Horvát szénhidrogén-cár: tovább emelkedhet az olajár, de pánikra semmi ok

Imigyen szóla a horvát olajcár: az orosz olaj nem kell, a kazah olaj jöhet

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Marijan Krpan, a horvát Szénhidrogén-ügynökség (Agencija za ugljikovodike) igazgatótanácsának elnöke a zágrábi Večernji list napilapnak adott nagyinterjú keretében osztotta meg gondolatait az energiapiac jelenlegi állapotáról mind a világban, mind Horvátországban.

Imigyen szóla Zarathustra

A némi – bár enyhe – túlzással horvát szénhidrogén-cárnak nevezhető Marijan Krpan előrebocsátotta, hogy teljesen biztos abban, hogy az olajárak tovább emelkedhetnek, ha nem lesznek pozitív fejlemények, például a jelenlegi válság megoldása, különösen a szaúdi olajvezetéken keletkezett károk miatt.

További kockázat a kínai olajkereslet visszatérése a konfliktus előtti szintre. Európa, amely az olajszükségletének 97%-át importálja, különösen nehéz helyzetben van.

Mindez erős hatással van a származéktermékek kiskereskedelmi áraira, de ezt sok ország, köztük Horvátország, fiskális intézkedésekkel enyhíti. Krpan szerint, a Horvát Köztársaság kormánya eddig kivételes sikert mutatott fel ebben a helyzetben.

A horvát Szénhidrogénügynökség igazgatótanácsának elnöke szerint jelenleg nincs ok pánikra, szerinte az olajárak már tükrözik a teljes kínálatot, beleértve a stratégiai készletekből kibocsátott mennyiségeket is.

A kazah olajcég saját tengeri szállítócége, a Kazmortransflot, lehetővé teszi az olaj exportját a Fekete-tengeren keresztül, Novorosszijszkból a horvátországi Omišaljba (Forrás: X platform)

Bár ezek jelentősnek számítanak, a Nemzetközi Energiaügynökség közös akciójában a rendelkezésre álló készletek „csak” mintegy 20 százalékát engedték piacra. A fennmaradó készletek továbbra is fontos eszközként szolgálnak, amely erős hatással lehet a piacra, mind az árak, mind az ellátásbiztonság szempontjából.

Mindazonáltal, reálisnak tűnik, hogy a stratégiai készletek feltöltése, a jelenlegi körülmények között, többéves folyamat lesz.

Nincs szükség az orosz kőolajra való visszatérésre

Az újságíró kérdésére válaszolva, hogy az egyre erősödő követelések nyomán elképzelhető-e az orosz kőolajra való visszatérés, Krpan azt mondta, hogy az orosz olaj közvetlenül és közvetve Kínában és más ázsiai országokban talál vevőkre, így az orosz kőolaj nem tűnt el a világpiacról.

Véleménye szerint az orosz olajhoz való visszatérés az Európai Unióban nem szükséges: nem növelné érdemben a világkínálatot, csak helyreállítaná azt a függőséget, amelytől már megszabadultunk.

Mi lesz a dízellel?

A dízelüzemanyag tekintetében jelenleg érezhető a hiány a Perzsa-öböl finomítóinak kiesése következtében, amelyek a világ egyik legjelentősebb finomítói, nagyon magas konverziós rátával.

Emellett az oroszországi termelés is csökkent a finomítói infrastruktúra elleni ukrán támadások miatt. Ez némi nyomást gyakorol a piacra – a finomítási árrések és árak emelkednek, de a kínálat nincs veszélyben.

Kapcsolódó cikk

A dízel ára történelmi rekordot készül dönteni Horvátországban

Az Európai Unió dízelszükségleteinek csak egy kis részét fedezi az import, míg a tagállamok dízelkészletei jelenleg nagyon magasak. Ugyanakkor 2026-ban a magas árak miatt a kereslet is csökkent, ami tovább hozzájárul a piac kiegyensúlyozásához.

Az atlanti-medence piaca jelenleg stabilan működik, és az európai országok erős vásárlóerejükkel biztosítják a hazai piacról hiányzó mennyiségeket. Ugyanakkor Horvátország ezen a téren viszonylag jó helyzetben van. A fiumei finomító korszerűsítésének befejezése után a hazai termeléssel képesek lesznek Horvátország dízelszükségleteinek mintegy 80 százalékát fedezni.

Itt Krpan megjegyezte, hogy a készletek márciusi piacra bocsátásával Horvátország az európai szolidaritás okán cselekedett. A beavatkozás a dízelre irányult, vagyis arra a piacrészre, ahol a kínálat a legszűkebb, és ahol az ilyen intézkedés hatása a legnagyobb.

Ezért szerinte ma nincsenek komoly problémák: a készlet biztonságos, a készletek továbbra is magas szinten vannak, és szükség esetén további lépésekre is van lehetőség.

Horvátországnak jelenleg 777 ezer tonna kötelező olaj- és kőolajtermék-készlete van, ami megfelel a törvényileg előírt 90 napos nettó importnak. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a Horvát Köztársaságnak van saját termelése, ami napi 1250 tonna olajat biztosít – mondta Krpan.

A kazak kőolajmezőkről

Marijan Krpan interjújában elmondta, hogy a Szénhidrogén Ügynökség az általa alapított Geoenergija razvoj d.o.o. cég révén és a JANAF Rt. részvételével megnyitotta az ajtót Horvátország számára Kazahsztánba, amely a világ egyik vezető olaj- és gázpiaca.

Kapcsolódó cikk

Kazah kőolaj és horvát foci-diplomácia

Ez új lehetőségeket teremt a források és ellátási útvonalak diverzifikálására, valamint Horvátország hosszú távú részvételére a nemzetközi olaj- és gázkutatási és -termelési szektorban.

A kazahsztáni projekt összetett projekt, megvalósítása a multidiszciplináris szakértői megközelítéstől függ.

Az évek során az Ügynökség ilyen szakértői csapatokat alakított ki, amelyek megőrizték a hosszú távú és összetett projektek sikeres megvalósításához szükséges kompetenciák magját. Ez természetesen kulcsfontosságú a kazahsztáni projekt szempontjából, de a szélesebb horvát energiaprojektek számára is.

Finomító van is, meg nincs is

A kazak kőolajmezőkről származó kőolajjal kapcsolatos tervekkel kapcsolatban – Horvátországnak nincs önálló finomító-kapacitása – a horvát Szénhidrogén-ügynökség igazgatótanácsának elnöke elmondta, hogy a Shygys projekt a kutatási szakasz működési megvalósításának legelején jár. Ez a Kutatási és Hasznosítási Megállapodás értelmében akár 6 évig is eltarthat.

„A sikeres szeizmikus felmérések, felderítő fúrások és kereskedelmi olajkészletek megerősítése után biztosan a Horvátország számára a legjobb kereskedelmi lehetőséget választjuk” – mondta Krpan.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy bizonyos tekintetben Horvátország igenis rendelkezik finomítói kapacitással, mert Horvát Köztársaság 44,84%-os részesedéssel rendelkezik az INA d.d. részvényeivel, amely a Rijeka olajfinomítót tulajdonosa, így részesül a horvátországi finomítói kapacitások tulajdonjogában is.

Horvátország nem elégedhet meg azzal, hogy tranzitfolyosó legyen

Marijan Krpan szerint a Geoenergija razvoj d.o.o. célja, hogy a kereskedelmileg igazolt projektek és minőségi partnerségek mellett új tartalékokhoz való hozzáférést biztosítson, energiaforrásokat fejlesszen és energiát termeljen.

„Így szeretnénk hozzájárulni Horvátország energiafüggetlenségének megerősítéséhez, miközben profitot érünk el és hosszú távú értéket teremtünk a horvát gazdaság számára” – mondta Krpan.

Ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Horvátország nem lehet csupán tranzitfolyosó, és nem játszhat fontos szerepet a régió nyersolaj ellátásában, azaz nem léphet fel energiaközpontként, miközben kizárólag néhány régióbeli ügyféltől függ, akik érthető módon elsősorban saját érdekeiket védik.

A kulcs a források, piacok és kapacitások diverzifikálása. Ez lehetőségeket teremt a piac jobb egyensúlyára, és végső soron a horvát energiaszektor pozíciójának megerősítésére.