SZABADKAI OROSZOK: Lakásokat vesznek, vállalkoznak, gyerekeik iskolába járnak

Szinte nincs olyan bolt Szabadka központjában, ahová belépve ne hallanánk orosz beszélgetést, s az utóbbi időben már a központi játszótéren sem értenek könnyen szót egymással a gyerekek. A legutóbbi játszóterezésünk alatt rajtunk kívül csak orosz családok voltak lent a gyerekeikkel, összesen nyolcan. Az elmúlt egy évben állítólag sok száz család költözött az észak-bácskai városba, sok ezer pedig Szerbiába. A legtöbben a nagyobb városokat részesítik előnyben, de Szabadkára is szívesen jönnek, és vásárolnak is ingatlant, szinte azonnal, készpénzért. Több általános iskolában is egyre több az orosz diák. A nyelvet (még) nem beszélik, de iskolába járnak.

Az oroszok készpénzért vásárolnak ingatlant

Amellett, hogy elképesztő összegeket is képesek voltak kifizetni egy-egy albérletért Belgrádban és Újvidéken (a helyiek kihasználták az őrült nagy érdeklődést és csillagászati árakat kértek tőlük), vannak, akik azonnal ingatlant vásároltak Szerbiában. Ez természetesen jócskán kihatott az ingatlanárakra is, nemcsak a nagyvárosokban, hanem például Szabadkán is.

Az oroszok ugyanis egyre szívesebben választják az észak-bácskai kisvárost lakhelyüknek. Szabadkán mára – nem hivatalosan ugyan – de több mint kétezer orosz és valamivel kevesebb ukrán telepedett le.

A 2023-as év első néhány hónapjában az eladott ingatlanok 3-5 százalékát oroszok vették meg. Főként 2-3 szobás lakások iránt érdeklődnek, s nem is kevesen, így az árak is nőttek éppen ennek az érdeklődésnek köszönhetően, egészen tíz százalékkal.

– Jöttek, kérdezték mennyiért adom a lakást. Mondtam, hogy hatvanezer euró. Alkudozás nélkül, készpénzzel kifizették

– mondja egy idősebb asszony, aki kétszobás, városközponti lakását adta így el.

Szügyi Rezső, szabadkai ingatlanügynök (Forrás: Hét Nap))

Szügyi Rezső ingatlanügynök a BALK-nak azt mondta: az ingatlanpiacon most stagnálnak az árak, hosszú idő után jelenleg nagyobb a kínálat, mint a kereslet. Az utóbbi időben nem orosz üzletemberek, hanem középosztálybeli családok vesznek házat vagy lakást.

Korábban az újépítésű lakások iránt is érdeklődtek, mondja az ingatlanközvetítő, de amióta ezek árai Szabadkán is 1400 euró fölé emelkedtek négyzetméterenként, már nem annyira vonzó számukra a kínálat.

Az is szerepet játszik, hogy egyre több családos orosz érkezik a városba, ők pedig inkább kertes házakat vennének.

– Nagyjából 30-tól 50 ezer eurót költenek családi ház vásárlására, és vannak bizony olyanok, akik hosszabb távra terveznek, viszont olyanok is, akik tudják, hogy ha véget ér a háború, akkor biztosan visszatérnek Oroszországba. A családosok úgy keresnek ingatlant, hogy az közel legyen az óvodához, iskolához. Életvitelszerűen élnek itt, az is lehet, hogy örökre itt maradnának.

Szügyi viszont hozzáteszi, arra is van példa, hogy az oroszok meggondolják magukat, és mégis a nagyobb városokat választják. Ilyenkor eladják a megvásárolt ingatlant, és inkább Újvidéket vagy Belgrádot választják hosszú távra.

Vállalkozásokat vesznek, újakat nyitnak

Az orosz bevándorlók vállalkozókedvűek. Míg a nagyvárosokba sok IT-szakember érkezik, a kisebb városokban gyorsan meglátják, hogy miből van hiány, ehhez alkalmazkodnak.

Alla Bartošić, az Alekszandr Nyevszkij szerb-orosz közösség elnöke (Forrás: Screenshot)

Így van már orosz tulajdonban lévő, mestereket közvetítő cég, de kézműves pékség került szabadkai helyett orosz tulajdonba, és már borbárat is nyitottak, méghozzá a szabadkai korzón.

Alla Bartošić, a Szerb-Orosz Baráti Egyesület elnöke szerint Szabadkán már több, mint kétezer orosz és valamivel kevesebb ukrán állampolgár kezdett új életet.

Szavai szerint ingatlanközvetítéssel is foglalkoznak, az Oroszországból érkező társaiknak segítenek, hogy könnyebben találjanak ingatlant.

A Szabadkai Munkaközvetítő Szolgálat adatai szerint az év első négy hónapjában negyven munkaengedélyt kérvényeztek orosz állampolgárok. Többségük saját vállalkozást nyit.

A Szerbiába érkező oroszok többsége magasan képzett, így könnyen talál munkát is, hiszen Szerbiában a jól képzett munkaerőből egyre nagyobb a hiány.

A katonai behívó elől menekülnek

Nem ismeretlen élethelyzet ez a vajdasági magyarok, és nem magyarok életében sem.

A kilencvenes években százával menekültek át Magyarországra és távolabbra Vajdaságból a férfiak, hogy ne kelljen a frontra menniük.

A Szerbiába érkező orosz és ukrán férfiak többsége is a katonai behívók elől menekül. Sokan már nem tudtak legálisan távozni az országból, és állítólag több ezer dollárjukba került, hogy elhagyják Oroszországot.

Valószínűleg a menekülési hullám is hozzájárult, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen a napokban írta alá a hadkötelezettségi törvényt, amely szerint az orosz fiatalok 30 éves korukig besorozhatók lesznek.

Alla Bartošić azt mondja, az oroszokat szívesen látják a szabadkaiak, jóindulatúan viszonyulnak hozzájuk, bármikor segítőkészek, ha szükség van rá.

A gyerekek iskolába járnak

Az általános iskolák nagy részében mára már van orosz gyerek, a tanítók, tanárok pedig mindent megtesznek, hogy a gyerekek elsajátítsák a szerb nyelvet, és haladjanak a tanulással. A diáktársaik könnyen befogadták őket.

Többen is a szabadkai Jovan Mikić Általános Iskolába, vagy a város központjában lévő Ivan Goran Kovačić Általános Iskolába járnak.

Ez utóbbi különösen sokszínű, hiszen egy-egy osztályban előfordulhat, szerb, horvát, bunyevác, kínai, arab, orosz és ukrán, és elvétve még magyar anyanyelvű diák is. Sokan mondják az iskolára, hogy az a világ, kicsiben.