a koszovói rendőrség “brutálisan viselkedik” az északi területeken, amiből azonban semmilyen konklúziót nem vont le.

Kapcsolódó cikk

“Ilyet még nem látott a világ”, a szerb ellenzék levélben kérte Vučić megszankcionálását

A levélben azt is kiemelik, hogy „mélységesen ellenzik a szankciók bevezetését, mert bármilyen ellenséges akció, amely Szerbiát és a lakosságát érinti, még inkább veszélyeztetné az országot és a térséget, megerősítené a fennálló euroszkepticizmust és a veszélyes nacionalista narratívát, ami a 90-es évekbeli Szerbia arculatát hozná vissza.”

A szerbiai ellenzék itt jegyezte meg, hogy nyilvánvaló Aleksandar Vučić politikai és személyi felelőssége a jelenlegi koszovói helyzetért, és ezért minden lehetséges intézkedést meg kell hozni vele és a legközelebbi politikai szövetségeseivel szemben.

A magyar kártya

Az ellenzékiek azt már a választások kiírásával kapcsolatos kérésük/követelésük alkalmával bizonyították, hogy nem tudnak fogalmazni, ezért talán nem kellene erőltetniük az írást, és miután legalább az egyenlő bánásmód elve alapján nem kértek büntető intézkedéseket Albin Kurtival szemben, erős adut adtak a szerb elnök és a belgrádi kormánypropaganda kezébe, amivel választásokat lehet nyerni.

Vučić úgy értelmezi az ellenzék állam- és népellenes cselekedetét – nem először – hogy ezzel az ellenzéki oldalon beismerték Szerbia bűnösségét (a banjskai támadással kapcsolatban), és azt mondták ki, illetve írták le, hogy nem Albin Kurti koszovói miniszterelnök felelős a koszovói eseményekért, hanem Szerbia, ami – mint fentebb láttuk – nem pontosan így van, de akár így is magyarázhatja a szerb kormányzati tábor.

A szerb elnök kihasználta, hogy az ellenzék ismét ügyetlenül fogalmazott, és egészen odáig ment, hogy a közben kitört gázai válságot, és az egyik ottani kórház ellen végrehajtott támadást – amely sokkolta a világot – használta fel arra, hogy a szerbiai ellenzék viselkedését plasztikusan ábrázolja.

– Miért teszitek ezt a saját hazátokkal szemben? Láttatok valakit a Hamászból, aki azt mondta, hogy a gázai kórházat a Hamász bombázta, vagy hogy valaki Izraelben arról beszélne, hogy nem, szó sincs róla, mi bombáztuk le a gázai kórházat, és Netanyahut ezért meg kell büntetni

– mondta Vučić, aki újból felvázolta, hogy mindez csak azért történik, mert az ellenzék képtelen őt legyőzni a választásokon, de ugyanakkor arról is beszélt hogy nem lesznek uniós szankciók Szerbia ellen.

A szerb elnök magabiztosságát növelheti, hogy a belgrádi ellenzéki Nova hírportál nemrégi értesülései szerint Vučić „vétópaktumot” kötött a magyar miniszterelnökkel arra az esetre, ha az Európai Unió szankciók bevezetését fontolgatná vele vagy Szerbiával szemben.

Ez azért is hihető, mert a 2021 végén tartott kormányinfón a magyar miniszterelnök kerek perec kijelentette, hogy megvétózzák a Milorad Dodik elleni esetleges uniós szankciókat, ezek után pedig nem kérdés, hogy ezt miért ne tennék meg Szerbia és Aleksandar Vučić esetében. A jelek szerint a szerbiai ellenzék a levél megírásakor nem számolt azzal, hogy a szankciózás ügyében Magyarország milyen szerepet játszhat.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.