NYŰGLŐDÉS: Hiába lesznek választások, Szerbiában semmi sem fog változni

Még hivatalosan ki sem írták az előrehozott parlamenti választásokat, már most borítékolhatjuk, hogy Szerbiában semmiféle változások nem lesznek az újabb megmérettetést követően. A szerb elnök csütörtökön este a Prva Televíziónak adott interjúban erősítette meg, hogy a választásokat december 17-én tartják, és ebben teljesen biztosak lehetünk, mert hogy a parlamenti választásokat köztársasági elnökként ő írja ki. Legalábbis ezt mondta, de azért nem árt óvatosnak lenni.

A haladók megint tarolnak a választásokon?

A Faktor plus közvélemény-kutató ügynökség legfrissebb, október 5-e és 11-e között végzett felmérése szerint a kormányzó Szerb Haladó Párt a szavazatok 44,5%-át söpri majd be december 17-én, vagyis ennyit kapna, ha ma tartanák a választásokat.

A második helyen a Koszovót nem érintő felmérésben – amelybe 1200 személyt vontak be – a Dveri (Ajtók) és a Zavetnici (Eskütevők) szélsőjobbos koalíció végez, amelyet az előzetes és nagyon korai véleménykutatás alapján a szavazók 11 százaléka támogat.

Ebből világosan kiderül, hogy a szerbiai szavazótábor eléggé nacionalistára van hangolva, és hogy a választási kampányban még erőteljesebben folyik majd a “koszovózás”, amelyben a kormányzat legalább egy rigómezőnyi hosszal vezet, bár a többieket sem kell félteni.

Nem valószínű azonban, hogy a Szerb Haladó Párt partnert cserél, így minden bizonnyal továbbra is a harmadik helyre várt Szerbiai Szocialista Párttal kormányoz majd.

Kapcsolódó cikk

A szerb külügyminiszter ellenzi a rendkívüli parlamenti választásokat

A szocialisták vezetője, a koszovói születésű Ivica Dačić májusban még erőteljesen fintorgott, amikor a kormány részéről felmerült az előrehozott választások kérdése, akkor ugyanis még a szerb elnök akart nagyon szavaztatni, Aleksandar Vučić pontos időpontot azonban májusban nem mondott, csak azt helyezte kilátásba, hogy néhány hónapon belül kiírja a választásokat.

Mindebből pedig azt lehet kiolvasni, hogy a december 17-i választások beharangozásával a szerb elnök valójában nem az ellenzék vágyait teljesíti, hanem éppenséggel a saját magáét.

Akik nem kerülnek dobogóra

A mostani felmérések szerint további három párt van még, amely képes átlépni a 3%-os parlamenti küszöböt, és nem kell alatta kapargatnia az újabb választásokra várva.

A demokratikus, vagyis az Európa-barátnak nevezett ellenzéki pártok közül legjobban a Szabadság és Igazságosság Pártja szerepelhet 8,1%-kal, ami a negyedik helyre lehet elegendő.

Mögöttük mérik 5,9%-kal a Szerbiai Népi Mozgalmat, amely azonban kétarcú párt, vezetője európaisága mellett erősen nacionalista politikát folytat Koszovó kérdésében, ezt nemzeti politikának nevezhetnénk némi szerecsenfürdetés után.

A hatodik helyre futhat be 4%-kal a NADA Szerb Koalíció, amely szintén a nemzeti-nacionalista tábort erősiti a jobb szélen lévő surranópályán.

Ha itt összeadunk és kivonunk, akkor az derül ki, hogy az európai opciót támogatók aránya a következő szerbiai parlamenti összetételben alig haladja meg a 10%-ot, körülbelül 15%-os “demokratikus” szavazatmennyiség pedig a 3%-nál kevesebbet szerző pártokra megy el.

Kapcsolódó cikk

Leváltották az Oroszország ellen szankciók bevezetését követelő szerb minisztert

A futottak még kategóriába tartozhat a nagy múltú Demokrata Párt (DS), a liberális szellemiségű Szabad Polgárok Mozgalma, valamint az általunk csak “elszabadult miniszternek” nevezett Rade Basta Európai Út nevet viselő pártja, amivel beigazolódni látszik az a határozott véleményünk, hogy nem Basta lesz az, aki beviszi Szerbiát az Európai Unióba, közel sem.

Ezek után felvetődik a kérdés, hogy a szerbiai ellenzék miért követelte az előrehozott választásokat, van ugyan négy-öt egyéniség az ellenzéki sorokban, közülük azonban egy sem jutott el a karizmatikus szintre, amihez az eddigieknél jobb eredmények eléréséhez lenne szükség a médiával összezáró, és a gyakori választásokra berendezkedő haladó párti és kormányzati struktúrával szemben.

Így a december 17-i előrehozott parlamenti választások nagy valószínűséggel újabb nyűglődést hoznak az ellenzék részéről annak kiderítésére, hogy hol ment el az újabb esély, amely valójában nem is volt (lesz) igazi esély.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.